Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését követően sokan örömmel értesülhettek arról, hogy sikeresen jelentkeztek felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán történő továbbtanulásra. Az új egyetemisták közül vannak, akik árvaellátásban részesültek középiskolai tanulmányaik alatt. Nézzük meg, hogy a tanulmányok felsőoktatásban történő folytatása hogyan befolyásolja ellátásukat, amelynek folyósítása a középiskola befejezésekor beszüntetésre kerül.
Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel. (Ettől a követelménytől a baleseti árvaellátás tér el, amely halálos üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén az elhunyt szülő szolgálati idejére tekintet nélkül megállapítható).
Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg az árvaellátás.
Az árvaellátás tizenhat éves korig alanyi jogon jár, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat. A tanulmányok folytatását a tankötelezettség teljesítése biztosítja.
A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor folyósítható, ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában,szakképző intézményben, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.
Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.
Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony a felnőttképzési jogviszony, illetve a hallgatói jogviszony betegség vagy szülés miatt szünetel.
Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.
Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.
A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.
Felsőfokú nappali képzés formájában folytatott tanulmányok esetén az ellátás a tanulmányok idejére jár, azaz a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezése szerint az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga időszak utolsó napjáig.
Ha az árva betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, vagy várandóssága, gyermekszülés, vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi, e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.
Akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.
Az árvaellátás külföldön folytatott tanulmányok esetén is megilleti az árvát, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.
A külföldön folytatott tanulmányokat a külföldi oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente kell igazolni.
Az igazolást a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani az árvaellátást folyósító szervhez, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához.
A külföldi oktatási intézmény az igazolást kiállíthatja saját iskolalátogatási formanyomtatványán, de kitöltheti a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolási űrlapot is.
Előfordulhat, hogy a huszonötödik életéve betöltésekor az árva még nem fejezte be az ellátásra jogosultságot adó tanulmányait.
Erre a helyzetre nyújt segítséget az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítási lehetősége.
Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása huszonötödik életévét betöltött, felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató árva részére engedélyezhető.
A meghosszabbításra az első alap, mester vagy osztatlan képzésben résztvevő személy számára van lehetőség a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának időtartamára, legfeljebb azonban a huszonhetedik életév betöltéséig.
A méltányosságból történő meghosszabbítás kérelemre történhet, melyet az árva nyújthat be az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, vagy elektronikus úton.
A méltányosságból történő engedélyezésnél a méltányosságot megalapozó személyes körülmények ismerete, figyelembe vétele is szükséges, ezért ezeket, a különös méltányolást érdemlő körülményeket a kérelem adatlapon fel kell tüntetni.
Ha rendelkezésre állnak, a körülményeket alátámasztó iratokat, igazolásokat is mellékelni kell.
Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha az árva huszonöt évesnél idősebb, de huszonhét évesnél fiatalabb és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat.
A nagykorú árva, akár középiskolai, akár egyetemi tanulmányokat folytat, nagykorúságára tekintettel természetesen önállóan intézi árvaellátásával kapcsolatos ügyét, beleértve azt is, hogy nagykorúvá válásától kérheti a korábban törvényes képviselője részére folyósított ellátása saját részre történő folyósítását is.
