Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben


A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

Az idei Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencia egyik fő célja, hogy a szektoron belül és kívül minél szélesebb kör ismerje meg és támogassa azt a paradigmaváltást, ahogyan a hagyományos orvoslásból az adatvezérelt egészségügyre állunk áll.

Mesterséges intelligencia

Az elmúlt évtizedekben a mesterséges intelligencia (MI) szinte az összes iparágat átformálta, az egészségügyet is megváltoztatta, beleértve az orvoslást, a betegellátást, valamint az egészségügyi fejlesztéseket is. Az MI alapú rendszerek segítségével ma már könnyebben és gyorsabban lehet azonosítani a betegségeket, akár a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok elemzése, akár a betegségek kockázati előrejelzése alapján. Az egyedi betegadatok óriási segítséget nyújtanak az orvosoknak a személyre szabott kezelési tervek kialakításában, hiszen az MI könnyen és gyorsan rendszerezi a klinikai eredményeket, az evidenciákat, a genetikai adottságokat. A mesterséges intelligencia óriási mennyiségű egészségügyi adatot képes elemezni, így a szakemberek az egész világot érintő, globális előrejelzéseket alkothatnak, például a járványok terjedéséről. De az MI már ott van a műtőkben is, gondoljunk a számítógéppel tervezett műtétekre vagy a robotikai sebészeti beavatkozásokra. Az MI segítségével lehetővé vált a földrajzilag távol élő páciensek ellátása is, az okos eszközök és az MI kombinációja lehetővé teszi a páciens állapotának otthoni megfigyelését, ami segíti az idős vagy krónikus betegek gondozását és az időben történő beavatkozást. Összességében a mesterséges intelligencia segíti az egészségügyi rendszerek hatékonyságát, támogatja a kórházi működést, és a betegellátáshoz nélkülözhetetlen információkhoz való hozzáférést.

Dr. Joó Tamás, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese, az adatvezérelt egészségügy hazai szakértője a konferencia kapcsán kiemelte:

“Azt szeretnénk megmutatni, hogy a mesterséges intelligencia bevonása az egészségügybe hatalmas segítséget jelent az orvosoknak a betegellátásban akár egyéni szinten, akár nagy tömegek számára. Rengeteg ma már napi szinten alkalmazott megoldás, még csak pár évvel ezelőtt is, elképzelhetetlen lett volna, az algoritmusok ma már bonyolult szakértői feladatokat is képesek megoldani. Mi arra koncentrálunk, hogy miként tudjuk minél gyorsabban, mindenki számára elérhetővé tenni az adatalapú döntéshozó támogatásokat a közfinanszírozott ellátásban. Több ilyen fejlesztésen is dolgozunk, például a vastagbélrák diagnosztizálásában – az egyik leggyakoribb hazai daganattípusban – az általunk fejlesztett algoritmus szövettani mintákban képes azonosítani a rosszindulatú elváltozásokat, így támogatja a patológus munkáját. Ehhez hasonlóan, a programunk a mellrákszűrés során, már a mammográfiai felvételeken képes jelölni a további vizsgálatokat igénylő, daganatgyanús elváltozásokat. Mivel – ahogy más iparágakban, az egészségügyben is – az első, téves gondolat a szakma és a páciensek körében is az, hogy az MI miatt sokan elvesztik a munkájukat, itt szeretnék rávilágítani, hogy a példámban szereplő patológus nem marad munka nélkül, hanem új kihívásokat kap, hogy együtt dolgozzon a technológiával, hiszen tudása, jelenléte nélkül lehetetlen a fejlesztés. A gyógyításban, diagnózisban alkalmazható MI-alapú megoldásokon túl, mi olyan adatfeldolgozásokat, elemzéseket is végzünk, amelyek segítségével országos szintű előrejelzések valósíthatóak meg. Célunk, hogy az adatvezérelt döntéselőkészítésre alapozva, a magyar páciensek ellátása gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Módszertani központként folyamatosan figyelemmel kísérjük a fejlesztéseket, mesterségesintelligencia-radarunk összegezni tudja a világ egészségügyi szektorainak megoldásait, látjuk, hogy az elmúlt 5 évben több mint 600 AI-alapú megoldás kapott orvosi eszköz minősítést a világon. Idén ősztől egy új, egészségügyi adattudományi képzést is indítunk, így egy intézményben összpontosítjuk az oktatást, a tehetséggondozást és a fejlesztéseinket.”

Remények és félelmek

Az MI alkalmazása az egészségügyben reményeket és félelmeket egyaránt ébreszt. A pácienseknek sokszor van negatív véleményük a mesterséges intelligencia alkalmazásáról: sokan gyorsabb és pontosabb elemzéseket várnak tőle, ugyanakkor aggódnak, hogy túlságosan is a gépekre támaszkodunk.

Sokan támogatják az egészségügyi adatok kutatási célokra való felhasználását, de gyakoriak az adatkezeléssel kapcsolatos aggályok is: a páciensek nem szeretnék széles körben felajánlani az adataikat. Roppant nagy jelentőség van, hogy milyen adatvédelmi keretek között és kihez kerülnek az adataink, hiszen az egészségügyi adatok kitettsége óriási: szerte a világon hetente több ezer egészségügyi kibertámadást regisztrálnak, melyekben esetenként átlagosan minimum 200 ezer páciens adata érintett. Éves szinten a több száz milliót is meghaladja a kibertámadás áldozatául esett páciensek száma, a kiberbűnözők által okozott kár pedig eléri az 50 milliárd eurót. A konferencia másik fő tematikája az egészségügyi kiberbiztonság. A következő sajtóközleményünk erre fókuszál.

De mi is az adatvezérelt egészségügy?

Az egészségünk, sőt az életünk ma már nagyban függ saját és mások egészségügyi adataitól, azok feldolgozásától, elemzésétől. Az adatvezérelt egészségügyben az ellátás során keletkező adatokra és azok elemzésére támaszkodunk, azzal a céllal, hogy az egészségügyi dolgozók, az orvosok és maguk a páciensek is jobban megértsék az adott egészségi állapotot, a betegségek részleteit, összefüggéseit, annak érdekében, hogy gyorsabb, hatékonyabb és személyre szabottabb kezeléseket tudjanak kidolgozni. Az adatvezérelt egészségügyben lehetővé válik az egészségügyi döntéshozók és orvosok számára, hogy pontosabb diagnózisokat állítsanak fel, előrejelezzék az egészségügyi kockázatokat, és célzottabb kezelési tervet dolgozzanak ki a betegek számára. Az adatvezérelt egészségügy magában foglalja az adatok automatizált elemzését és az algoritmusokra épülő technológiák alkalmazását, így segíti az egészségügyi rendszerek hatékonyságának növelését és az erőforrások jobb elosztást is.


Kapcsolódó cikkek

2024. január 4.

A GVH a mesterséges intelligencia piaci versenyre gyakorolt hatásait vizsgálja

A mesterséges intelligencia piaci hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH); miután úgy vélik, hogy az új technológia robbanásszerű terjedése torzíthatja a versenyt a digitális ágazatokban és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat, ezért a nemzeti versenyhatóság előre feltérképezi a kockázatokat. – közölte a versenyhivatal.
2024. március 13.

10 év alatt közel 100 millió számlát állítottak ki a vállalkozások a Billingóval

Már 10 éve részese a magyar vállalkozások életének a Billingo online számlázó, ami most ünnepli megalapításának 10. évfordulóját. A cég elsősorban a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat támogatja online számlázás és adminisztrációs megoldásokkal. Az számlázó program ötlete egy baráti beszélgetés közben merült fel még 2013-ban. A cél már az indulásnál is a magyar vállalkozások mindennapi adminisztrációs terheinek gyors és hatékony megoldása volt. Az ötlet bejött, mert a Billingót mára mintegy 200 000 regisztrált felhasználóval rendelkezik, és közel 100 millió számlát állítottak ki vele.