A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július 1-jétől minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól – hívta fel a figyelmet a NAV a honlapján.

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.[1]

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

  • a Tny.[2], illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban,
  • szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
  • egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek[3], illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A foglalkoztatónak az érintettek biztosítási jogviszonyának megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a 20T1041-es számú adatlapon.[4]

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

  • saját jogú nyugdíjas, továbbá
  • a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme[5] után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Átmeneti szabályok

A Tbj.[6] 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozó 2008-as számú adó- és járulékbevallásban kell bevallani.

A járulékokat a bevallás határidejéig, 2020. július 12-éig meg kell fizetni.

A nyugdíjas társas vállalkozóval összefüggő járulékkötelezettséget a Tbj. szabályai szerint úgy kell teljesíteni, hogy:

– a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett június havi járulékalapot képező jövedelemből a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot le kell vonni, és

– a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után június hónapra a 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetni.

A június hónapra vonatkozó 2008-as számú havi adó- és járulékbevallásban a társas vállalkozásnak a járulékokat fel kell tüntetni, és június 12-ig a befizetést is teljesíteni kell.

A nyugdíjas egyéni vállalkozónak 2020. II. negyedévre vonatkozóan a havi 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot a negyedévet követő hónap, vagyis július 12-éig be kell fizetni. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.

A 2020. június 30-ig terjedő időszakra a saját személyére vonatkozó járulékait (nyugdíjjárulék és egészségügyi szolgáltatási járulék) az egyéni vállalkozónak a 2020. évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban kell majd szerepeltetni.

(nav.gov.hu)


[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 6. §.

[2] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

[3] A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

[4] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklet 3.2 pontja alapján

[5] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja és az 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség.

[6] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.).



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Még utoljára: szeptemberben érkezik a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés

Idén szeptember, illetve október végéig a 2020. január 1-június 30. közötti nyugdíjasként folytatott nyugdíjjárulék-köteles keresetek utáni nyugdíjnövelést állapítják meg. Ezzel lezárul a nyugdíj melletti keresőtevékenységre tekintettel történő nyugdíjnövelés.

2021. szeptember 15.

Egyetemisták árvaellátása

Az új egyetemisták közül vannak, akik árvaellátásban részesültek középiskolai tanulmányaik alatt. Tekintsük át, hogy a tanulmányok folytatása hogyan befolyásolja ellátásukat, amelynek folyósítása a középiskola befejezésekor beszüntetésre kerül.

2021. szeptember 10.

Novák Katalin: jövő januártól emelkedik a gyod összege

Novák Katalin a helyi családsegítő és gyermekjóléti központban tett látogatását követően elmondta, a kormány 2019. január 1-jén vezette be a gyodot, ezt a támogatási formát a halmozottan sérült, súlyos fogyatékossággal élő gyermekek családjai igényelhetnek. A gyod összege jelenleg havi 147 ezer forint, de jövőre ez ismét emelkedik és eléri a minimálbér szintjét – mondta a […]