Felszámolnák a ppp szerű konstrukciókat az egészségügyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány célja az, hogy az egészségügyben a bérelt magánberendezések, műszerek számát minimálisra csökkentse vagy megszüntesse biztosítva hozzá az állami forrásokat – számolt be a kormány döntéséről a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely közölte, az egészségügyben a ppp-hez hasonló konstrukciók megszüntetése a cél, ezzel függ össze, hogy a miskolci kórháznak 1,8 milliárd forintot biztosít a központi költségvetés onkológiai kezeléshez szükséges két sugárterápiás berendezés beszerzésre. Kérdésre elmondta, a mostani tulajdonostól veszik meg a gépeket.

A miniszter értékelése szerint az egészségügyben az elmúlt években sikerült előrelépni, de még nagyobbat kellene. Ezt szolgálja a többi között a 72 százalékos ápolónői, szakdolgozói béremelés ebben a ciklusban – tette hozzá.

Ismertetése szerint a béremelés idén 35 milliárd, jövőre 146 milliárd, 2021-ben 233 milliárd és 2022-ben 423 milliárd forintot jelent költségvetési kiadásként. A következő években 8, 14, 20, majd 30 százalékos emelés lesz – közölte.

Hozzátette: az orvosok bérét is emelik, annak a mértékéről később hoz döntést a kormány.

Szólt arról, hogy 2011 óta az egészségügyi fejlesztések vidékre összpontosultak, ennek a ciklusnak az a feladata, hogy a budapesti egészségügyi infrastruktúra legalább felzárkózzon a vidékihez. Az egészséges Budapest programra több száz milliárd forintot kell fordítani, a források rendelkezésre állnak – mondta. Hozzátette, 700 milliárd forintos fejlesztésről van szó a fővárosi kórházak esetében a következő években.

Kérdésre beszélt arról, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere minden, a szerdai kormányülésre beterjesztett javaslatában megjelölte a forrásigényt, de jelezte azt is, hogy tudja, az ország teljesítőképességének hol vannak a határai.

Egy másik kérdésre elmondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárgyal a fogorvosokkal, akik a háziorvosi ellátás támogatásához képest kevésnek tartják finanszírozásukat.

Az ideális az lenne, ha az orvosok és az ápolónők is olyan jövedelmekkel rendelkeznének, hogy megszüntethető legyen a hálapénz, amely felett az elmúlt időben mindenki szemet hunyt, mert soha nem volt ehhez elég jó állapotban az egészségügy – válaszolta kérdésre, hozzátéve: az elmúlt idők változásai miatt ugyanakkor fontos lenne társadalmi vitát indítani erről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2019. március 27.

Betegszabadság és táppénz a keresőképtelenség idejére

Ha biztosítottként betegség miatt nem tudja a dolgozó munkáját ellátni, általánosságban a keresetveszteséget pótló juttatás évi első 15 munkanapja betegszabadság, amit a munkáltató fizet. Az ezt követő keresőképtelenség már a táppénz időszaka, ami a biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de maximum egy éven át, naptári napokra jár. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem betegség, vagy nem saját betegsége miatt nem tud dolgozni a munkavállaló, előfordul, hogy betegszabadság nem jár a kieső időre, vagy a munkáltatónak nem kell a táppénz 1/3 hozzájárulást megfizetnie. Ebben a cikkben a keresőképtelenségre vonatkozó, mindennapokban is hasznos tudnivalókat mutatjuk be.