Járulék- és adóemelésből emelnék az állami egészségügy színvonalát a britek


A társadalombiztosítási hozzájárulás és egyes befektetési tőkejövedelmek adójának emelésével tervezi az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és a szociális ellátórendszer finanszírozásának rendkívüli mértékű növelését a brit kormány, mindenekelőtt a koronavírus-járvány miatt kialakult várólisták és ellátási hátralékok mielőbbi felszámolása érdekében.

Boris Johnson miniszterelnök kedd délután a londoni alsóházban elmondta: 2022 áprilisától, vagyis a következő pénzügyi év kezdetétől a kormány a társadalombiztosítási hozzájárulás 1,25 százalékos emelésének megfelelő egészségügyi és szociális ellátási illetéket szed be a munkaviszonyban álló felnőtt alkalmazottaktól, köztük azoktól is, akik már átlépték az állami nyugdíjra jogosító korhatárt, de még dolgoznak.

Szintén 1,25 százalékkal megemelik a részvénybefektetésekből eredő tőkejövedelmek adóját.

Johnson ismertetése szerint mindez évi 12 milliárd font (4900 milliárd forint) közvetlen pótlólagos finanszírozást biztosít az NHS-nek és a szociális ellátórendszernek.

Az intézkedés a kormány számításai szerint a legalacsonyabb személyijövedelemadó-sávban lévő alkalmazottakra évente 180 font (73 ezer forint), a felső adósávban lévő magas jövedelműekre évi 715 font (290 ezer forint) többletadót ró.
A Downing Street által kedden közzétett számítási módszertan szerint mindez azt jelenti, hogy az alkalmazottak legmagasabb jövedelmű 14 százaléka fizeti a pótlólagos hozzájárulás felét.

Boris Johnson alsóházi felszólalásában kijelentette: az NHS-nek juttatott többletfinanszírozás nélkül nem lehet felszámolni a koronavírus-járvány miatt kialakult várólistákat, ellátási hátralékokat.

A brit miniszterelnök hozzátette: felelőtlenség lenne, ha a kormány ennek költségeit még több hitelfelvételből, még magasabb eladósodottság árán akarná finanszírozni.

Johnson hangsúlyozta: a brit költségvetés eddig 407 milliárd fontot (165 ezer milliárd forintot) fordított a koronavírus-járvány elleni védekezésre, köztük a munkavállalók jövedelmi támogatására és a koronavírus elleni oltóanyagok beszerzésére.

A legfrissebb adatok szerint száz százalék közelébe emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-ráta, amely hat évtizede nem mért csúcson jár.

A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi havi összegzésében kimutatta, hogy július végén a nettó államadósság-állomány 2216 milliárd font (896 ezer milliárd forint) volt.

Ez 98,8 százalékos GDP-arányos nettó államadósság-rátának felel meg.

Az ONS visszatekintő adatsora szerint a brit közszféra nettó adósságrátája a hazai össztermék arányában mérve legutóbb 1962 márciusában volt ennél magasabb: akkor 99,5 százalékos nettó államadósság-rátát mértek.



Kapcsolódó cikkek

2021. január 26.

A Brexit-megállapodás következményei

Nem kis megnyugvást okozott a tárgyalások eredménye, amely szerint vám- és kvótamentes szabadkereskedelmi megállapodás jött létre az EU és az Egyesült Királyság között, ami persze nem olyan szép, mint amilyennek elsőre látszik. A brit pénzügyi szolgáltatók továbbra is megőrzik az ún. passporting jogosultságot, azaz szabadon nyújthatnak szolgáltatásokat az EU területén, és ugyanezek a szabályok vonatkoznak még a jogi és üzleti szolgáltatásokra is. Továbbra is sok a bizonytalanság az áfa-visszatérítések ügyében.
2020. február 3.

Brexit után: szabadkereskedelmet ajánl az unió a briteknek

Az Európai Unió kész Londonnak egy ambiciózus, vámok és kvóták nélküli kereskedelmet biztosító megállapodást ajánlani, amely az unió és a szigetország partnerségének központi pillérét képezheti – közölte Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója Brüsszelben hétfőn.