Eljárási költségek, illetékek , utazási költségtérítés a tb-ellátásoknál

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hivatalos ügyek intézésével kapcsolatban kétféle pénzügyi vonatkozású kérdés is fel szokott merülni, egyrészt az, hogy az eljárás, az ügyintézés költség-, vagy illeték köteles-e, másrészt az, hogy az ügyintézéssel kapcsolatos utazáshoz igényelhető-e utazási költségtérítés, vagy nem.

A kérdésekre ügytípusonként és területenként más és más a válasz, az eddigi szabályozás nem változik 2020. január 1-jével sem.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny. ) 81. §-a szerint a társadalombiztosítási nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások, valamint az e törvény szerinti más eljárások a törvényben meghatározott esetek kivételével illeték – és költségmentesek.

Illetékkötelesek azok az igazgatási szerv követelésével kapcsolatos fizetési könnyítésre (tartozás mérséklésére, elengedésére, vagy fizetési kedvezmény engedélyezésére) irányuló kérelmekkel összefüggő eljárások, ahol a kötelezett jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése, jogalap nélkül felvett ellátás megtérítése, baleseti ellátás vagy társadalombiztosítási ellátás megtérítése tárgyában hozott fizetésre kötelező határozatban foglaltak enyhítését kéri.

Illetékköteles a mulasztási bírsággal kapcsolatos fizetési könnyítés engedélyezése iránti eljárás is.

A fizetési kedvezményekkel kapcsolatos illetékfizetés részletes útmutatóját (az illeték fizetés módja, helye) a Magyar Államkincstár honlapján tekinthetjük meg.

Ezekben az esetekben az illeték ún. általános tételű eljárási illeték, jelenleg 3.000 Ft összegű. (l: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29.§ (1) bekezdését)

Nyugdíjügyek intézése során tehát igen kedvező helyzetben vannak az ügyfelek, mert az eljárás teljesen költség- és illetékmentes beleértve az esetleges fellebbezési eljárást is.

Az általános tételű illeték megfizetéséhez kötött, fizetési könnyítéssel kapcsolatos eljárások is elviselhető anyagi terhet jelentenek a kérelmező számára.

Hasonló módon szabályoz az egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatban a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Eb.tv.) is 75/A §-ában.

A rendelkezés szerint az egészségügyi szolgáltatás, táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) költség- és illetékmentesek.

A költség- és illetékmentesség kiterjed a magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás, illetve jogalap nélkül igénybe vett természetbeni ellátás visszafizetése, megtérítése címén fennálló követeléssel kapcsolatos fizetési könnyítésekre (mérséklés, elengedés, méltányosságból részletfizetés engedélyezése) is.

A mentesség vonatkozik az Eb.tv. 72. §-a szerinti kamattal, késedelmi pótlékkal, mulasztási bírsággal kapcsolatos fizetési könnyítés iránti kérelemre is.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos, a törvényben meghatározott eljárás, valamint az ezzel összefüggésben indult közigazgatási per,ideértve a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárást is költség és illetékmentes. (l:a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 14. § (2) bekezdés)

A családtámogatási ellátások terén is hasonló helyzettel találkozunk, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban Cst.) 40.§-a kimondja, hogy a családtámogatási ellátások (családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás) iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Utazási költség térítés

A hivatalos ügyek intézésével kapcsolatban felmerülhetnek különböző kiadások, közöttük elsősorban utazási költség, azaz útiköltség megfizetése.

Sok esetben felmerül a kérdés, az ügyintézéssel kapcsolatos útiköltség megtérítése kérhető-e a hivataltól.
Társadalombiztosítási ügyekben a válasz erre a kérdésre a fenti szabályozástól eltérő úton található meg.

Ebben a kérdésben ugyanis úgy adható meg a válasz, hogy arról rendelkezik jogszabály, ha jár az ügyintézéshez, vagy az ellátás igénybevételéhez utazási költségtérítés, ha azonban ilyen rendelkezés nincs, az azt jelenti, hogy a válasz nemleges, vagyis nincs költségtérítés.

Végigtekintve a két társadalombiztosítási ágazat, az egészségbiztosítás, illetve a nyugdíjbiztosítás szabályain, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásai, az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során találkozunk utazási költségtérítés biztosításával igen szigorú szabályok szerint.

Az Eb. tv. 22.§-a tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amikor a beteg és indokolt esetben kísérője orvosi ellátáshoz, kezeléshez, orvos szakértői vizsgálatra történő utazásához utazási költségtérítésre jogosult.

Más esetben, például igénybenyújtás, vagy európai egészségbiztosítási kártya kiváltása esetén nem igényelhető utazási költség.

A Tny-ben nem találkozunk utazási költségtérítésre vonatkozó szabályokkal, nyugdíjügyintézéssel kapcsolatban ugyanis utazási költségtérítésre lehetőség nincs.

Erre figyelemmel kell lenni abban az esetben is, ha nyugdíj-ügyfélszolgálatot kívánunk felkeresni akár tájékoztatás, akár konkrét nyugdíj ügyintézés érdekében, és akkor is, ha postai úton, vagy telefonon, elektronikus úton is intézhető ügyekben mégis a személyes ügyintézést választjuk.

A költségkímélés biztosítása érdekében van lehetőség a több helyen történő ügyintézésre, a lakóhely közelében történő eljárásra.

---