Büntetéssel jár, ha nincs adminisztrálva a tartozásigazolás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy cégbe felvett új munkavállalónak a munkaviszony létesítése előtt kötelessége nyilatkozatot tennie arról, hogy nincs függőben lévő tartozása, ellenkező esetben – tartozás esetén – akár 500 ezer forintig terjedő bírság megfizetésére is kötelezhetik a céget és az ügyvezetőt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Ugyan már tavaly nyár óta hatályosak a bírósági végrehajtásról szóló törvény (vht.) új rendelkezései, mégis szinte elenyésző azon cégek és munkáltatók száma jelenleg, akik tisztában vannak azzal, hogy egy cégbe felvett új munkavállaló – amennyiben nem ad le tartozásigazolást – köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy nincs letiltás hatálya alá eső tartozása. Amennyiben mégis van, akkor a munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és kifizetni a végrehajtást kérőnek.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) ide vonatkozó passzusai szerint a törvény rendelkezései alapján a munkáltató köteles a belépő munkavállalótól tartozásigazolást bekérni és az abban foglaltak szerint eljárni, a letiltást pedig a bérszámfejtésen keresztül rendezni. A munkáltató további kötelessége az is, hogy legkésőbb a letiltás kézhezvételét követő munkanapon értesítse az adóst a letiltásról és intézkedjen, hogy a munkabér kifizetésének napján a letiltott összeget levonják a munkabérből és kifizessék a végrehajtást kérőnek, valamint értesítse erről a letiltást kibocsátó szervet is. Tartozás esetén a munkaviszony alapján kapott nettó munkabér legfeljebb egyharmadát vonhatja le a hatóság, több letiltás esetén azonban 50%-ig is terjedhet ez az összeg.

„Az új rendelkezés egyrészről több adminisztrációs terhet ró a munkáltatóra, másrészt viszont az érdekeit is védi, mivel, ha a belépő munkavállalótól nem kéri az előző munkahelyen kiadott igazolásokat, és nem nyilatkoztatja tartozás hiányáról, az súlyos anyagi következménnyel járhat” – hívta fel a figyelmet el Mitrik Kornélia. A Crowe FST bérszámfejtési és expat szolgáltatások igazgatója hozzátette: mivel a munkáltató a letiltás összegéig készfizető kezesként felel, a jogosult a kötelezett mellőzésével egyenesen a kezes ellen is fordulhat, ilyenkor pedig a munkáltatónak kötelessége haladéktalanul eleget tenni a fizetési felszólításnak.

Érdemes egy konkrét példával is illusztrálni a szituációt: ha a cégbe felvett új munkavállaló nem adja le a bérszámfejtési osztályon az említett igazolást és tartozása van, akkor a végrehajtó előbb-utóbb realizálni fogja, hogy nem érkezik be a munkavállalótól a levonandó összeg. Ilyenkor a következő lépésként a végrehajtó lekéri az Egészségbiztosítási Pénztártól az adós munkáltatójának adatait, akit egy-két napon belül felszólítanak a letiltás foganatosítására. Ezt követően, ha nem sikerül rendezni az ügyet, akkor nagyjából az egy hónapnyi türelmi idő letelte után a munkáltatóval szemben már megindulhat a rendbírság bíróság általi kiszabása.

„Érdemes mindent pontosan és határidőre elkészítenie a cég bérszámfejtési osztályának, mivel ha akadályoztatásnak minősül a munkáltató részéről a letiltás foganatosításának mellőzése, akkor a vállalkozást és az ügyvezetőt is akár 500 ezer forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezhetik” – figyelmeztetett a Crowe FST szakembere.

---