Márciusban kezdődik a külföldön élő nyugdíjasok éves adategyeztetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mint ismeretes, minden év márciusában kerül sor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény ( továbbiakban Tny.) végrehajtási rendeletének 76.§-ban előírtak szerint az évenkénti adategyeztetési eljárás lefolytatására a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal.

A nyugellátást folyósító szerv, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága az érintett nyugdíjasok részére adategyeztetési nyomtatványt küld, melyet kitöltve, aláírva kell visszaküldeni a folyósító szerv részére egy hónapon belül,

Fontos érvényességi követelmény, hogy a jogosult saját kezű aláírását hitelesíttetni kell közjegyző, a külföldi hatóság, vagy Magyarország külképviseleti szerve által.

Ha a nyugellátásban részesülő személy egészségi állapota, vagy szociális helyzete miatt egészségügyi intézményben, vagy szociális intézményben tartózkodik, vagy ilyen intézménytől ellátásban részesül, az intézmény vagy annak orvosa, valamint a külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató nyugdíjbiztosítási szerv hitelesítése is elfogadható.

Célszerű nagy gondosságot fordítani az adategyeztetés határidőben történő, pontos teljesítésére, mert ha a visszaküldendő adatlap az előírt határidőben, azaz egy hónapon belül nem érkezik vissza, vagy nem megfelelően került kitöltésre, amely miatt a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül.

Természetesen a ki nem fizetett összeg nem vész el, a jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátás legfeljebb öt évre visszamenőleg kiutalásra kerül.

Az adategyeztetéshez kapcsolódóan tekintsük át a nemzetközi vonatkozású nyugdíj folyósítással kapcsolatos tudnivalókat. A belföldi folyósítási lehetőségektől több ponton eltér a külföldön élő vagy tartózkodó személyek részére történő nyugdíjfolyósítás.

Belföldi meghatalmazott esetén a külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását kérelmére belföldi meghatalmazottja részére postai kézbesítés útján, vagy magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kell folyósítani. A folyósítás mindkét esetben utalási költségtől mentes.

Választható a jogosult magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára való folyósítás is. A folyósítás ez esetben is utalási költségtől mentes.

További lehetőség az EU/EGT állam területén élők részére valamely EU/EGT államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő nyugdíjfolyósítás kérése. A folyósítás ez esetben is utalási költségtől mentes.

Úgynevezett egyezményes állam (azaz Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött ország) területén élők kérhetik az egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő nyugdíjfolyósítást. Az utalás ez esetben költségviseléssel érintett.

A külföldön élő nyugellátásra jogosultak részére nincs lehetőség közvetlen postai úton történő nyugdíjkifizetésre.

A nemzetközi vonatkozású nyugdíjaknál gyakran előforduló eset, hogy az érintett személy Magyarországon a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időnek csak egy részét szerezte meg, a nyugellátás a magyar és külföldi szolgálati idők összeszámításával kerül megállapításra, időarányos számítással, Magyarország által az összes szolgálati időn belüli magyar szolgálati idő arányában történő nyugdíj rész fizetésével.

Rövid magyar jogosultsági idő esetén nem ritka, hogy a magyar nyugdíjrész kis összegű, különösen, ha a folyósításhoz kapcsolódó számlavezetési, kezelési költségekhez viszonyítjuk.

Ennek a problémának a kezelését szolgálja az a megoldás, mely szerint a Tny. 79. § (3a) bekezdése alapján a külföldön élő jogosultak (akár EU/EGT, akár egyezményes, akár bármely más külföldi államban élnek), kérhetik a Magyarországon érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét meg nem haladó havi ellátásuk (2019-ben 28.500 Ft) negyedévente, félévente, vagy évente történő folyósítását a belföldön egyébként érvényes havonkénti utalás helyett.

Ebben az esetben azonban a nyugdíjkifizetés utólag történik (pl. negyedéves utalásnál a január 1 – március 31-ig esedékes ellátás márciusban kerül kifizetésre, éves utalásnál a január 1 – december 31. közötti időszakra decemberben történik a kiutalás).

Fenti fizetési mód írásban kérhető. Ha a kérelemben a havonkénti fizetéstől eltérő utalási időszak (negyed-, fél-, éves idő) pontosan nem kerül meghatározásra, erre vonatkozó nyilatkozatig éves utalást teljesít a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága.

Magyarországi pénzintézeti számlára történő utalás, illetve postai kézbesítéssel történő kifizetés kizárólag forintban teljesíthető.

Külföldre, EU/EGT állam, illetve egyezményes állam területén vezetett pénzintézeti számlára utalásnál a Magyar Nemzeti Bank által forgalmazott devizanemekben kérhető az utalás, feltéve, hogy az adott devizafajtát a kért ország pénzintézete fogadni tudja.

A nyugellátás külföldre utalásához számos adat (pl. SWIFT kód) is szükséges a jogosulttól, vigyázzunk ezek pontos megadására.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 14.

Hasznos tudnivalók a rokkantsági járadékról

Több hasonló elnevezésű, így könnyen összetéveszthető pénzbeli ellátással is találkozhatunk: közülük kevésbé ismert, de igen fontos ellátás a rokkantsági járadék, amely különbözik a hasonló nevű rokkantsági ellátástól.

2022. január 13.

Szolgálati idő és túlfizetés – jogeset

Az egyéni vállalkozó biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott bevallást eszközölt, abban megjelölt és adott év hatályos jogszabályai alapján meghatározott mértékű járulékot fizetett, valamint egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Járulék bevallás nélkül a befizetések jogcím nélküliek, túlfizetésről, hiányról csak bevallás ismeretében lehet beszélni, és a befizetést is csak bevallás megléte esetén lehet járuléknak tekinteni. Sok esetben azonban egy-egy feltétel hiányzik, melyek együttes teljesítéséről a nyugdíjat igénylők sokszor nem is tudnak. Jogeset.