Mi legyen a nyugdíj kezdő időpontja?

A felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás. Most az 1958-ban születettek vannak döntési helyzetben.

Releváns jogszabály: – 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet.

Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik folytatni akarják a munkát a nyugdíj mellett, és azok számára is, akik valóban visszavonulni, pihenni szeretnének, és a keresőtevékenység megszüntetését kívánják a legjobb módon rendezni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

Nyugdíjkorhatár előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Öregségi nyugdíjkorhatár

Öregségi nyugdíjkorhatár

• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Az 1958-ban születettek 2023-ban töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2023-ban, esetleg később történő nyugdíj igénylés mellett.

Szolgálati idő követelmény

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Időpontok

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2023. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2024. évi éves, januári nyugdíjemelésben.

Ha halasztás történik, és 2024-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2024. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2025-ben jár.

Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.

A 2024. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok minden év márciusában kerülnek közzétételre. Igy arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz a 2024-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.

(Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Abban az esetben, ha 2024-ben mégis a korábbi évben, 2023-ban történő nyugdíj megállapítás mellett döntene valaki, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

A halasztás előnye a nyugdíjnövelés

Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. Például ha az 1958-ban született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, hat százalék nyugdíj növelésre szerez jogot.

Nyugdíj rögzítés – a 65. születésnapra

A Tny. 82.§-a szerint aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, a korhatár betöltésének időpontjára kérheti nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, azaz a nyugdíj rögzítését. Ha a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonulás idején, ha az számára kedvezőbb, választhatja rögzített nyugdíja évenkénti nyugdíj emelésekkel növelt összegének folyósítását a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

Az 1958-ban született személyek 2023-ban betöltésre kerülő 65. születésnapjuk időpontjára kérhetik a nyugdíj rögzítést.

Elhibázott döntés

Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni. (Tny. 74.§.)

A megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válásától számított tizenöt napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén természetesen vissza kell fizetni a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget.(Tny. 83.§ (1) bekezdés)

További esetek

Az 1958-ban született, tehát nyugdíjkorhatárukat ez évben betöltő személyek számára nem csak az öregségi nyugdíj igénylése szempontjából fontos a 65. születésnap.

Fontos időpont ez a korhatár előtti ellátásban, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásaként rokkantsági ellátásban részesülők számára is.

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy ugyanis a korhatár betöltésétől már öregségi nyugdíjként fogja ellátását kapni, és ettől a naptól kezdve kérheti ennek újraszámítását is, ha dolgozott legalább 365 napon keresztül a korhatár előtti ellátás mellett.

A rokkantsági ellátásban részesülő személy pedig kérheti a rokkantsági ellátása helyett öregségi nyugdíj megállapítását.

---