Mikor érdemes nyugdíjba menni?


A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Érdemben különbözhet a nyugdíj, ha a korhatárt elérők idén, 2021-ben, vagy 2022-ben vonulnak nyugdíjba.

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet.

Ezek között az egyik fontos kérdés a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

Év végéhez közeledve ismét sokakat foglalkoztat ez a kérdés, annak ellenére, hogy a nyugdíj megállapításnak már nem egyik előfeltétele a biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) megszüntetése, amely iránt időben kellene intézkedni.

Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik valóban visszavonulni, pihenni szeretnének, és a keresőtevékenység megszüntetését szeretnék a legjobb módon rendezni.

Nézzük meg, ki van „döntési helyzetben”, ki éri el 2021-ben a nyugdíjjogosultságot, azaz választhat a között, hogy még ebben az évben, vagy majd csak később vegye igénybe a nyugdíját.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. 2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Ebben az esetben is felmerül a kérdés, hogy a negyven év jogosultsági idő elérése után azonnal, vagy majd csak később igényeljék a nyugdíjat.

Öregségi nyugdíjkorhatár

Öregségi nyugdíjkorhatár

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Az 1956-ban születettek 2020. második félévében, illetve 2021. első félévében töltötték be nyugdíjkorhatárukat a 64. életév betöltését követő 183. napon, annak függvényében, hogy 1956. első, vagy második félévében születtek.

2021-ben csak az 1956-ban, vagy azt megelőzően születettek kérhetik az öregségi nyugdíj megállapítását.

2021. második félévében ugyanis nincs újabb korosztály, amely elérné a nyugdíjkorhatárt, mert a következő korcsoport, az 1957-ben születettek majd csak 2022-ben töltik be nyugdíjkorhatárukat, a 65. életévet.

Szolgálati idő követelmény

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2021-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2021. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2022. évi éves, januári nyugdíjemelésben.

Ha 2022-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2022. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2023-ben jár.

Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.

A 2022. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj -megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik. Így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz a 2022-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.

(Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Abban az esetben, ha 2022-ben mégis a korábbi évben, 2021-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

A valorizációs szorzószámokon kívül ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2021-ben megállapított nyugdíjak esetén 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).

A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2022-es esetleges változás jelenleg nem ismert.

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.

Ha a hölgy 2021-ben már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2021-ben, vagy majd csak 2022-ben, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.

Nyugdíjnövelés későbbi nyugdíjba vonuláskor

Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

A döntés természetesen így sem könnyű, mert a nyugdíj igénylése hosszú távú elhatározás.

Ha nem jól döntöttünk

Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni. (Tny. 74.§.)

A megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válásától számított tizenöt napot követően nem lehet lemondani . Lemondás esetén természetesen vissza kell fizetni a már felvett nyugellátást, nyugdíj-előleget.(Tny. 83.§ (1) bekezdés)



Kapcsolódó cikkek

2021. november 25.

Év végére 400 ezer fölé kerülhet az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma az év végére meghaladja majd a 400 ezret, annak ellenére, hogy az idei befizetések után járó, akár 130 ezer forintos adójóváírást ezúttal nem fogják tudni kihasználni azok a gyermeket nevelő családok, amelyek teljes mértékű egyszeri szja-visszatérítést kapnak.

2021. november 25.

A gyermekgondozást segítő ellátásról röviden

Szakmai videósorozatunk következő részében a gyermekgondozást segítő ellátás legfontosabb szabályait ismerteti dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász. Elmondja, mikor és ki jogosult a gyesre, hogyan kell igényelni, milyen típusai vannak, és milyen keresőtevékenységet lehet folytatni az ellátás mellett.