Így lehet rokkantsági ellátásból nyugdíj

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nemcsak azok számára nyitja meg a nyugdíj-igénylés lehetőségét, akik megelőzőleg folyamatosan dolgoztak. Megnyílik ez a lehetőség azok számára is, akik egészségi állapotuk miatt rokkantsági ellátásban részesülnek.

Releváns jogszabály: – 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, előnyösebb lehet számára a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjat igénybe venni, mint a rokkantsági ellátás további folyósítása. Az előny az ellátás összegénél jelentkezik, amennyiben az öregségi nyugdíj összege magasabb lenne a folyósított rokkantsági ellátás összegénél.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

A nyugdíj korhatár betöltése előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben történő nyugdíj igénylés mellett.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő korhatárt betöltötte, és rendelkezik legalább tizenöt év szolgálati idővel.

A rokkantsági ellátásban részesülő személy számára önmagában a rokkantsági ellátás folyósításának időtartama nem jelent szolgálati időt.

Amennyiben azonban a rokkantsági ellátás folyósítása mellett az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, ennek időtartama alatt szolgálati időt szerez, mert keresete után társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles.

Ma már a rokkantsági ellátás mellett mindennemű korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, és 2024. január 1-jétől a rokkantsági ellátás megállapításának sem előfeltétele már a keresőtevékenység hiánya.

Az ellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel tehát a rokkantsági ellátásban részesülő személy nyugdíjra jogosító szolgálati időt, és nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetet szerez.

Amennyiben tehát a rokkantsági ellátásban részesülő személy megszerzi az öregségi nyugdíj jogosultság feltételeit, azaz betölti az öregségi nyugdíj korhatárt, és rendelkezik legalább tizenöt év szolgálati idővel (öregségi résznyugdíj előfeltétel), kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását.

Ha a számára megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb lesz, mint rokkantsági ellátásának összege, a jövőben ez kerül részére folyósításra öregségi nyugdíjként, rokkantsági ellátása pedig megszüntetésre kerül.

Fontos tudni, hogy ez a folyamat, tehát a rokkantsági ellátás helyett az öregségi nyugdíj megállapítása csak kérelem esetén történik.

Amennyiben a rokkantsági ellátásban részesülő, az öregségi nyugdíj korhatárt betöltő személy nem kéri öregségi nyugdíjának megállapítását, az nem fog megtörténni, ez esetben továbbra is, életkorától függetlenül rokkantsági ellátásban fog részesülni nevezett.

---