Így számítják idén a nyugdíjakat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén csak a valorizációs szorzószám nő, növelve a 2023. évben megállapított nyugdíjak összegét. Elmondjuk a nyugdíjszámítás menetét.

Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása egy stabil módszer szerint történik, amelyben két változó elem található.

A nyugdíjszámítás folyamatában évről-évre változik az ún. valorizációs szorzószám, mely szintre hozza a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel, és változhat (ez nem minden évben történik meg) az ún. degressziós sávhatár, amely felett már csak meghatározott mértékben, sávosan vehető figyelembe a kereset a nyugdíjhoz.

2023-ban a két változó számítási elem közül csak az egyik, a valorizációs szorzószám változik, növekszik, növelve a 2023. évben megállapított nyugdíjak összegét.

Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. §-a szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereseteket kell figyelembe venni.

Ez az időszak 2023. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már harminchat év során elért munkabérek, egyéb jövedelmek beszámítását jelenti a nyugdíjba.

A hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel.

A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.

Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni.

Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni. Ennek hiányában minimálbérrel kell a hiányzó napokat figyelembe venni.

A nyugdíjszámítás folyamata

1. Nettósítás két ütemben

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre a nyugdíj összegének alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározásához.

A nettósítás két lépcsőben történik.

Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

2. Valorizálás, azaz szintrehozás

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek már több mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba például egy 1988-ban kifizetett munkabért egy később elért jövedelemmel.

A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni.

A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve.

A szorzószámok meghatározása minden év március hónapjában történik, a 2023 márciusában megjelent valorizációs szorzók a 105/2023. (III.30.) számú kormányrendeletben kerültek kihirdetésre.

A 2023. január 1-jétől benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra.

A valorizációs szorzószámok megjelenésekor, április 15-éig történik a nyugdíj végleges összegének meghatározása.

Mennyiben különböznek a tavalyi szorzóktól az idei szorzószámok?

Néhány példa a valorizációs szorzószámokkal kapcsolatban a jogszabályi táblázatból, a növekedés szemmel látható:

nyugdíjszámítás

3. Degresszió, azaz sávozás

Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.

Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmeknek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

  • a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
  • a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

4. A szolgálati idő szerinti mérték

Az öregségi nyugdíj összegének a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.

A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg az előzőek szerint meghatározott havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.

Néhány kiemelés a táblázatból:

Az öregségi teljes nyugdíjhoz minimálisan szükséges 20 év szolgálati idő esetén az alapul szolgáló havi átlagkereset 53 %-a lesz a nyugellátás összege, 40 év szolgálati idő esetén már 80%-a.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 9.

Nyugdíj: hogyan kérhető az évek összeszámítása?

Az évek „összeszámítása” megtörténik kérés nélkül is, a hivatalból történő adategyeztetési eljárás során a jogszabály által előírt időpontban, de nincs akadálya annak sem, hogy valaki ezt korábban kérje. A kérelem évente csak egyszer nyújtható be.