Így kell felkészülni a nyugdíjazásunkra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szolgálati idő hosszáról hivatalból adategyeztetéést indít a nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szerv a nyugdíjkorhatár betöltése előtt három évvel. A nyugdíjbiztosító elküldött adatsorára reagálva észrevételt lehet tenni, amit vizsgálat követhet.

Nem ritka az az eset, amikor a nyugdíjkorhatár betöltésétől még évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonulásra. Természetesen itt most a hivatalos teendőkkel kapcsolatos előkészületekre gondolunk, amikor az érintett személy, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit.

Ez az „összeszámítás” megtörténik kérés nélkül is, a hivatalból induló adategyeztetési eljárás során.

Mára már közismertté vált a nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szervek által folytatott adategyeztetési eljárás célja és folyamata, vagyis az adategyeztetés a biztosítottak, volt biztosítottak társadalombiztosítási szerv nyilvántartásában szereplő szolgálati idejéről.

Ez az eljárás a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően három évvel indul.

Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:

  • biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nők esetében a nők negyven év jogosultsági idővel igényelhető nyugellátásához elért jogosultsági idők,
  • a foglalkoztatók adatai,
  • az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
  • az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
  • azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

Az egyeztetésnél az érintett személy az esetleg hiányzó adatokra vonatkozóan észrevételt tehet.

A nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szerv az eltérés okait megvizsgálja, a vizsgálat keretében az érintett személyt nyilatkozattételre hívhatja fel.

A foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

Így biztosítható, hogy a társadalombiztosítási nyilvántartásból igazolt időszakok kimutatása, igazolása valamennyi egyeztetett adatot tartalmazza.

Az adategyeztetési eljárás határozat kibocsátásával zárul.

Gyakran előfordul azonban, hogy akiknek bármilyen oknál fogva a fenti időpont előtt van szükségük adataik ismeretére, tájékoztatást kérnek ezzel kapcsolatos lehetőségeikről. Két lehetőség is rendelkezésre áll.

Ezek a személyek kérelmet nyújthatnak be adategyeztetési eljárás lefolytatása iránt, vagy hatósági bizonyítvány kiadása iránt.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. §-a szerint a biztosított, volt biztosított megszerzett szolgálati idejéről, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szerzett szolgálati idejéről, és az adategyeztetési eljárás során közlésre kerülő további adatairól hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.

Ha a hatósági bizonyítvány kérés találkozik a hivatali adategyeztetési eljárással, olyan személy nyújtja azt be, aki a nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő elismerését is kéri, vagy életkora miatt (1955-től született) a hivatalból induló adategyeztetési eljárásba tartozik, de az egyeztetés még nem történt meg, a két eljárás egyesül.

A hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás ekkor felfüggesztésre kerül, az adategyeztetési eljárás pedig teljes egészében lezajlik.

További lehetőség a szolgálati idő megismerésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által vezetett nyilvántartásba történő betekintés, mely lehetőséggel az érintett személy vagy képviselője élhet.

Ha az adatokat leírt formában szeretnénk látni, az érintett személy vagy képviselője kérelmére a nyilvántartott adatokról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kivonatot állít ki. Ezek a lehetőségek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96.§ (8) bekezdésében szerepelnek.

A kivonat kiállítása illeték- és költségmentes.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 20.

Így készüljön fel a „nők 40” –re

Év végéhez közeledve gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonulásra, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. november 14.

Hogyan segíthet a nyugdíjpénztár spórolni a hitelkamatokon?

2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) megtakarítást immár lakáscélra és szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztésére is fel lehet majd használni. A money.hu szakértője megnézte, hogy mikor érdemes egyáltalán előtörlesztésben gondolkodni