Félelemből nem megyünk táppénzre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kilenc év alatt csaknem felére csökkent a táppénzt igénybe vevők és a táppénzen töltött napok száma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adatsorából. A trendet vélhetően nem a népegészségügyi adatok javulása, hanem a táppénzszabályok folyamatos szigorítása és a dolgozók munkanélküliségtől vakló félelme magyarázza.


Táppénz 2005-2013 címmel közölt tanulságos elemzést honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A statisztikusok a társadalombiztosítás vonatkozó fogalmainak definiálásán túl felidézték azt az „ökölszabályt”, amely szerint a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénzt, hanem betegszabadságot kap az arra jogosult, alkalmazásban álló munkavállaló, aminek költségét nem a társadalombiztosítás, hanem a munkaadó állja.

Költségvetési kényszerpálya

Szintén emlékeztettek, hogy a táppénzt kifizető Egészségbiztosítási Alap egyenlege 2003-ban mint 300 milliárd forintos hiányt mutatott, ami 2004-ben és 2005-ben tovább nőtt, így a fenntarthatóság érdekében azóta folyamatosan szigorították a táppénz igénybevételének lehetőségét és összegét meghatározó szabályokat.

Adatsoruk értékelését megnehezíti, hogy 2005–2013 között 45-ször változott a vonatkozó törvény – írják a statisztikusok, akik enne ellenére világos összefüggéseket tártak fel. 

Összességében elmondható, hogy a vizsgált 9 év alatt a táppénzen lévők napi átlagos száma 102 ezer főről 54 ezer főre, a táppénz-megállapítások száma pedig 1 millió 252 ezerről 825 ezerre csökkent, míg a táppénzes napok száma 37 millióról 20 millióra mérséklődött.

Spórolás és félelem az adatsor mögött

A táppénz iránti „érdeklődés” trendszerűen először 2007-ben csappant meg, amikor a biztosítási jogviszony megszűnését követően igényelhető passzív táppénz időtartama 90 napról 45 napra csökkent. A következő törés 2010-ben történt, nagyrészt a 2009 augusztusában bevezetett új szabályozás nyomán, amikor is a táppénz összege a naptári napi átlagjövedelem 70 százaléka helyett annak 60 százalékára (kórházi ellátásnál 60 helyett 50 százalékára) csökkent, ezen túl pedig 30 napra mérsékelték a passzív táppénz lehetséges időtartamát.

A táppénz igénybevételének egyenletes, nagymértékű csökkenése 2012-ig folytatódott, miután 2011 májusában a táppénz maximális összegét a felére csökkentették, 2011 júliusában pedig eltörölték a passzív táppénzt.

A szabályok folyamatos szigorítása nyomán az 1 hónapnál tovább tartó esetek száma és aránya is évről évre csökkent, a rövid, 1–6 napig tartó táppénzes esetek aránya folyamatosan nőtt, 2013-ra az összes eset 45 százalékát tette ki.

„A tendenciában tükröződik a munkavállalóknak az a törekvése, hogy minél kevesebb időt töltsenek táppénzen. A táppénz összegét jelentősen csökkentő szabályozások, a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni.” – értékeli az adatsort a KSH.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Inkább férfiakat ér baleset

Az adatsorból kiderül még, hogy a férfiakhoz képest a nők 40–56 százalékkal többször voltak táppénzen, leginkább beteg gyermekük ápolása miatt, ugyanis tízből kilencszer az anya maradt otthon ilyenkor.

Ezzel szemben a férfiak jóval többször váltak keresőképtelenné üzemi vagy egyéb baleset következtében: nagyjából kétszer annyi férfit vettek táppénzes állományba emiatt, mint nőt.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

Méltányossági lehetőségek nyugellátásoknál

A társadalombiztosítási ellátások területén mind az egészségbiztosítás, mind a nyugellátások körében lehetőséget biztosít a jogszabály méltányosságból történő intézkedésre. A nyugellátások területén meghatározott feltételek fennállása esetén kivételes méltányosságból a nyugdíj összegének felemelésére, nyugdíj megállapítására és egyszeri segély nyújtására van mód.

2024. február 26.

2024-ben is márciusban kezdődik a külföldön élő nyugdíjasok éves adategyeztetése

Minden év márciusában kerül sor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 76.§-ában előírtak szerint az évenkénti adategyeztetési eljárás lefolytatására a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal. Az egyeztetés már kétféle módon történhet.

2024. február 22.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj

A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.