Kivételes rokkantsági ellátás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítás terén mind az egészségbiztosítás, mind a nyugdíjbiztosítás vonatkozásában találkozunk olyan jogszabályi rendelkezésekkel, amelyek kivételes méltánylást érdemlő esetekben méltányossági lehetőséget tartalmaznak.


A méltányosság jelentheti az adott ellátásra való jogosultság megállapítását, ha a jogosultsági feltételekkel a személy nem, vagy csak részben rendelkezik, jelentheti az alacsony összegű ellátások összegének felemelését, vagy rendkívüli, nehéz élethelyzetben segély nyújtását.

A méltányossági ellátások köre 2018-ban kibővült a méltányosságból megállapítható kivételes rokkantsági ellátással.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásához, a rehabilitációs ellátáshoz és a rokkantsági ellátáshoz, mint járulék fizetéshez kötött társadalombiztosítási ellátásokhoz jogosultsági feltétel meghatározott mértékű biztosítási idő megléte.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban Mmtv.) 2.§ (1) bekezdése szerint az ellátásra akkor jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha a kérelem benyújtását megelőző

  • 5 éven belül legalább 1095 napon át,

  • 10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy

  • 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt.

További jogosultsági feltétel, hogy nevezett keresőtevékenységet nem folytat, és rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Megváltozott munkaképességű az, akinek egészségi állapota hatvan százalék, vagy kisebb.

Előfordul, hogy a súlyos egészségi problémával küzdő személy nem tudja az ellátáshoz előírt mértékű biztosítási időt megszerezni, így méltánylást érdemlő személyes körülményei ellenére nem szerez jogosultságot a megváltozott munkaképességű személyek ellátására.

[htmlbox Tb_Kommentár]

Különösen nehéz lehet azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek a helyzete, akik rokkantsági ellátásra lennének jogosultak, mert nem rehabilitálhatóak, vagy öt éven belül betöltik öregségi nyugdíjkorhatárukat.

Ezen a problémán segít az Mmtv. 13/A §-ával bevezetett kivételes rokkantsági ellátás, mely szerint különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között- kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg.

A kivételes rokkantsági ellátás annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg,akinek egészségi állapota ötven százalékos, vagy kisebb mértékű, rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásakor öt éven belül betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és akinek az ellátáshoz előírt mértékű biztosítási idő hiánya miatt utasították el a kérelmét véglegessé vált döntésben, és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével. További feltétel, hogy keresőtevékenységet nem folytat, illetve rendszeres pénzellátásban nem részesül nevezett.

[htmlbox ptk_kommentar_2018]

 

A kivételes rokkantsági ellátás tehát olyan megváltozott munkaképességű személy részére adható, aki személyes körülményei (súlyosabb egészségi állapota, idősebb életkora) miatt szorulna rokkantsági ellátásra, de a szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, annak legalább a felével azonban igen.

A kivételes rokkantsági ellátás megállapításánál előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki az előírt mértékű biztosítási idő legalább kilencven százalékával rendelkezik, azaz az ellátásra való jogosultságához csak igen kevés hiányzik.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

Méltányossági lehetőségek nyugellátásoknál

A társadalombiztosítási ellátások területén mind az egészségbiztosítás, mind a nyugellátások körében lehetőséget biztosít a jogszabály méltányosságból történő intézkedésre. A nyugellátások területén meghatározott feltételek fennállása esetén kivételes méltányosságból a nyugdíj összegének felemelésére, nyugdíj megállapítására és egyszeri segély nyújtására van mód.

2024. február 26.

2024-ben is márciusban kezdődik a külföldön élő nyugdíjasok éves adategyeztetése

Minden év márciusában kerül sor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 76.§-ában előírtak szerint az évenkénti adategyeztetési eljárás lefolytatására a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal. Az egyeztetés már kétféle módon történhet.

2024. február 22.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj

A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.