Apák napjára – így szerezhet szolgálati időt gyermekneveléssel az apa
Minden év júniusában ünnepeljük az Apák napját. Ebből az alkalomból tekintsük át, mikor szerezhet nyugdíjra jogosító szolgálati időt az apuka gyermeknevelési ellátásokkal.
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hasznos tudnivalók a biztosítási jogviszony megszüntetéséről az öregségi nyugdíj megállapításakor.
Ma már köztudott dolog, hogy az öregségi nyugdíj megállapítása érdekében az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges mértékű szolgálati idő (öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év, öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt év) megléte mellett a biztosítási jogviszony megszüntetése is megkívánt jogosultsági feltétel a nyugdíj megállapításához.
Ez utóbbi szabállyal kapcsolatban sok kérdés merül fel főleg a biztosítási jogviszonyok sokfélesége miatt.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 18.§ (2) bekezdés c) pontja szerint az öregségi nyugdíjra jogosultság ez utóbbi feltétele akkor teljesül, ha azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják a személy a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban nem áll.
Ez a feltétel a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásánál és az öregségi résznyugdíjnál is ugyanígy előírás.
A Tbj. 5. §-a a biztosítottak körét határozza meg. E rendelkezés szerint biztosított a munkaviszonyban álló személy tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják.
Munkaviszony, mint gyűjtőfogalom alatt az (1) bekezdés a) pontja tételesen felsorolja az egyes foglalkoztatási formákat így többek között a közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat, ügyészségi, bírósági, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állókat, valamint a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket.
Ez a gyűjtőfogalom magában foglalja a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjait, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjait, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákat, és az országgyűlési képviselőket, nemzetiségi szószólókat is.
Biztosított az (1) bekezdés b) pontja szerint a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási jogviszony, megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő tagja, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagját.
Biztosított az (1) bekezdés e) pontja alapján a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, és az f) pont szerint a kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozó is.
Biztosított az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, ha e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra ennek harmincad részét.
A biztosítási jogviszony sem Magyarországon, sem EU/EGT államban, illetve Svájcban, sem szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményes országban nem állhat fenn.
A Tbj. 5.§ (1) bekezdése biztosítottként nevezi meg fentiek mellett a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót, az álláskeresési támogatásban részesülőt, az egyházi szolgálati viszonyban álló, nem saját jogú nyugdíjas személyt, a mezőgazdasági őstermelőt meghatározott esetben (Tbj. 5.§ (1) bekezdés c) d) h) i) pont). Ezek az esetek azonban nem szerepelnek a Tny. 18.§-ában megnevezett Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontokban, mint a nyugdíjazás érdekében megszüntetendő biztosítási jogviszonyok.
[htmlbox Tb_Kommentár]
Előfordulhatnak azonban egyes esetekben egyéb olyan szabályok, melyek a nyugellátás megállapítását kizárják.
Ilyen rendelkezés például a Tny. 69.§ (2) bekezdése, mely szerint ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére álláskeresési támogatást folyósítanak, a nyugellátást legkorábban az álláskeresési támogatás folyósításának megszüntetését követő naptól lehet megállapítani.
Jó tudni, hogy az egyéni és társas vállalkozó jogviszonya a nyugdíj megállapításától kiegészítő tevékenységű jogviszonnyá válik, megszüntetést igényel.
Gyakran felmerül továbbá egy olyan speciális kérdés is, amely szintén a biztosítási jogviszony megszüntetésével kapcsolatos.
Sokan kérdezik, hogy a választott tisztségviselő jogviszonyát meg kell-e szüntetni az öregségi nyugdíj igénybevételéhez.
A választ a Tbj. 5.§ (2) bekezdése és a Tny. 18.§ (2) és (2a) bekezdése együtt adják meg.
A Tny. 18.§ szerint nyugdíj megállapításához a Tbj. 5.§ (1) bekezdése a)-b) és e)-g) pontjában szereplő biztosítási jogviszonyokat kell megszüntetni.
A választott tisztségviselő jogviszonya azonban nem itt, hanem az 5.§ (2) bekezdésében szerepel, így a Tny. 18.§-ban meghatározott biztosítási jogviszony megszüntetési rendelkezés nem vonatkozik a választott tisztségviselőre öregségi nyugdíj megállapításánál.
Ma már köztudott dolog, hogy az öregségi nyugdíj megállapítása érdekében az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges mértékű szolgálati idő (öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év, öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt év) megléte mellett a biztosítási jogviszony megszüntetése is megkívánt jogosultsági feltétel a nyugdíj megállapításához.
Ez utóbbi szabállyal kapcsolatban sok kérdés merül fel főleg a biztosítási jogviszonyok sokfélesége miatt.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 18.§ (2) bekezdés c) pontja szerint az öregségi nyugdíjra jogosultság ez utóbbi feltétele akkor teljesül, ha azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják a személy a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban nem áll.
Ez a feltétel a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásánál és az öregségi résznyugdíjnál is ugyanígy előírás.
A Tbj. 5. §-a a biztosítottak körét határozza meg. E rendelkezés szerint biztosított a munkaviszonyban álló személy tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják.
[htmlbox Tb_Kommentár]Munkaviszony, mint gyűjtőfogalom alatt az (1) bekezdés a) pontja tételesen felsorolja az egyes foglalkoztatási formákat így többek között a közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat, ügyészségi, bírósági, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állókat, valamint a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket.
Ez a gyűjtőfogalom magában foglalja a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjait, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjait, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákat, és az országgyűlési képviselőket, nemzetiségi szószólókat is.
Biztosított az (1) bekezdés b) pontja szerint a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási jogviszony, megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő tagja, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagját.
Biztosított az (1) bekezdés e) pontja alapján a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, és az f) pont szerint a kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozó is.
Biztosított az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, ha e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra ennek harmincad részét.
A biztosítási jogviszony sem Magyarországon, sem EU/EGT államban, illetve Svájcban, sem szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményes országban nem állhat fenn.
A Tbj. 5.§ (1) bekezdése biztosítottként nevezi meg fentiek mellett a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót, az álláskeresési támogatásban részesülőt, az egyházi szolgálati viszonyban álló, nem saját jogú nyugdíjas személyt, a mezőgazdasági őstermelőt meghatározott esetben (Tbj. 5.§ (1) bekezdés c) d) h) i) pont). Ezek az esetek azonban nem szerepelnek a Tny. 18.§-ában megnevezett Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontokban, mint a nyugdíjazás érdekében megszüntetendő biztosítási jogviszonyok.
Iratkozzon fel napi cikkértesítőnkre
|
Előfordulhatnak azonban egyes esetekben egyéb olyan szabályok, melyek a nyugellátás megállapítását kizárják.
Ilyen rendelkezés például a Tny. 69.§ (2) bekezdése, mely szerint ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére álláskeresési támogatást folyósítanak, a nyugellátást legkorábban az álláskeresési támogatás folyósításának megszüntetését követő naptól lehet megállapítani.
Jó tudni, hogy az egyéni és társas vállalkozó jogviszonya a nyugdíj megállapításától kiegészítő tevékenységű jogviszonnyá válik, megszüntetést igényel.
Gyakran felmerül továbbá egy olyan speciális kérdés is, amely szintén a biztosítási jogviszony megszüntetésével kapcsolatos.
Sokan kérdezik, hogy a választott tisztségviselő jogviszonyát meg kell-e szüntetni az öregségi nyugdíj igénybevételéhez.
A választ a Tbj. 5.§ (2) bekezdése és a Tny. 18.§ (2) és (2a) bekezdése együtt adják meg.
A Tny. 18.§ szerint nyugdíj megállapításához a Tbj. 5.§ (1) bekezdése a)-b) és e)-g) pontjában szereplő biztosítási jogviszonyokat kell megszüntetni.
A választott tisztségviselő jogviszonya azonban nem itt, hanem az 5.§ (2) bekezdésében szerepel, így a Tny. 18.§-ban meghatározott biztosítási jogviszony megszüntetési rendelkezés nem vonatkozik a választott tisztségviselőre öregségi nyugdíj megállapításánál.
Minden év júniusában ünnepeljük az Apák napját. Ebből az alkalomból tekintsük át, mikor szerezhet nyugdíjra jogosító szolgálati időt az apuka gyermeknevelési ellátásokkal.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nemcsak azok számára nyitja meg a nyugdíj-igénylés lehetőségét, akik megelőzőleg folyamatosan dolgoztak. Megnyílik ez a lehetőség azok számára is, akik egészségi állapotuk miatt rokkantsági ellátásban részesülnek.
A munkát terhelő adók csökkentését, igazságosabb társadalombiztosítási rendszert követelve rendezett tüntetést és felvonulást Bukarestben hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!