Mikor számít be a megbízási jogviszony a nyugdíjba?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem ritka, hogy egy – egy feladatot megbízási szerződés keretében kell elvégezni, vagy akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra megbízásos jogviszonyban tevékenykedünk. Ezzel a helyzettel kapcsolatban a nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.

A feltett kérdésekre az előzetes válasz az, hogy igen, bizonyos feltételekkel. Az a döntő szempont, hogy a megbízásos jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.)  5.§ (1) bekezdés g) pontja alapján biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30-%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.  Ez az összeg 2020-ban a 161..000 forintos minimálbérre tekintettel  48..300 Ft/hó, illetve 1610 Ft/nap.

Ugyanígy rendelkezik a Tbj. helyébe lépő 2019. évi CXXII. törvény (ÚjTbj.) 2020. július 1-jétől hatályba lépő 6.§ (1) bekezdésének f) pontja is.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 37.§ (1) bekezdése szerint  a Tbj-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre  az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták.

A Tny. 37.§ (4) bekezdése szerint a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok  alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni. (168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 31.§)

A megbízásos jogviszony időtartama tehát, ha a megbízott a megbízási díj nagyságrendjére tekintettel fentiek szerint biztosítottnak minősül, nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent.

Természetesen nem minősül szolgálati időnek az ingyenes megbízási szerződés alapján végzett tevékenység (Ptk. 6.280.§)

(Ingyenes megbízási szerződés az olyan megbízási szerződés, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.)

Igen gyakori, hogy a megbízásos jogviszonyban lévő személy egyidejűleg más biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) is áll, ez alatt az időszak alatt a szolgálati idő természetesen csak egyszeresen kerülhet figyelembe vételre, ilyen esetben ugyanerre az időszakra a megbízási jogviszony alapján szolgálati idő szerzése már nem történik, de a nyugdíjjárulék köteles megbízási díj összege a nyugellátás összegénél figyelembe vételre kerül.

A megbízási jogviszony a Tny.96/B§ (1) bekezdése szerinti adategyeztetési eljárásban is egyeztetésre kerül, a szolgálati időről szóló kimutatásban külön rovatban szerepelnek ezek az információk.

Mi történik a megbízási jogviszonnyal a nyugdíj megállapításakor?

Kétféle dolog történhet: vagy megszünteti a jogviszonyt a nyugdíjba vonuló személy, mert a teljes pihenést választja, vagy változatlanul folytatja tevékenységét megbízottként a nyugdíj mellett, vagy esetleges harmadik lehetőségként nyugdíjasként új megbízási szerződést köt. 2018. július 26. előtt az öregségi nyugdíj megállapításának fontos feltétele volt, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi  nyugdíjat megállapítják, a nyugdíjra jogosult személy ne álljon a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b), és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban. (Tny.18.§ (2) bekezdés 2018. július 25-ig hatályos szövege)

A megbízási jogviszony fenti rendelkezés g) pontja alapján minősül biztosítási jogviszonynak, így megszüntetendő volt a nyugdíj megállapítás érdekében.

Megszüntetendő volt a megbízási jogviszony a nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátás megállapításához is. (Tny. 18.§ (2a) bekezdés 2018. július 25-ig hatályos szövege ).

Ma már ez a követelmény nem áll fenn, de sokan döntenek úgy, hogy nyugdíjba vonuláskor minden tevékenységet, beleértve a megbízási szerződés alapján végzetteket is befejeznek, a teljes pihenést választják.

Ilyen szándék esetén a megbízási jogviszony, megbízási szerződés megszüntetése a Ptk. szabályai szerint történhet.

Legegyszerűbb mód a közös megegyezéssel való megszüntetés, melynél annak számunkra legjobb időpontja is egyszerűen meghatározható.

Másik megoldás lehet a felmondás, itt azonban vigyázni kell arra, hogy a Ptk.6.278.§ szerint tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.

Ha nyugdíjasként kíván megbízási szerződés keretében keresőtevékenységet folytatni a személy, az erre vonatkozó megbízási szerződés tartalmának meghatározásakor nem lesz jelentősége annak, hogy a megbízott öregségi nyugdíjas, ez a tény a megbízási díj elszámolásánál lesz fontos.

Mikor számít be a megbízási díj a nyugdíj összegébe?

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett). a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. (Tny. 22.§ (1) bekezdés).

Keresetként figyelembe kell venni a Tbj-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet.

A nyugdíjjárulék alapul szolgáló megbízási díj a nyugdíj összegénél tehát figyelembe vételre kerül, az beszámít a nyugdíjba.

Nyugdíj melletti keresőtevékenység megbízási jogviszony keretében

Igen gyakori, hogy a nyugdíjba vonult személy nyugdíja mellett ismét dolgozik, sokszor megbízási szerződés alapján.

A megbízási díj 2019-ben és 2020. első félévében is nyugdíjjárulék alapul szolgáló jövedelem maradt, ezért a nyugdíj melletti keresőtevékenységnél azt figyelembe kell venni akár a 0,5 %-os nyugdíjnövelésnél, akár a korhatár alatti kereseti korlátozásnál.

A nyugdíj melletti kereső tevékenységnél a nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíja mellett a nyugdíj korhatár betöltéséig évente csak a minimálbér tizennyolcszoros összegéig lehet nyugdíjjárulék-köteles keresőtevékenységet folytatni, ebbe a keretösszegbe a nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereset számít bele, így a megbízási díj is.

Idén június 30-ig a saját jogú nyugdíj mellett keresőtevékenységet folytató személy csak a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban elért keresete után nem fizet nyugdíjjárulékot, a megbízási díjra ez a kedvezmény nem vonatkozik. A nyugdíjjárulék alapjául szolgáló megbízási díjra tehát figyelemmel kell lenni azokban az esetekben, ahol a nyugellátás mellett csak korlátozott összegig lehet keresőtevékenységet folytatni.

Július 1-jétől a járulékmentesség ki fog terjedni a saját jogú nyugdíj mellett folytatott valamennyi keresőtevékenységre, így a megbízási szerződés alapján végzett munkára is.

A nyugdíjasként elért kereset utáni 0,5 %-os mértékű nyugdíj növelés a 2020. június 30-ig elért megbízási díj után megállapításra fog kerülni, mivel itt még történik nyugdíjjárulék-fizetés, július 1-jétől azonban már nem a járulékmentesség miatt.