Mi történik a nyugdíjkorhatár elérésekor?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Van némi félreértés azzal az élethelyzettel kapcsolatban, amikor valaki betölti nyugdíjkorhatárát úgy, hogy eddig az időpontig már részesült valamilyen ellátásban, akár nyugdíjban, akár ahhoz hasonló, de nem nyugdíjnak minősülő ellátásban.

Az eltérés az egyes élethelyzetek között abban áll, hogy nem mindegyik ellátásnál kerülhet sor újraszámításra, további szolgálati idők és keresetek figyelembe vételével az ellátás összegének növelésére.

A nyugdíjkorhatár betöltése a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása esetén – nincs újraszámítás

2012. óta az öregségi nyugdíjat csak a nyugdíj korhatár betöltésétől lehet igénybe venni.

Ez alól a rendelkezés alól csak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása képez kivételt, amely életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent az előírt feltételek megléte esetén.

A negyven év jogosultsági időbe – ez a fogalom nem azonos a negyven év szolgálati idővel – az összes, szolgálati időnek minősülő időszakból néhány nem vehető figyelembe, mert ezek a szolgálati idők nem jogosultsági idők. Ilyen szolgálati idő például a munkanélküli, álláskeresési ellátás időtartama, az 1998. előtti felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje, vagy a megállapodás kötéssel szerzett szolgálati idő.

Ezek a szolgálati idők azonban, ha a negyven év jogosultsági idő megszerzésre kerül a jogosultsági időként elismerhető egyéb időszakokkal (keresőtevékenység és gyermeknevelési idők), a nyugdíj összegének meghatározásakor már figyelembe vételre kerülnek. Így a kedvezményes nyugellátás az életpálya során a nyugdíj megállapításáig elért összes szolgálati idő alapján kerül megállapításra.

Például: a hölgy 18 éves korában elkezdett dolgozni, 30 év munkaviszony után 3 hónapon át munkanélküli ellátásban részesült, majd tovább dolgozott 5 évig, ezt követően 9 hónapon át megállapodás kötéssel szerzett szolgálati időt, mely után 5 évig ismét tovább dolgozott, az összesen 40 év munkaviszonnyal megszerezte a „nők 40” nyugellátására való jogosultságot, kérte a nyugdíj megállapítását. Nyugdíja összegét az életpályája során megszerzett összes szolgálati idő (30év+3 hónap+5 év+9 hónap+5 év= 41 év) alapján fogják kiszámítani.

Ha ez a hölgy eléri a nyugdíjkorhatárát, ez nyugdíja szempontjából nem fog változást hozni, mert a kedvezményes nyugdíj már korábban, annak igénylésekor véglegesen került megállapításra, abba minden szolgálati idő és kereset beszámításra került.

Ha a hölgy a kedvezményes nyugdíj mellett esetleg tovább dolgozott, további szolgálati időt ezzel a keresőtevékenységgel már nem szerezhetett, mert öregségi nyugdíj mellett akár korhatár alatt, akár felett, nem lehet további szolgálati időt szerezni. Ha a nyugdíj mellett elért keresetből nyugdíj járulékot kellett fizetnie a korábbi szabályok szerint, ez a kereset az ún. fél százalékos nyugdíjnövelésre adott alapot.

A „nők 40” kedvezményes nyugellátása esetén a nyugdíj korhatár elérésekor tehát nem történik meg a nyugdíj újraszámítása, mert nincs olyan újabb, a nyugdíjba beszámítandó szolgálati idő, és kereset, amely ezt indokolná.

nyugdíjkorhatárA nyugdíj korhatár betöltése korhatár előtti ellátás esetén – lehetséges az újraszámítás

A korhatár előtti ellátás vonatkozásában emlékeztetőül tekintsünk vissza arra, hogy 2012. előtt többféle okból, jogcímen volt lehetőség a nyugdíj korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat igénybe venni (például hosszú szolgálati idő alapján előrehozott öregségi nyugdíjat, hivatásos szolgálati jogviszony alapján szolgálati nyugdíjat).

Ezek az ellátások a módosuló szabályokra tekintettel 2012. január 1-től korhatár előtti ellátásként kerültek tovább folyósításra az érintett személy nyugdíj korhatár eléréséig.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől az ellátás változatlan összegben öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.

A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett korlátozott összeghatárig lehet keresőtevékenységet is folytatni. Ez a jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege, 2020-ban 2.898.000 forint.

A korhatár előtti ellátás mellett folytatott kereső tevékenységgel az érintett személy szolgálati időt szerez nyugdíjjárulék, júliustól társadalombiztosítási járulék fizetése alapján. Mivel ez az ellátás nem nyugdíj, az ellátásban részesülő nem nyugdíjas, így szerezhet további szolgálati időt, szemben az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalókkal.

Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerez az érintett személy, öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől, amikortól korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja, kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását.

Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXII. törvény 18. §-a tartalmazza.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető.

A határidő esetleges elmulasztása esetén igazolási kérelemmel lehet élni.

Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben szerezhető.

A kezdő időpont azért ez a nap, mert ettől az időponttól lépett hatályba a korhatár előtti ellátásokról szóló jogszabály, ettől a naptól történhetett legkorábban a korhatár előtti ellátás folyósítása, és az ellátás mellett kereső tevékenység folytatása.

Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított összeg, a jövőben ez kerül folyósításra.

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.

Az ismételt megállapítás lehetőségét tartalmazó szabályok vonatkoznak a szolgálati járandóságban részesülőkre is.


Kapcsolódó cikkek

2020. szeptember 16.

A leggyakoribb hozzátartozói nyugellátás – özvegyi nyugdíj

A hozzátartozói nyugellátások között a legnagyobb nagyságrendet az özvegyi nyugdíj képviseli. Ebből adódóan ezzel a nyugellátással kapcsolatban érkezik a legtöbb kérdés is. Tekintsük át a legfőbb tudnivalókat az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban.
2020. március 3.

A nyugdíj előtt állók munkajogi védelme

Az idősebb, pályájuk végén álló munkavállalók nehéz helyzetben állnak utolsó, munkával töltött éveik során: ha ekkor szűnne meg munkaviszonyuk, új munkahelyet embert próbáló feladat lenne szerezniük, hiszen életkorukból adódóan egy munkáltató sem számolna hosszú távon velük, egyértelműen hátrányban indulnának a munkaerőpiacon. Éppen ezért, munkaviszonyuk megtartása érdekében különleges felmondási védelem illeti meg őket.
2020. július 6.

A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége

Július 1-jétől minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól – hívta fel a figyelmet a NAV a honlapján.
2020. augusztus 6.

A nők 40 nyugdíj változása

Miben változik a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása júliustól?