Betegszabadság és táppénz a keresőképtelenség idejére

Szerző: Szörényi Marianna
Dátum: 2019. március 27.
Címkék: , ,
Rovat:
Ha biztosítottként betegség miatt nem tudja a dolgozó munkáját ellátni, általánosságban a keresetveszteséget pótló juttatás évi első 15 munkanapja betegszabadság, amit a munkáltató fizet. Az ezt követő keresőképtelenség már a táppénz időszaka, ami a biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de maximum egy éven át, naptári napokra jár. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem betegség, vagy nem saját betegsége miatt nem tud dolgozni a munkavállaló, előfordul, hogy betegszabadság nem jár a kieső időre, vagy a munkáltatónak nem kell a táppénz 1/3 hozzájárulást megfizetnie. Ebben a cikkben a keresőképtelenségre vonatkozó, mindennapokban is hasznos tudnivalókat mutatjuk be.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 44. § szerint keresőképtelen,

  • aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
  • aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
  • az anya, ha kórházi ápolás alatt álló 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
  • a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára akkor, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban;
  • a szülő, aki a saját háztartásában nevelt, 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja;
  • aki kórházban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
  • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
  • méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,
  • aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
  • a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, mértéke a távolléti díj 70 %-a, adó és járulékköteles jövedelem, melyet a munkáltató fizet. Betegszabadságra jogosult, akinek a munkavégzésére a Munka Törvénykönyve hatálya kiterjed, vagyis a munkavállaló, saját betegsége esetén. Ebből következően nem jogosult betegszabadságra a társas vállalkozás tagja, az egyéni vállalkozó, a kisadózó társas- és egyéni vállalkozó, és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy sem.

A betegszabadság lejártát követő naptól táppénz jár, ami bér jellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, melyből csak 15 % Szja kerül levonásra. Mértéke a napi átlagkereset 50 vagy 60 %-a, biztosítási jogviszonyban töltött idő és kórházi ápolás függvényében.

Táppénzre jogosultságnak 3 alapvető feltétele van:

  • pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettség,
  • fennálló biztosítási jogviszony,
  • keresőképtelenség.

A táppénzre vonatkozó igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelenteni.  2009. január 1-től a foglalkoztató köteles a táppénz igény, illetve orvosi igazolás átvételét igazolni, és azt a biztosított részére átadni. Köteles továbbá az igénylések átvételéről nyilvántartást vezetni. Formailag a foglalkoztató által készített, aláírással és bélyegzővel ellátott dokumentum is megfelelő, ami tartalmazza a biztosított nevét, az igény jellegét (táppénz, csed, gyed, stb.), és hogy melyik napon, pontosan milyen igazolásokat adott át a foglalkoztatott. Ezt egy esetleges ellenőrzés során összehasonlítják a táppénz igénylés beadásának dátumával, ugyanis a táppénz iránti kérelem átvételét követően a foglalkoztatónak 5 napon belül továbbítania kell azt a kormányhivatalhoz/ kifizetőhelyhez. A dolgozó 6 hónapos igényérvényesítési határidőn belül tudja csak érvényesíteni a kérelmét, ezért is fontos, hogy dokumentálva legyen a kérelem átvételének napja. A táppénz kérelem általános ügyintézésének határideje a kérelem illetékességgel rendelkező helyre történő beérkezését követő naptól számított 8-21 nap.

A betegség miatti keresőképtelenséget minden esetben jogviszonyonként kell elbírálni, vagyis a biztosított által végzett munkakör alapján kell megállapítania az orvosnak, hogy az adott betegség esetén a személy el tudja-e látni a munkáját vagy sem. Fennálló több biztosítási jogviszony esetén külön-külön kell megállapítania ezt, akkor is ha a több jogviszony egy munkáltatónál áll fenn. (lásd: „Változás a keresőképtelenségi igazolásokban”)

Amennyiben a keresőképtelenség nem kórházi ápolással kezdődik, akkor a kezdő orvosi igazoláson maximum 7 naptári napi keresőképtelenség igazolható, a 8. naptól az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” nevű nyomtatványt kell az orvosnak kiállítania. A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától visszamenőleg legfeljebb 5 napra is igazolható. Orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napra, kivételes esetben pedig az orvosszakértői szerv legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja azt. Javaslom, hogy a későbbi hiánypótlásra felszólító levelek elkerülése érdekében mindig ellenőrizzük, hogy a keresőképtelenségről szóló igazoláson az orvos munkahelyének a bélyegzője, és a személyi orvosi körbélyegző is szerepel e.

A keresőképtelenség okát az igazoláson a felsorolt jelölésekként láthatjuk:

1-es táppénz kód: Üzemi baleset

1-es kódszám alatti baleset történhet a munkahelyen szervezett munkavégzés során. (munkabaleset) vagy a munkahelyre menet, illetve onnan hazafelé, szállására tartva is. (úti baleset) Ebbe a kategóriába tartoznak továbbá a közcélú munka végzése közbeni, és a társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során bekövetkező balesetek is. Utóbbi akkor sorolható ide, ha a baleset akkor éri a munkavállalót, amikor épp a keresőképtelenségének elbírálása céljából megy ellenőrzésre az orvoshoz, vagy azzal összefüggésben egyéb vizsgálaton, kezelésen jelenik meg. 1-es kód esetén nem jár betegszabadság, a munkavállaló első naptól baleseti táppénzt kap. A munkáltatónak nincs 1/3 fizetési kötelezettsége, viszont az Ebtv. 67.§ szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tartotta be a kötelező munkavédelmi szabályokat, illetve ha ő vagy alkalmazottja a balesetet szándékosan idézte elő.

2-es táppénz kód: Foglalkozási megbetegedés

Olyan betegség tartozik ebbe a kategóriába, ami a foglalkozás gyakorlása során következett be. Ez nem feltétlen azonnal megjelenő, sőt inkább hosszútávon jelentkező egészségkárosodás, mely a munkavégzéssel, foglalkozással kapcsolatos. Az ottani fizikai, kémiai, stb. tényezőkre vezethető vissza, tehát egyértelműen a munkakörülmények okozták. (pl. bányászok, gumi- műanyagiparban, zárt állattelepeken dolgozók)

3-as táppénz kód: közúti baleset

A keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, ezt követően jár táppénz, amihez a munkáltatónak 1/3 hozzájárulási kötelezettsége van.

4-es táppénz kód: egyéb baleset

Ebben az esetben nyilatkoznia kell a munkavállalónak, hogy pontosan mi történt, a baleset üzemiségének elbírálása miatt. A nyilatkozatot célszerű az orvosi igazolással együtt eljuttatni a kifizetőhelynek, mert mindenképp kérni fogják. A keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, ezt követően jár táppénz, amihez a munkáltatónak 1/3 hozzájárulási kötelezettsége van.

5-ös táppénz kód: Beteg gyermek ápolása

A gyermek 12 éves koráig igénybe vehető gyermekápolási táppénz arra jogosítja fel a szülőt, hogy a gyermek életkorától függően az alább felsorolt időtartamban táppénzre mehessen, ezzel segítve a kiskorú gyógyulását. Az igénybe vehető naptári napok száma évenként (születésnaptól születésnapig) és gyermekenként értendő.

  • 1 éves korig: korlátlan, szoptatás, ápolás esetén
  • 1-3 éves korig: 84 nap
  • 3-6 éves korig: 42 nap, egyedülálló szülőnél 84 nap
  • 6-12 éves korig: 14 nap, egyedülálló szülőnél 28 nap

A gyáp napok számára a szülők külön-külön jogosultak, már nem együttesen számítjuk nekik.

6-os táppénz kód – Terhesség/szülés miatti keresőképtelenség

Ezt a ritkán használt kódot akkor láthatjuk az orvosi igazoláson, ha a munkavállaló terhessége miatt nem tudja ellátni munkáját. Ezzel is igazolhatja az orvos a szülés időpontja előtti 28. napot, tehát a táppénzes papír a 6-os kóddal lesz terhes állományba vételi igazolás. Itt sincs betegszabi, és nincs 1/3 táppénzfizetési kötelezettsége sem a munkáltatónak.

7-es táppénz kód – Közegészségügyi okból foglalkozásától, hatósági elkülönítés.

Ezzel a kóddal keresőképtelennek minősített biztosított részére nem jár betegszabadság, első naptól táppénzt kap, a munkáltatónak pedig nincs 1/3 fizetési kötelezettsége.

8-as táppénz kód  – Egyéb keresőképtelenség.

Ez a leggyakrabban alkalmazott táppénz kód, saját jogú betegségek esetén szinte mindig ezt látjuk az orvosi igazolásokon. A keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, ezt követően jár táppénz, amihez a munkáltatónak 1/3 hozzájárulási kötelezettsége van.

9-es táppénz kód  – Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség

Nem jár betegszabadság, az első naptól táppénzt kap a dolgozó. A munkáltatónak viszont fizetnie kell a táppénzhez az 1/3 hozzájárulást.

Az alábbi táblázatban összefoglalom a munkáltató 1/3 fizetési kötelezettségét, a betegszabadságra való jogosultságot és a táppénz kezdő időpontját.

Táppénz kód / megnevezés Betegszabadság 15 munkanap/év Táppénz Munkáltatói táppénz 1/3
1-es kód:              Üzemi baleset nincs keresőképtelenség kezdetétől jár nincs, de az egész a munkáltatóra hárulhat
2-es kód: Foglalkozási megbetegedés nincs keresőképtelenség kezdetétől jár nincs, de az egész a munkáltatóra  hárulhat
3-as kód:             Közúti baleset van betegszabadság lejártát követően van
4-es kód:              Egyéb baleset van betegszabadság lejártát követően van
5-ös kód: Beteg gyermek ápolása nincs keresőképtelenség kezdetétől jár nincs
6-os kód: Szülés miatti keresőképtelenség nincs keresőképtelenség kezdetétől jár nincs
7-es kód: Közegészségügyi okból hatósági elkülönítés nincs keresőképtelenség kezdetétől jár nincs
8-as kód:              Egyéb betegség van betegszabadság lejártát követően van
9-es kód: Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség nincs keresőképtelenség kezdetétől jár van

Ha a munkáltató oldaláról felmerül a gyanú, hogy a munkavállaló nem törekszik egészségének helyreállításra, esetleg csak kiíratta magát táppénzre de nem beteg, a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről  szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 6. § (3) szerint a táppénz igénybevétele alatt jogosult a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosban a XIII. Kerületi) hivatalnál.

A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (TAJ, név, lakcím, születési dátum, anyja neve, lakcíme), a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, aláírási jogkörrel rendelkező személy neve, adószáma), valamint telefonos és postai elérhetőségét. A kezdeményezett munkáltatói felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni, mely munkavállalónként 15 800 Ft-ot jelent.

Továbbá jó ha komolyan vesszük, hogy a táppénzben részesülő személy köteles minden adatot bejelenteni, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. (pl. a biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet végez)  Ugyanis a bejelentési kötelezettség elmulasztása,  késedelmes teljesítése, vagy valótlan adatok közlése 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság kiszabását eredményezheti az egészségbiztosító részéről.


Kapcsolódó cikkek:


Gyanús betegállomány a felmondási idő alatt
2018. szeptember 26.

A munkavállaló egyoldalúan csak a (legalább) 30 napos felmondási idő letöltése után távozhat a munkaviszonyból. A mindenképpen szabadulni igyekvő munkavállaló ezt sok esetben úgy oldja meg, hogy hirtelen „beteg” lesz. Ez természetesen jogsértő magatartás.