Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Először azt kell tisztáznunk, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján kiket értünk a címben szereplő nyugdíjasok alatt. Cikkünkben azokról a nyugdíjasokról lesz szó, akiket a törvény saját jogú nyugdíjasnak nevez és valamilyen jogviszonyban dolgoznak (egyúttal foglalkoztatottak).
Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
3. az egyéni vagy társas vállalkozó, aki kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül és e jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel.
Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Mindannyian tudjuk, hogy minden jogviszonyban megszerzett jövedelemből 16% személyi jövedelemadót kell fizetni (levonni). Ez a nyugdíjasokra is vonatkozik. Ezzel most külön nem foglalkozunk. Nézzük inkább a különböző fizetendő járulékokat!
Munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas
Járulékalapja a munkabére.
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) egyéni vállalkozó
Személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik. Tehát vagy az átalányadózást vagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta. Járulékalapja az átalányadó alapja, illetve a másik esetben a vállalkozói jövedelem kivét.
Amennyiben a nyugdíjas egyéni vállalkozónak még heti 36 órás munkaviszonya is van, akkor az egyéni vállalkozásában sem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. (Munkaviszonyában azt fizeti, amit az előbbiekben láttunk.)
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás egyéni vállalkozó
Ez az egyéni vállalkozó tehát az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. Járulékalapja az eva alapjának 10 százaléka. Nincs külön ún. kivett jövedelme, hiszen csak bevételi nyilvántartást vezet.
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) KATÁS egyéni vállalkozó
Semmilyen járulékot, szociális hozzájárulási adót, egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizet, mert a havi 25.000 forintos tételes adója mindezeket átalányszerűen helyettesíti. A kisadózóként bejelentett társas vállalkozóra ugyanez vonatkozik.
Mindannyian tudjuk, hogy a főállású kisadózók havi 50.000 forint tételes adót fizetnek. 2014-től változást jelent, hogy nem minősül főállású kisadózónak az a személy sem,
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) társas vállalkozó
Amennyiben a társas vállalkozás mellett még heti 36 órás munkaviszonyban is dolgozik, akkor ott a munkabére után azokat a tételeket fizeti, melyeket a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasnál felsoroltam, de a társas vállalkozásnál nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért fizet egy nyugdíjas nyugdíjjárulékot a ténylegesen felvett jövedelme után. Ez alapozza meg a 365 naponként igényelhető fél százalékos nyugdíjemelést, melynek a szabályai külön ismertetést érdemelnek.
A nyugdíjas foglalkoztatottak járulékfizetésének néhány közös jellemzője a következő:
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.
Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!