Jogosultsági idők a „nők 40” kedvezményes nyugellátásához


Igen sokszor felmerül a kérdés, mely időszakok vehetők figyelembe, illetve melyek nem vehetők figyelembe jogosultsági időként a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához. A válaszhoz tekintsük át a „nők 40” legfontosabb szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) alapján.

A Tny. 18.§ (2a) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

Fontos tudni, hogy a jogosultsági idő nem azonos fogalom a szolgálati idő fogalmával. A jogosultsági idő szűkebb fogalom, mint a szolgálati idő.

A „nők 40” nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony.

Jogosultsági idő továbbá gyermeknevelési időként: a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja időtartama és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett a nő, illetve az ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő (Tny. 18.§ (2b) bekezdés).

Jó tudni, hogy a gyes mellett igazoltsága esetén az úgynevezett passzív jogon folyósított gyes időtartama is jogosultsági idő. a kedvezményes nyugellátáshoz.

Az összes jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni, emellett nyolc év gyermeknevelési idő vehető figyelembe a negyven év jogosultsági időhöz.

Ez a követelmény gyermekek otthongondozási díja vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén rövidebb időtartam, a harminckét év helyett legalább harminc év, így ez esetben tíz év gyermeknevelési idő számítható be a negyven év jogosultsági időbe.

A keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

A keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idők tételes meghatározását a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 12. §-ában találjuk.

A szolgálati időnek minősülő időszakokból néhány szolgálati idő azonban nem vehető figyelembe a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időként, így például:

  • az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő,
  • a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje,
  • a passzív táppénz, azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, és
  • a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem.

Azoknak a hölgyeknek tehát, akik ezen szolgálati idő fajták közül is rendelkeznek megszerzett szolgálati idővel, hosszabb időtartam után kerülhet megszerzésre a negyven év jogosultsági idő.

Fenti, jogosultsági időnek nem minősülő szolgálati idők azonban a nyugdíj összegénél természetesen már figyelembe vételre kerülnek, nem vésznek el.

Például egy három éves felsőfokú nappali tagozatos képzést 199 előtt elvégzett hölgy, aki a diploma megszerzését követően huszonegy éves korában elkezdett dolgozni, folyamatosan dolgozva hatvanegy éves korára a negyven év keresőtevékenységgel megszerezte a nők kedvezményes nyugellátására a jogosultságot, nyugdíjba vonulhat, és nyugdíja összegét az összes szolgálati idejéből, azaz nemcsak a negyven év jogosultsági idő, hanem a negyvenhárom év összes szolgálati idő alapján fogják kiszámítani.

Nyugdíj szempontból a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása saját jogú nyugellátás, amely öregségi teljes nyugdíjnak minősül.

Ez a nyugellátás „végleges” nyugdíj, azaz ha a hölgy betölti a születési éve szerinti öregségi nyugdíjkorhatárát, nem történik átszámítás akkor sem, ha dolgozott a „nők 40” nyugdíj mellett.

A kedvezményes nyugellátás igénybevételétől járulékfizetés hiányában további szolgálati időt ugyanis nem szerezhet a hölgy keresőtevékenység esetén sem. (A saját jogú nyugdíj melletti keresőtevékenység esetén teljes járulékfizetési mentesség illeti meg a nyugdíjast.)



Kapcsolódó cikkek

2022. június 22.

Hogyan hat a részmunkaidő a nyugdíjra?

Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.