Ha kevés a jogosultsági idő – ki igényelheti a kivételes rokkantsági ellátást?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vajon van-e segítség azzal az élethelyzettel kapcsolatban, amikor valaki jelentős egészségi problémákkal küzd, de az ebben az esetben igénybe vehető társadalombiztosítási ellátáshoz szükséges jogosultsági feltétellel, a meghatározott mértékű biztosítási idővel  sajnos nem rendelkezik?

Van lehetőség ilyen esetben a társadalombiztosítási ellátás igénybevételére kivételes méltányosságból, vagy a szociális ellátások területén kell keresni a megoldást?

A társadalombiztosításban mind az egészségbiztosítás, mind a nyugdíjbiztosítás vonatkozásában találkozunk olyan jogszabályi rendelkezésekkel, amelyek kivételes méltánylást érdemlő esetekben méltányossági lehetőséget tartalmaznak.

A méltányosság jelentheti az adott ellátásra való jogosultság megállapítását, ha a jogosultsági feltételekkel a személy nem, vagy csak részben rendelkezik, és jelentheti továbbá az alacsony összegű ellátások összegének felemelését, vagy rendkívüli, nehéz élethelyzetben segély nyújtását.

A méltányossági ellátások köre 2018-ban új lehetőséggel bővült: bevezetésre került a méltányosságból megállapítható kivételes rokkantsági ellátás.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásához, vagyis a rehabilitációs ellátáshoz és a rokkantsági ellátáshoz, mint járulék fizetéshez kötött társadalombiztosítási ellátásokhoz jogosultsági feltétel meghatározott mértékű biztosítási idő megléte.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban Mmtv.) 2.§ (1) bekezdése szerint az ellátásra akkor jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha a kérelem benyújtását megelőző

5 éven belül legalább 1095 napon át,
10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy
15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt.

További jogosultsági feltétel, hogy nevezett keresőtevékenységet nem folytat, és rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Megváltozott munkaképességű az, akinek egészségi állapota hatvan százalék, vagy kisebb.

Gyakran előfordul, hogy a jelentős egészségi problémával küzdő személy nem tudja az ellátáshoz előírt mértékű biztosítási időt megszerezni, így méltánylást érdemlő személyes körülményei ellenére nem szerez jogosultságot a megváltozott munkaképességű személyek ellátására.

Ennél az ellátásnál ugyanis nem az egész életpálya során elért biztosítási időnek van jelentősége, hanem a megromlott egészségi állapot miatti kérelem benyújtásától visszafelé meghatározott időtartamban elért jogosultsági időnek.

Különösen nehéz lehet azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek a helyzete,, akik rokkantsági ellátásra lennének jogosultak, mert nem rehabilitálhatóak, vagy öt éven belül betöltik öregségi nyugdíjkorhatárukat.

Számukra nyújt megoldást az Mmtv. 13/A §-ával szerinti kivételes rokkantsági ellátás, melynek alapján különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között- kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg.

A kivételes rokkantsági ellátás annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg, akinek egészségi állapota ötven százalékos, vagy kisebb mértékű, rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásakor öt éven belül betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és akinek az ellátáshoz előírt mértékű biztosítási idő hiánya miatt utasították el a kérelmét véglegessé vált döntésben, valamint  ebben a döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével. További feltétel, hogy keresőtevékenységet nem folytat, illetve rendszeres pénzellátásban nem részesül nevezett.

Összefoglalva tehát olyan megváltozott munkaképességű személy részére adható kivételes rokkantsági ellátás, aki személyes körülményei (súlyosabb egészségi állapota, idősebb életkora) miatt szorulna rokkantsági ellátásra, de a szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, annak legalább a felével azonban igen.

A méltányosságból megadható társadalombiztosítási ellátásoknál gyakran találkozunk olyan rendelkezéssel, amely fokozottan figyelembe veendőnek minősít meghatározott személyes körülményeket.

A kivételes rokkantsági ellátás megállapításánál is van ilyen szabály, mely szerint a kivételes rokkantsági ellátásnál előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki az előírt mértékű biztosítási idő legalább kilencven százalékával rendelkezik, tehát az ellátásra való jogosultságához csak igen kevés hiányzik.

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet a megváltozott munkaképességű személy lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs hatóságnál lehet benyújtani  az erre rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus úton. A kérelemhez mellékelni kell minden olyan dokumentumot, amely a különös méltánylást indokolja.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 25.

Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

2024. március 21.

 Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

2024. március 20.

Rétvári Bence: folytatódik az újszülöttek SMA-szűrése

Tizennégy hónapos tesztidőszak után folytatódik az újszülöttek és csecsemők SMA-szűrése, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár szerdán a Bethesda Gyermekkórházban.