Nyugdíj családtámogatási ellátások után

A családtámogatási ellátások igénybevétele a szolgálati időre és a nyugdíj összegére is hatással van.

Releváns jogszabály: – 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

Családtámogatási ellátások: a családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás), a gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozást segítő ellátás – gyes., gyermeknevelési támogatás – gyet.), és az anyasági támogatás. A részletes szabályokat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény tartalmazza.)

Ezek közül az ellátások közül a gyes. és a gyet. kapcsolatban van a nyugdíjjal, a családi pótlék és az anyasági támogatás pedig nincs.

Jó tudni, hogy a családtámogatási ellátásokat a szülő, tehát vagy az anya, vagy az apa veheti igénybe, így annak a szülőnek fog nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelenteni a gyes. és a gyet. időtartama, aki igénybe vette az ellátást a gyermek után.

A gyes. a szülök helyett a nagyszülő által is igénybe vehető.

Gyermekgondozási támogatás

Gyermekgondozási támogatásként a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes.), és a gyermeknevelési támogatás (gyet, „főállású anyaság”) állapítható meg.

Gyermekgondozást segítő ellátás – gyes

A gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő és a gyám jogosult, illetve meghatározott feltételek mellett a szülő helyett a nagyszülő.

A gyes a gyermek három éves koráig vehető igénybe, illetve ikrek esetén annak az évnek a december 31. napjáig, amelyben az ikrek tankötelessé válnak. Ha ez eltérő időpont lenne az ikreknél, a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében a gyes. a gyermek tíz éves koráig folyósítható.

A gyes kezdő időpontja általában a gyermekgondozási díj leteltét követő nap, azaz a gyermek két éves, ikrek esetén három éves kora. Abban az esetben azonban, ha a szülő nem jogosult csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra, a gyes. már korábban is igényelhető.

A szülő helyett a nagyszülő a gyermek egy éves korától veheti igénybe a gyermekgondozást segítő ellátást, ha ehhez a szülők írásban hozzájárulnak, és a gyermek gondozása a szülők háztartásában történik.

Munkaviszony esetén a munkáltató a munkavállaló számára kérésére fizetés nélküli szabadságot köteles adni a gyes. idejére, mely időtartam alatt felmondási tilalommal védett a munkavállaló.

A gyes összege azonos a szociális vetítési alap összegével, ikrek esetén ennek az ikrek számával megszorzott összegével.

A gyes összege után nyugdíjjárulékot kell fizetni, így ez az időtartam nyugdíjra jogosító szolgálati idő. A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásánál a gyes időtartama jogosultsági időt jelent gyermeknevelési időként.

A gyes mellett a szülő a gyermek féléves korától korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ettől eltérően a szülő helyett gyesen lévő nagyszülő azonban csak a gyermek három éves korától, és időbeli korlátozással, heti harminc órában folytathat kereső tevékenységet, illetve időkorlát nélkül, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a gyes. (gyermekgondozást segítő ellátás, korábban gyermekgondozási segély) összegét csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.

Gyermeknevelési támogatás – gyet („főállású anyaság”)

A gyakran főállású anyaságként megnevezett gyermeknevelési támogatás a három vagy több gyermeket nevelő családok részére nyújt segítséget a gyes leteltét követő időszakban.

Az ellátást az apa is igénybe veheti, ezért nem helytálló a „főállású anyaság” elnevezés.

A gyermeknevelési támogatást az a szülő vagy gyám veheti igénybe, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legkisebb gyermek a harmadik életévét betöltötte, a nyolcadik életévét azonban még nem.

Ennél az ellátásnál a munkáltató már nem köteles fizetés nélküli szabadságot adni a munkavállaló szülő számára. A munkáltató döntése szerint adható a fizetés nélküli szabadság, de ennek engedélyezése nem kötelező.

A gyermeknevelési támogatás összege azonos a szociális vetítési alap összegével. Az ellátás összege után nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért a gyet időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Az időszak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időt jelent gyermeknevelési időként.

A gyet mellett korlátozottan lehet keresőtevékenységet folytatni. A szülő legfeljebb heti harminc órában dolgozhat az ellátás mellett, vagy korlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a gyermeknevelési támogatás összegét csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.

---