Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

Öregségi nyugdíjba vonulás

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

A nyugdíj korhatár betöltése előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 1959-ben születettként 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és majd a 2025. évi éves, januári nyugdíjemelésben fogunk először részesülni.

Ha halasztás történik, és 2025-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2025. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2026-ban jár.

Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.

A 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok minden év márciusában kerülnek közzétételre. Így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz az adott évben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Későbbi nyugdíja vonulás – nyugdíjnövelés

Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Például: ha az 1959-ben született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, hat százalék nyugdíj növelésre szerez jogot.

Nyugdíj rögzítés – a 65. születésnapra

A Tny. 82.§-a szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, a korhatár betöltésének időpontjára kérheti nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, azaz a nyugdíj rögzítését. Ha a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonulás idején, ha az számára kedvezőbb, választhatja rögzített nyugdíja évenkénti nyugdíjemelésekkel növelt összegének folyósítását a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

Az 1959-ben született személyek 2024-ben betöltésre kerülő 65. születésnapjuk időpontjára kérhetik a nyugdíjrögzítést.

Az 1959-ben született, tehát nyugdíjkorhatárukat 2024. évben betöltő személyek számára nem csak az öregségi nyugdíj igénylése szempontjából lényeges a 65. születésnap.

Fontos időpont ez a korhatár előtti ellátásban, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásaként rokkantsági ellátásban részesülők számára is.

Korhatár előtti ellátásból öregségi nyugdíj

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy a korhatár betöltésétől már öregségi nyugdíjként fogja ellátását kapni, és ettől a naptól kezdve kérheti ennek újraszámítását is, ha dolgozott legalább 365 napon keresztül a korhatár előtti ellátás mellett.

Rokkantsági ellátásból öregségi nyugdíj

A rokkantsági ellátásban részesülő személy pedig kérheti a rokkantsági ellátása helyett öregségi nyugdíj megállapítását.

---