Egyetemisták árvaellátása


Mind a frissen felvett első éves egyetemi hallgatók, mind a már korábban felsőfokú tanulmányaikat megkezdők számára hasznos információkat mutat be az írás.

Az egyetemi felvételi ponthatárok nyár közepén történő kihirdetésekor sok olyan egyetemista is megkezdheti felsőfokú tanulmányait, aki árvaellátásban részesül. Gyakran ismételt kérdés, hogy a felsőfokú tanulmányok folytatása milyen hatással van az árvaellátásra való jogosultságra, van-e teendő ezzel kapcsolatban.

Mind a frissen felvett első éves egyetemi hallgatók, mind a már korábban felsőfokú tanulmányaikat megkezdők számára hasznos információkat mutat be ez az írás.

Árvaellátás – a legfontosabb tudnivalók

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel. (Ettől a követelménytől csak a baleseti árvaellátás tér el, amely halálos üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén az elhunyt szülő szolgálati idejére tekintet nélkül megállapítható.)

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg az árvaellátás.

Az árvaellátás tizenhat éves korig alanyi jogon jár, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat. A tanulmányok folytatását a tankötelezettség teljesítése biztosítja.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor folyósítható, ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.

Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony a felnőttképzési jogviszony, illetve a hallgatói jogviszony betegség vagy szülés miatt szünetel.

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

Teendő – igazolás benyújtása

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló, az oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.

Felsőfokú nappali képzés formájában folytatott tanulmányok esetén az ellátás a tanulmányok idejére jár, azaz a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezése szerint az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga időszak utolsó napjáig.

Ha az árva betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, vagy várandóssága, gyermekszülés, vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi, e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.

Akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Az árvaellátás külföldön folytatott tanulmányok esetén is megilleti az árvát, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

Előfordulhat, hogy a huszonötödik életéve betöltésekor az árva még nem fejezte be az ellátásra jogosultságot adó tanulmányait.

Erre a helyzetre nyújt segítséget az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítási lehetősége.

Teendő – kérelem benyújtása

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása huszonötödik életévét betöltött, felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató árva részére engedélyezhető.

A meghosszabbításra az első alap, mester vagy osztatlan képzésben résztvevő személy számára van lehetőség a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának időtartamára, legfeljebb azonban a huszonhetedik életév betöltéséig.

Ezt is jó tudni

Az árvaellátás összege gyermekenként harminc százaléka az alapul szolgáló nyugdíjnak, azaz annak az öregségi nyugellátásnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Teljes árvák, azaz mindkét szülőjüket elveszített árvák esetén, illetve, ha az életben lévő szülő megváltozott munkaképességű, hatvan százalékos mértékben jár az árvaellátás.

A szülő az árvaellátás szempontjából akkor minősül megváltozott munkaképességűnek, ha egészségi állapota ötven százalékos, vagy kisebb.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani részére, amelynek összege számára előnyösebb.

Az árvaellátásnak, csakúgy mint az öregségi nyugdíjnak, úgynevezett minimum összege is van. Az árvaellátás legkisebb összege 50.000 forint havonta.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Hogyan kérhetünk igazolást a szolgálati időről?

Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. június 17.

Diákmunka: hogyan lehet dolgozni árvaellátás mellett?

A nyári iskolai szünetben sok diák dolgozik rövidebb, hosszabb ideig. Ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy árvaellátásban részesülő diák esetén a keresőtevékenység befolyásolja-e az árvaellátás folyósítását.