Hibás volt a magánpénztári modell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem riasztó a magánpénztárak megszüntetése, mert a magán-nyugdíjpénztári modell hibás volt – mondta az EU nyugdíjszakértője.


Bár nincs minden ország számára megfelelő sablon, és minden ország maga alakíthatja ki saját nyugdíjrendszerét, a demográfiai fejlemények miatt a végső megoldás az lehet, ha az állami alappillért magánmegtakarítások egészítik ki – válaszolta az MTI kérdésére Ana Revenga, a Világbank alelnöke, aki a pénzintézet nyugdíjrendszerekről szóló jelentését ismertette pénteken Brüsszelben.

Revenga a magyar nyugdíjrendszer pár évvel ezelőtti átalakításával kapcsolatban a rendszer hitelességének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta: minden ország megválaszthatja, hogy milyen nyugdíjmodellt alakít ki, ám a modellel kapcsolatban folytonosságra és társadalmi konszenzusra van szükség, amellett, hogy minden rendszer folyamatos finomhangolásra szorul. Hangsúlyozta, hogy nem létezik minden országra ráhúzható egyenmegoldás, de a nagy visszaalakítások alááshatják a bizalmat.

Hibás volt a magyar modell

Az Európai Bizottság foglalkoztatási főigazgatóságának nyugdíjszakértője, Fritz von Nordheim rámutatott, hogy a magyar és a lengyel magán-nyugdíjpénztári rendszer finanszírozási modellje alapvetően hibás volt, Brüsszel éppen ezért nem tartja „riasztónak” a rendszer visszaalakítását. Mint mondta, a bizottság támogatja, hogy az állami nyugdíjat magánmegtakarítások egészítsék ki, ám a magyar és a lengyel magán-nyugdíjpénztári rendszer sem kiegészítő jellegű nem volt, sem megtakarításnak nem lehetett tekinteni.

„Az történt, hogy az állami nyugdíjakat fedező bevételből egy részt kikanyarítottak, és magánszámlákon helyeztek el, de arra nem volt törekvés, hogy a befizetéseket valóban privatizálják, vagy a kieső állami bevételt pótolják” – magyarázta von Nordheim, rámutatva, hogy a sikeres magán-nyugdíjpénztári rendszerek valóban magánmegtakarításokat kezelnek, amelyeket az adott ország közvetett támogatással ösztönöz, például a befizetés csökkentheti az adóalapot.

Számviteli változások 2014
  • Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
  • A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
  • Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
  • Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre?

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!

A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Be kell avatkoznia rendszerbe

Anita Schwarz, a Világbank európai és közép-ázsiai részlegének vezető közgazdásza, a nyugdíjrendszerekről készült jelentés egyik szerzője úgy vélte, ha magánmegtakarítások egészítik ki az állami nyugdíjat, akkor az állam várhatóan kisebb, enyhébb kiigazítást kell végrehajtson rendszerben, enélkül viszont nagyobb mértékben csökkenteni kell majd a juttatásokat, vagy jobban kitolni a munkavállalók nyugdíjba vonulásának időpontját.

Ana Revenga rámutatott, hogy a vizsgált feltörekvő európai és közép-ázsiai országok helyzete több szempontból hasonló. A jelentés szerint ezekben a társadalmakban egyre jelentősebb az idősek aránya, a munkaképes korúak száma pedig csökken. Mint Revenga ismertette, a korábbi évtizedekben, miközben a gazdaság és munkaképes lakosság is egyre bővült, egyre többen léptek be befizetőként a nyugdíjrendszerbe, és ez fenntarthatóvá tette azt a modellt, amely minden nemzedéknek egyre több és több nyugdíj folyósítását tette lehetővé, ám a demográfiai folyamatok most ellentétes fordulatot vettek, és ezért egyre jelentősebb a nyomás a nyugdíjrendszereken.

„Nincs csodaszer” – szögezte le Revenga, aki szerint a növekvő nyugdíjkiadások fedezésére a jövedelemadók emelése nem jelent megoldást, mert az akadályozná a munkahelyteremtést.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.