Júliustól kicsit másként számítják a nyugdíjat


A nyugellátás összegénél figyelembe veendő keresetek szabályai közül néhány 2021. július 1-jétől kis mértékben módosul.

A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk.

Nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek, jövedelmek

Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket kell figyelembe venni.

(2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulék foglalja magában a nyugdíjjárulékot.)

Új szabályok:

A nyugellátás összegénél figyelembe veendő keresetek szabályai közül néhány 2021. július 1-jétől a következőképpen módosul.

A Tny. 22.§ (1) bekezdés új e) pontja szerint a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálói díj 81%-át, az ezt követő időre annak teljes összegét kell a nyugdíj összegénél figyelembe venni.

A módosítás indoka az, hogy 2020. június 30-át követően a felszolgálói díj után az általános szabályok szerint fizetendő a járulék.

A Tny. 22.§ (1) bekezdés új h) pontja szerint a 2020. augusztus 31-ét követő időszakra a járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér harminc százalékát kell keresetként figyelembe venni a nyugdíj összegénél.

A módosítás rögzíti a nyugdíj összegénél figyelembe veendő kereseteknél azt az esetet, amikor a járulékfizetési alsó határ szerint történik a járulék fizetés.

Járulékfizetési alsó határ: a Tbj. – 2019. évi CXXII. törvény – 27.§ (2) bekezdése szerint a munkaviszonyban és azzal a biztosítási kötelezettség szempontjából egy tekintet alá eső jogviszonyban a járulékalap havonta legalább a minimálbér harminc százaléka.

Jogtechnikai módosítás történt a Tny. 22.§ (2) bekezdés új c) pontjánál, ahová az (1) bekezdés h) pontjából áthelyezésre került a szociális törvény szerinti munka -rehabilitációs díj és fejlesztési foglalkoztatási díj a már itt szereplő, nyugdíjjárulék köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) mellé.

A Tny. 22.§ (1) bekezdés h) pontjába pedig új szabályként a járulékfizetési alsó határ alkalmazásával kapcsolatos fenti szabály került.

A nyugdíjszámítás folyamata továbbra is a következő:

1. Nettósítás

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre.

A nettósítás jelenleg két lépcsőben történik.

Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

2. Valorizálás

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már több, mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel.

A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni.

A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra.

A szorzószámok közzététele március hónapban történik, a 2021. márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerültek kihirdetésre.

A 2021. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg került folyósításra, az ellátás végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító jogszabály hatálybalépését követően került kiszámításra.

3. Degresszió

Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.

Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, 2021-ben is, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

  • a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
  • a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.

4. Szolgálati idő szerinti mérték

Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.

A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.

Néhány kiemelés a táblázatból:

Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege.

25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.



Kapcsolódó cikkek