Ki mikor minősül nyugdíjasnak?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjas státusz meghatározása csak részben azonos a munkajog területén és a társadalombiztosítás szempontjából.

Különbség mutatkozik a két terület között az egészségkárosodott személyek vonatkozásában.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 249. §(1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjasnak minősül, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
gg) rokkantsági ellátásban részesül.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4.§ f) pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

• a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14.§ (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Társadalombiztosítási szempontból saját jogú nyugdíjasnak minősül a rehabilitációs járadékban részesülő személy is.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szól 1997. évi LXXX. törvény 14.§ (3) bekezdés c) pontja szerint társadalombiztosítási sajt jogú nyugellátás a rehabilitációs járadék.

A rehabilitációs járadékra való jogosultságot a 2007. évi LXXXIV. törvény szabályozza.

A rokkantsági nyugdíjreform nyomán a rehabilitációs járadék 2012. január 1-től már nem állapítható meg, a korábban megállapított ilyen ellátásokat azonban még folyósítják, mivel a határozott időre (3 év, mely meghatározott esetben további egy évvel meghosszabbítható) megállapított ellátások folyósítási ideje még nem telt el.

A rehabilitációs járadék folyósítása mellett meghatározott szabályok szerint lehet keresőtevékenységet folytatni, munkajogilag azonban nem minősül nyugdíjasnak a járadékban részesülő személy.

A cikk szempontjából a legszembetűnőbb különbség a munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősülő, rokkantsági ellátásban részesülő személy pozíciójában mutatkozik.

• A rokkantsági ellátás a megváltozott munkaképességű személyek részére nyújtható ellátás, amelyre az jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerint 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslat szerint rehabilitációja nem javasolt,
• a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 nap biztosítási idővel rendelkezik,
• keresőtevékenységet nem végez, és
• rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Mérlegképes Kreditkártya
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátása mellett korlátozott mértékben folytathat keresőtevékenységet.

A kereseti összeghatár: a jövedelem három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Az összeghatár meghaladása esetén a rokkantsági ellátás megszüntetésre kerül.

Találkozunk tehát munkavállalóként rokkantsági ellátásban részesülő személyekkel, akik munkaviszonyuk során nyugdíjas munkavállalónak minősülnek.

A megváltozott munkaképességű személyek részére nyújtható másik juttatás, a rehabilitációs ellátás nem eredményez munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősülő pozíciót.

A korábbi rendelkezések szerint nyugdíjasnak minősült a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, jelenleg azonban a megváltozott munkaképességű személyek ellátása (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) társadalombiztosítási szempontból nem nyugellátás, hanem táppénzszerű ellátás.

További magyarázatot igényel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés gb) pontja.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban két személyi csoport részesülhet

• a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásában részesülő hölgy, aki a nyugdíjkorhatár betöltése előtt már öregségi nyugdíjat vehet igénybe életkorára tekintet nélkül,
• és a korábban szolgálati nyugdíjban részesülő személy, ha 2011. december 31-ig betöltötte az ötvenhetedik életévét, és így részére korábbi szolgálati nyugdíja 2012. január 1-től öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra.

Mindkét személyi kör végezhet keresőtevékenységet nyugellátása mellett meghatározott szabályok szerint.

Összegezve fentieket, arra kell felhívni a figyelmet, hogy nem szabad rutinszerűen, automatikusan kezelni a kérdést, ki minősül a munkaviszony során nyugdíjasnak és ki nem, pontosan kell alkalmazni a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

Ha azonban nyugdíjasnak minősül munkavállalónk, a speciális munkajogi szabályok alkalmazandók esetében. Így például munkaviszonya munkáltató részéről történő felmondását nem kell indokolni és végkielégítés sem illeti meg nevezettet, ha a felmondás közlésének (nem a munkaviszony megszűnésének!) időpontjában nyugdíjasnak minősül (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66.§ (9) bekezdés, és 77. § (5) bekezdés a)pont).

A szabály alkalmazásánál azonban igen körültekintően kell eljárnunk, amikor az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését állapítjuk meg.

Egyszerű az eset akkor, ha a munkavállalóra születési éve szerint irányadó nyugdíjkorhatár betöltött egész év (pl. 62. életév), kicsit nehezebb, ha az töredékév
(pl. az 1952-ben születettek részére 62 év 183 nap).

Igaz, hogy ez utóbbi példabeli időpont 2013-ban még nem fog bekövetkezni, de már most is alkalmaznunk kell ezt a szabályt az ún. védett munkajogi kor, a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő munkavállaló státuszának meghatározásakor.

---