Hogy lesz jogosult egészségügyi ellátásra a külföldön tanuló diák?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fontos, hogy a diák és családja helyesen válasszon a lehetőség közül – figyelmeztet közleményében a LeitnerLeitner.

Alanyi jogon azok a diákok vehetik igénybe Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokat, akik kiskorúak, és magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, vagy ha nagykorúak, akkor köznevelési intézményben tanulnak nappali oktatási rendszerben, vagy magyar egyetemmel állnak hallgatói jogviszonyban nappali tagozaton. Ha nagykorúak, és nem rendelkeznek magyar egyetemen hallgatói jogviszonnyal (nem tanulnak és nem is dolgoznak), akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük a jogosultság megszerzéséhez.

„Alapvetően három lehetőség van a külföldön tanuló diákok egészségbiztosítási helyzetére vonatkozóan. Vagy automatikusan itthon biztosított a diák, és nincs teendője; vagy csak akkor lesz biztosított, ha bejelentést tesz, és önmaga fizeti a járulékot; vagy külföldön válik biztosítottá az ottani szabályok szerint. Nagyon fontos, hogy diák és családja helyesen válasszon a három lehetőség közül.” – figyelmeztetett Elek Diána, a LeitnerLeitner senior tanácsadója.

Ha egy magyar hallgatói jogviszonnyal rendelkező diák külföldi tanulmányai miatt szünetelteti azt, vagy a belföldi jogviszonyának keretében tanul külföldön, teljes körű egészségügyi ellátásra jogosult Magyarországon. A tanulmányok alatt szükségessé váló ellátásokat pedig külföldön a Magyarországon kiváltott Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EHIC-kártya) veheti igénybe.

Ha egy magyar állampolgárságú nagykorú diák külföldi egyetemmel áll hallgatói jogviszonyban, míg állandó lakhelye és elsődleges kötődése Magyarországon marad, akkor csak az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik jogosulttá az ellátásokra Magyarországon. Létérdekei központjának akkor maradhat Magyarország, ha például rendszeresen és gyakran hazajár, nem vállal huzamosabb ideig munkát külföldön, nincs ott ingatlantulajdona, tanulmányait a szülei finanszírozzák, nem kap jelentősebb ösztöndíjat külföldön.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2020-ban 7710 forint. A kötelezettség keletkezését és megszűnését is 15 napos határidővel kell az adóhatósághoz bejelenteni. A hallgatói jogviszony megszűnése is ilyen kötelezettséggel járhat. A bejelentések és befizetések elmaradásával a hatósági nyilvántartásokban tartozás keletkezik, amely végső soron a magánszemély egészségügyi ellátásra való jogosultságának korlátozását és elvesztését eredményezheti.

Teljesen más a helyzet, ha valaki külföldi tanulmányai mellett munkát is végez külföldön, önállóan, szülői segítség nélkül él. Külföldi munkavégzés esetén az EU közösségi jog szerint a munkavégzés államában keletkezik biztosítási kötelezettsége, és ott lesz jogosult az adott személy többek között az egészségbiztosítási ellátások igénybevételére is. Az EU tagállamok, Svájc, Norvégia, Liechtenstein, Izland szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítást és annak megszűnését is 15 napon belül be kell jelenteni itthon az illetékes kormányhivatalnál személyesen, postán vagy ügyfélkapun keresztül. A bejelentéssel az itthoni TAJ számot ideiglenesen érvénytelenítik. A hazai egészségügyi ellátásokat orvosilag szükséges mértékben a külföldi biztosítás alapján az uniós tagállamban kiállított EHIC-kártyával lehet igénybe venni.

Részletesebb a témáról a LeitnerLeitner „Adózásról érthetően” című blogjában olvashat: Hol jogosult az Európai Unió tagállamaiban tanuló diák az egészségügyi ellátásokra?