Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen adminisztrációs teendői vannak a munkáltatónak az új alkalmazott felvételekor, és milyen kötelezettségei vannak a dolgozónak? Milyen társadalombiztosítási ellátásokra jogosít a részmunkaidő és a teljes munkaidő, mikor szünetel a biztosítás?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint a munkaviszonyban álló személy biztosított, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.
A biztosítás az ennek alapját képező munkajogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn [Tbj. 7. § (1) bekezdés]. A munkaviszonyban álló személy a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerez. Ezek:
a) egészségbiztosítási ellátások
egészségügyi szolgáltatás,
b) társadalombiztosítási nyugellátás
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén álláspontunk szerint a munkáltatónak fel kellene hívni a dolgozó figyelmét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. § (1) bekezdésében szabályozott arányos szolgálati idő számítási szabályára.
Eszerint, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a Tny. 20. §-ának alkalmazása során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.
|
Példa: Ha egy munkáltató egy szakképesítést nem igénylő munkakörben napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztat valakit, akkor teljesen törvényesen adható részére a 98 000 forintos minimálbér fele. Ennek azonban nyugdíjjogi következménye az lehet, hogy ilyenkor az adott évben az illető nem 365, hanem csak 183 nap szolgálati időt szerez a nyugdíj összegének kiszámítása szempontjából. |
Fontos, hogy a dolgozó ismerje a biztosítás szünetelésére vonatkozó szabályokat is (Tbj. 8. §).
Szünetel a biztosítás például
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve ha
b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,
c) a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
d) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.
A biztosítás szünetelésének időtartamára a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon keresztül a dolgozónak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie [havi 6660, napi 222 forint]. [Lásd a Tbj. 39. § (2) bekezdését és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 29. § (10) bekezdését.]
A dolgozó bejelentése
A munkáltató adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az illetékes első fokú állami adóhatóságnak elektronikus úton [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4)–(9) bekezdés alapján] bejelenti:
Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. Ez a bejelentés az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érdekében történik. A bejelentést
Amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató köteles a jogutódlással érintett biztosított személyre vonatkozóan ilyen bejelentést tenni. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti.
Az állami adóhatóság a munkáltató által elektronikusan bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. Innen tudja az egészségügyi szolgáltató (kórház, rendelő, háziorvos stb.), hogy a dolgozó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága fennáll.
Igazolás
A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve később a biztosított kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját [Tbj. 44. § (5) bekezdés]. Az igazolás két példányban készüljön, az eredetit vetessük át a biztosítottal (így a munkáltató bírságot kerülhet el).
Az egészségbiztosítási szerv az igazolás kiállítására kötelezettet az igazolás kiállításának elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése miatt 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja [Tbj. 44/A.§ (7) bekezdés].
A járulék levonása, a dolgozó tájékoztatása
A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot (8,5 százalék, amelyből 3 százalék a pénzbeli, 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulékot (10 százalék) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni.
A megállapított tárgyhavi járulékot az Art. 31.§ (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak [Tbj. 50. § (1) bekezdés].
A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, valamint nyugdíjjárulékról, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról [Tbj. 50. § (6) bekezdés].
Az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói elektronikus havi adó- és járulékbevallás tartalmazza a dolgozó összes társadalombiztosítási ellátáshoz szükséges adatait, ezeket az adóhivatal elektronikus formában átadja a társadalombiztosítási szervek részére.
Nyilvántartás vezetése, ellenőrzése
A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság – a nyilvántartásba nem vett személyenként – terheli [Tbj. 46. § (1) bekezdés].
E nyilvántartás tartalmazza a biztosított természetes azonosító adatait, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését. Igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, amennyiben az a foglalkozás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.
Munkaerő-kölcsönzés esetén e nyilvántartást a „kölcsön vett” munkaerőről a kölcsönbeadó munkáltató köteles vezetni [Tbj. 46. § (2) bekezdés]. Ezzel kapcsolatban a munkáltató figyelmét felhívjuk az adóhatóság Járulék főosztály 1222894156 – PM Társadalmi Közkiadások főosztálya 1672/2/2000. számú állásfoglalására [AEÉ 2000/6.]. Eszerint igazolásnak kell tekinteni a munkaszerződést, valamint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személlyel kötött, írásba foglalt szerződést.
Következésképpen, ha a foglalkoztató vezet olyan (például munkaügyi, személyügyi) nyilvántartást, amelyből a foglalkoztatott adatai megállapíthatóak, nincs szükség külön nyilvántartás vezetésére. A nyilvántartást a foglalkoztató székhelyén, zárt helyen kell tárolni.
A nyilvántartás ellenőrzésére a társadalombiztosítás igazgatási szervei és az állami adóhatóság eljáró ellenőrei jogosultak. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt – személyenként – az Art. szerinti mulasztási bírságot az eljáró ellenőr megállapítása, illetőleg a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek megkeresése alapján az állami adóhatóság fizetésre kötelező határozatban állapítja meg.
A dolgozó kötelezettségei
A pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványon (a továbbiakban: jövedelemigazolás) köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem volt.
A jövedelemigazolásra külön fel kell vezetni az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját [az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37/A. § (1) bekezdés].
Belépéskor a dolgozó biztosítási jogviszony létrejöttekor a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az előző év első napjától minden más munkáltató által kibocsátott jövedelemigazolást.
Ugyanígy át kell adni az előző munkahelyről hozott Társadalombiztosítási Igazolványt is (népies nevén: Tb. kiskönyv). Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor a társadalombiztosítási igazolványt és az Ebtv. végrehajtási rendeletének 37/A. §-a szerinti jövedelemigazolást nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt, illetve a jövedelemigazolást az előző foglalkoztatójától szerezze be, kivéve Igazolvány esetében, ha a biztosítás kezdetétől számított két éven belül, jövedelemigazolás esetében a jogviszony kezdetét megelőző év első napjától nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.
Erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben a biztosított a foglalkoztató felhívására nem szerzi be az előző foglalkoztatójától a jövedelemigazolást, úgy pénzbeli ellátás iránti igény benyújtása esetén az ellátásra való jogosultság elbírálására jogosult szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni [217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37/A. § (5) bekezdés].
