Késik a francia nyugdíjreform


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A francia szenátusban a jobb- és a baloldal is egyhangúlag a nyugdíjreform ellen szavazott kedden.


A kormánytöbbséget alkotó szocialisták azért szavaztak nemmel, mert a kommunisták és a jobboldali ellenzék módosító indítványokkal gyakorlatilag átírta a nemzetgyűlés által már elfogadott kormánypárti törvényjavaslatot, s ez volt az egyetlen eszközük arra, hogy elutasítsák az új változatot.

A kormánypárti tervezet legfőbb javaslata a járulékfizetés időtartalmának meghosszabbítására vonatkozott, de ez az ellenzéki és a kommunista szenátorok módosítóival ez gyakorlatilag kikerült a szövegből.

A kormány csak kis többséggel rendelkezik a szenátusban, a kommunisták és a jobboldal pedig egészen más okokból ellenzik a tervezetet.

A parlament két házának vegyes bizottsága szerdán ül össze egy közös szöveg megfogalmazására, amelyet a nemzetgyűlés november 19-től, a szenátus pedig november 25-től vitat meg újra, s feltehetően újra elveti azt. Az utolsó szót a nemzetgyűlés mondja ki, így feltehetően a kormánypárti képviselők december elején dönthetnek a javaslat végső változatáról.

A francia kormány az elmúlt húsz év ötödik nyugdíjreformját tervezi bevezetni, amelynek értelmében a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz a járulékfizetés időtartama 2035-ig fokozatosan 43 évre növekedne.

A nyugdíjkorhatárt három évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő emelte fel a korábbi 60-ról 62 évre, amely ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak. Utóda, Francois Hollande kizárta a nyugdíjkorhatár újabb emelését, mert az szerinte „büntetné azokat, akik fiatalon kezdtek el dolgozni”. A reform célja azonban nem változott: az újraelosztáson alapuló és jelentős deficittel küszködő nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának biztosítása. Becslések szerint a hiány 2020-ig elérheti a 20 milliárd eurót (5966 milliárd forintot).

A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban nem annyira nagyvonalú. Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb, mint máshol – 62 év -, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez. Ennek az időtartamnak a növelését tervezi a kormány 43 évre emelni.

A jobboldali ellenzék azért támadja a tervezetet, mert az a képviselők szerint nem elég bátor a deficitcsökkentés terén. A konzervatív tábor a nyugdíjkorhatár további emelését sürgeti, a jelenlegi nyugdíjak megadóztatását nem támogatná, de a jövőbeni nyugdíjasok hozzájárulását az egyensúly megteremtéséhez elfogadhatónak ítéli meg.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Hogyan kérhetünk igazolást a szolgálati időről?

Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. június 17.

Diákmunka: hogyan lehet dolgozni árvaellátás mellett?

A nyári iskolai szünetben sok diák dolgozik rövidebb, hosszabb ideig. Ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy árvaellátásban részesülő diák esetén a keresőtevékenység befolyásolja-e az árvaellátás folyósítását.