Mibe kerül a minimálbér változása a munkáltatónak?

Szerző: Hegedűs Sándor
Dátum: 2018. október 4.
Címkék: , , ,
Rovat:
Előzetes információk alapján 2019-től az idei 138.000 Ft-ról 150.000 Ft-ra emelkedik a minimálbér összege. Emellett a garantált bérminimum a jelenlegi 180.500 Ft-ról várhatóan 202.000 Ft-ra növekszik január elsejétől.

A munkavállalók szemszögéből nézve mindenképp üdvözlendő a változás, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon hogyan érinti ugyanez a másik felet, azaz a munkáltatókat.

Vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése?

Tekintve, hogy a jelenleg ismert jogszabályok szerint a szociális hozzájárulási adó(szocho) mértéke csak 2019. július 1-től csökken 19,5%-ról 17,5%-ra, érdemes a számokat ennek tükrében vizsgálni:

2018 2019.01-06. 2019.07-12.
Személyi jellegű ráfordítás        166 980     181 500      178 500
Szakképzési hozzájárulás            2 070         2 250          2 250
Szociális hozzájárulás          26 910       29 250        26 250
Bruttó összeg        138 000     150 000      150 000
Személyi jövedelemadó          20 700       22 500        22 500
Egyéni járulék          25 530       27 750        27 750
Nettó összeg          91 770       99 750        99 750
Adóteher mértéke          75 210       81 750        78 750

A táblázatból jól látható, hogy a minimálbér emelkedése 1 fő munkavállaló esetén közel 15.000 Ft többletköltséget jelent a munkáltatónál havonta, míg ezt csak az év második felében enyhíti valamelyest a sszocho csökkenése, amelynek következtében a 2018-as évhez képest csak mintegy 11.500 Ft-tal kell többet kigazdálkodnia a munkáltatónak a minimálbér kifizetése érdekében. A változások következtében a minimálbéres munkavállaló havonta mintegy 8.000 Ft-tal több nettó fizetésre számíthat.

Ugyanezen számok a garantált bérminimum kapcsán a következők szerint alakulnak:

2018 2019.01-06. 2019.07-12.
Személyi jellegű ráfordítás          218 405      244 420        240 380
Szakképzési hozzájárulás              2 708          3 030           3 030
Szociális hozzájárulás           35 198        39 390          35 350
Bruttó összeg          180 500      202 000        202 000
Személyi jövedelemadó           27 075        30 300          30 300
Egyéni járulék           33 393        37 370          37 370
Nettó összeg          120 033      134 330        134 330
Adóteher mértéke            98 373      110 090        106 050

Mint látható, a garantált bérminimum emelkedése 2019. első félévében személyenként és havonta több mint 26.000 Ft-tal terheli a munkáltatókat, míg a második félévben a szocho csökkenés következtében már nem egészen 22.000 Ft a költségnövekedés a 2018-as évhez képest. A változások eredményeként a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók 2019-ben több mint 14.000 Ft-tal magasabb nettó fizetést kaphatnak az idei évihez képest.

A szocho csökkenése csak 2019. második felében hozhat némi könnyítést a munkáltatóknak, így az előre beharangozott 2 százalékpontos csökkentés, egész évben azonos bérszínvonal mellett a 2019-es év vonatkozásában tulajdonképpen 1%-pontos csökkenésnek felel meg.

Szintén érdekes megfigyelni, hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimumösszege az ismertté vált tervek szerint úgy lett megállapítva, hogy még a szocho csökkentés után sem csökken lényegében az idei szint alá a befizetendő összeg. Az év egészében költségvetési oldalról egyértelműen pozitív az egyenleg csak a szocho esetében is, míg az összes többi változatlan adókulcsú adó esetén további többletbevételekre lehet majd számítani.

Fentiek kapcsán az érdekképviseletek még nem adták fel annak a reményét, hogy a szocho csökkenést valamilyen módon előrébb lehessen hozni és 2019. január 1-től életbe lépjen a vállalkozások részére könnyítést hozó szabály. Különös tekintettel arra hogy egyes üzleti ágazatokban igen erős a munkaerőpiaci nyomás, amely alapján nem lesz elegendő a jogszabályban előírt minimumnak megfelelő bérszínvonalat tartani, hanem azt meg kell még toldani valamennyivel, ha az érintett vállalkozások életben akarnak maradni a piacon.

Versenyképes-e a magyar minimálbér és garantált bérminimum?

Tovább árnyalja a helyzetet a környező országokkal való euró alapú összehasonlítás, melynek érdekessége, hogy a 2018. első félévi adatok szerint a magyar minimálbér444,69 EUR összegnek felelt meg, melyet 310 Ft körüli árfolyamon számítottak, míg ugyanezen forintösszeg az Eurostat 2018 második félévi statisztikái szerint már csak 418,47 eurót ér. A jelenleg 325 Ft körül mozgó árfolyammal kalkulálva a jövőévi 150.000 Ft-os minimálbér csak 461,54 eurónak felel meg. Az alábbi grafikonon látható, hogy az euró zónán kívüli tagállamoknál a 2018-as évközi árfolyammozgások magyar, cseh és lengyel viszonylatban lefelé viszik a minimálbér euróban számított értékét, míg a románok esetében stagnálás látszik, viszont Horvátországban tovább növekedett a minimálbér euróban számított értéke. Kérdés, hogy a közeljövő gazdasági történései és az árfolyamok alakulása mellett a jövő évi minimálbér emelés elegendő lesz-e arra, hogy legalább a környező országok körében a középmezőnyben tudjunk maradni?

A havi minimálbér alakulása a környező EU tagországokban EUR/hó alapon 2008 I. félév-2018. II. félév (Forrás: Eurostat) + 2019 évi magyar minimálbér jelenlegi árfolyamon számított euró értéke

Felmerült a szakképzési hozzájárulás megszüntetésének ötlete is, mely további 1,5% megtakarítást hozhatna a vállalkozások (esetleg valamilyen részben áttételesen a munkavállalók) konyhájára. Félő azonban, hogy a szakképzési hozzájárulás eltörlése után más hasonló mértékű bevételi forrás után nézne a kormányzat, amelynek kimenetele nem biztos, hogy kedvezőbb lenne a vállalkozások számára.

Az adóék csökkenése folytatódik, felzárkózhatunk a középmezőnyhöz

Ezen változások következtében az adóék alakulása – bár az évközi változás miatt kis eltolódással, de folytatja a már korábi években megkezdett csökkenő tendenciát, és a tervezett szocho csökkentésnek köszönhetően várhatóan fennmarad ez a kedvező trend. A trendekből látszik, hogy 2018-ban érte el hazánk a német adóztatási színvonalat és 2022-re jó esetben a középmezőnyhöz fogunk tartozni.

Az adóék alakulása a környező EU tagországokban és az Egyesült Királysághban 2005-2017, illetve várható alakulása Magyarországon 2022-ig a tervezett szocho csökkentés tükrében (Forrás OECD Stat.+saját számítás)

A minimálbér és a garantált bérminimum növekedése és a várható sszocho csökkentés a korábbi évekkel egyezően kedvező irányba mutat, kérdésként merül fel azonban a jövő év kapcsán, hogy mennyire lesz képes ellensúlyozni a megszűnő – eddig főként Cafeteria keretében nyújtott – adómentes és kedvező adózású juttatások hiányát.

A kieső cafeteria elemek fájni fognak a munkavállalóknak

Mint sokak számára ismeretes, szinte csak a SZÉP-kártya marad meg jövőre azon kedvezményes lehetőségek közül, amelyet a munkáltatók a leggyakrabban alkalmaztak Cafeteria juttatásként.

A minimálbéren illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók kapcsán azért is különösen érdekes ez a kérdés, mert ők azok, akiknek a leginkább sovány vigasz, hogy esetleges béren felüli plusz juttatásaikat wellness szállodában vagy étteremben költhetik el, amikor a család mindennapi kiadásait is csak szűkösen tudják fedezni. Azonos adóteher mellett az idei év végéig 100.000 forint pénzjuttatást is kaphattak, nem is beszélve arról, hogy bizonyos esetben akár lakhatási céljaikra is kaphattak adómentes támogatást.

Kérdés persze, hogy az ilyen munkavállalók kaptak-e egyáltalán bármilyen béren felüli plusz juttatást az eddigiekben. Mindenesetre az biztosnak látszik, hogy a nyáron kihirdetett adócsomagban szereplő adómentes és kedvező adózású juttatások beszűkítésével kapcsolatos változások tovább rontották az eddig sem túl rózsás helyzetüket. Piaci információk szerint a kisebb vállalkozások jelentős része tervbe is vette az eddig üzemelő Cafeteria rendszer megszüntetését, illetve egy részük – különös tekintettel a minimálbér kötelező emelésére, nem is tervezi az eddigi juttatások beépítését a bérekbe.

Újra kell gondolni a céges cafeteriarendszerek alapjait

Számos kérdés merül fel a vállalkozásoknál a következő üzleti év bevételeinek és kiadásainak tervezése kapcsán, amelyek megválaszolása nem egyszerű, különös tekintettel arra, hogy az eddig rutinosan használt, jól bevált eszközként kezelt cafeteria elemek jelentős része vélhetően eltűnik. Választás elé kerülnek a vállalkozások , hogy a cafeteriát beépítik a bérbe, vagy megkeresik a még rendelkezésre álló, vagy eddig elhanyagolt elemeket és abból költséghatékonyság mellett egy ösztönző és munkaerőmegtartó rendszert alakítanak ki.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Kaphat-e árvaellátást az unoka?
2019. május 23.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult (ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is) , akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel. A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban,közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba,életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársa, élettársak egy háztartásban, közösen nevelik.

Megismerhetők a nagyszülői gyed részletei
2019. május 22.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere törvényjavaslatát. A javaslat szerint az ellátás jövő év január elsejétől lesz folyósítható.

ÖPOSZ: visszaestek a munkáltatók pénztári befizetései
2019. május 14.

A nyugdíj- és egészségpénztáraknál jelentősen visszaesett a munkáltatói befizetés aránya az első negyedévben, de ezt ellensúlyozta a hozam és az egyéni befizetések gyarapodása - mondta Kravalik Gávor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke kedden Budapesten, a szektor az első negyedévének eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.