Öregségi nyugdíj összegének magánnyugdíjpénztári tagságra tekintettel történt megállapítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha magánnyugdíjpénztári tagként megyek nyugdíjba, hogyan alakul az öregségi nyugdíjam összege?

Amennyiben az Ön öregségi nyugdíjának megállapítására magánnyugdíjpénztári tagként kerül sor, úgy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 21/A. § (1) bekezdése értelmében a Tny. 20. és 21. §-aiban főszabályként meghatározottak alapján kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni a Tny. 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.

Egészen pontosan 2022. szeptember 1-jétől a Tny. 21/A. § (1) bekezdése úgy szól, hogy „ha a biztosított, volt biztosított a 2010. október 1-je előtti időszakra magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizetett, és az öregségi nyugdíj megállapításakor a magánnyugdíjpénztári tagsága fennáll vagy úgy szűnt meg, hogy az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át az államháztartás részére, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a 20. és 21. § alapján kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.”

(2022. szeptember 1-jétől a 2013. január 1-jétől hatályban volt szöveg azáltal nyert pontosítást, hogy a feltételek közé bekerült, hogy „a biztosított, volt biztosított a 2010. október 1-je előtti időszakra magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizetett, és az öregségi nyugdíj megállapításakor a magánnyugdíjpénztári tagsága fennáll vagy úgy szűnt meg, hogy az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át az államháztartás részére”.)

A magánnyugdíj-pénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószámot a fentebb hivatkozott melléklet alapján a következő módon kell kiszámítani:

sz = h + (1-h) X 0,75,

ahol:

sz = az alkalmazásra kerülő szorzószám értéke, és

h =

a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő
a teljes elismert szolgálati idő

A h értékének kiszámítása során a számlálóban és a nevezőben megjelölt időtartamot is napokban kell meghatározni, és a hányadost két tizedes jegyre kell kerekíteni.

A képlet alapján nyilvánvaló, hogy mindaddig, amíg az összes szolgálati idő szerzésére nem 2010. szeptember 30-át követően került sor, addig az alkalmazandó szorzószám értéke mindenképpen 1-nél kisebb számként adódik, tehát a magánnyugdíjpénztári tagságra tekintettel kiszámított öregségi nyugdíj összege alacsonyabb, mint az abban az esetben adódó öregségi nyugdíj összeg, ha az igénylő nem magánnyugdíjpénztári tag. Annál kisebb az eltérés, minél hosszabb a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő.

(A képlet azért került így meghatározásra, mert 2010. október 1-jétől kezdődően a magánnyugdíjpénzári tagok is a nem magánnyugdíjpénztári tagokkal megegyező – „teljes” – mértékű nyugdíjjárulékot fizetnek.)

A kérdésre Kiss Sándor válaszolt.

Az Adó Jogtár plusz és prémium szintjén elérhető TB kérdés-válaszok adatbázis évente 50 kérdéssel bővül. Új sorozatunkban a legfrissebb kérdések közül válogatunk.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Különleges szabályok a baleseti járadéknál

Nem ritka, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza. Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül, a baleseti ellátórendszer keretében baleseti járadék vehető igénybe.