A diákmunka és a nyugdíj kapcsolata
Áttekintjük, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a dolgozó diák, és mikor nem.
A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Július 1-jétől minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól – hívta fel a figyelmet a NAV a honlapján.
2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.[1]
Saját jogú nyugdíjas
Az a természetes személy, aki
- a Tny.[2], illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban,
- szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
- egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek[3], illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban
részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.
A foglalkoztatónak az érintettek biztosítási jogviszonyának megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a 20T1041-es számú adatlapon.[4]
A nyugdíjas vállalkozó
Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:
- saját jogú nyugdíjas, továbbá
- a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül
akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).
2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.
Szociális hozzájárulási adó
Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme[5] után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
Átmeneti szabályok
A Tbj.[6] 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozó 2008-as számú adó- és járulékbevallásban kell bevallani.
A járulékokat a bevallás határidejéig, 2020. július 12-éig meg kell fizetni.
A nyugdíjas társas vállalkozóval összefüggő járulékkötelezettséget a Tbj. szabályai szerint úgy kell teljesíteni, hogy:
– a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett június havi járulékalapot képező jövedelemből a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot le kell vonni, és
– a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után június hónapra a 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetni.
A június hónapra vonatkozó 2008-as számú havi adó- és járulékbevallásban a társas vállalkozásnak a járulékokat fel kell tüntetni, és június 12-ig a befizetést is teljesíteni kell.
A nyugdíjas egyéni vállalkozónak 2020. II. negyedévre vonatkozóan a havi 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot a negyedévet követő hónap, vagyis július 12-éig be kell fizetni. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.
A 2020. június 30-ig terjedő időszakra a saját személyére vonatkozó járulékait (nyugdíjjárulék és egészségügyi szolgáltatási járulék) az egyéni vállalkozónak a 2020. évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban kell majd szerepeltetni.
(nav.gov.hu)
[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 6. §.
[2] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
[3] A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
[4] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklet 3.2 pontja alapján
[5] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja és az 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség.
[6] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.).