Rokkantsági járadék elméletben és gyakorlatban

Szerző: dr. Szomszéd Éva
Dátum: 2019. február 26.
Címkék:
Rovat:
A vonatkozó jogszabály módosításait követve megállapítható, hogy 1988. I. 1-től 2016. I. 1-ig jelentős módosítás a rokkantsági járadék feltételrendszerében, megállapításban és folyósításban nem volt, a változtatások követték a szervezeti, illetve a szakértői rendszer változásait. Először a 2015. január 1-től hatályos módosítás volt lényeges, mivel jelentősen megemelkedett az ellátás összege, lényeges változást pedig a 2016. január 1-jei módosítás eredményezett, megváltoztatva a jogosultsági feltételeket.

I.          Rokkantsági járadék meghatározása

A nyugdíjszerű ellátások között fontos helyet tölt be a rokkantsági járadék olyan esetben, amikor súlyos egészségi probléma áll fenn, amely a munkavégzést, így a szolgálati idő megszerzését is akadályozza, és az érintett személy megélhetése, vagy megélhetésének támogatása gyermeknevelési ellátásokkal életkora miatt már nem megoldható.

A rokkantsági járadék olyan személyeknek ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.

II.        A hatályos jogi szabályozás, illetve a jogszabály változásai 1988. janiár 1. és 2017. január 1. között

A rokkantsági járadékot egy korabeli Minisztertanácsi rendelet, a 83/1987.(XII.27.) MT-rendelet (MT-rendelet) szabályozza, 2017. január 1-jétől a jelenleg is hatályos szövegezéssel, miszerint rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt legalább 70 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A jogosult egészségi állapotát a döntésben meghatározott időpontban felül kell vizsgálni.

Az MT-rendelet 1988. január 1-jén lépett hatályba, az akkori szövegezés szerint „aki az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult.”

Az 1988-as szabályozás alapján a társadalombiztosítási igazgatóság állapította meg az ellátást, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósította, havi összege 2200 forint volt, nem járt annak a személynek, aki térítés nélküli intézményben elhelyezett, az ellátás mentes volt a végrehajtás alól, és jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak minősült.

A 117/1988. (XII.31.) MT-rendelet 9. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte a jogszabály 4. §-át, amely a jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak minősítette a rokkantsági ellátást, a módosítás 1989. I. 1-től lépett hatályba, és a szabályokat 2007. VIII. 14-ig nem módosították, bele érteve az ellátás havi összegét is (2200 forint).

A 213/2007. (VIII.7.) kormányrendelet 18. § a) pontja módosította az MT-rendelet 1. §-át annyiban, hogy az Országos Orvosszakértői Intézet helyett az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának szakvéleménye alapján állapítják meg a rokkantsági járadékra való jogosultságot. 2007. XII. 31-ig más módosítás az MT-rendeletben nem volt.

A 387/2007. (XII.23.) kormányrendelet 24. § a) pontja újólag módosította az MT-rendelet 1. §-át, miszerint a rokkantsági járadékra jogosultság feltételei kibővültek, a 25. életév betöltése előtt bekövetkezett teljes munkaképtelenség mellett a 80 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodás elszenvedése is rokkantsági járadékra jogosító feltétellé vált. Az MT-rendelet ezt követően 2009. IX. 30-ig nem módosult.

A 182/2009. (IX.10.) kormányrendelet lehetővé tette 2009. X. 1-től, hogy az igénylő beszerezze a szakértői bizottság munkaképtelenség, illetve egészségkárosodás mértékét megállapító szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét, ha azonban ezt nem csatolta az igénylő a kérelméhez, akkor az eljáró hatóság megkeresse a szakértői bizottságot.

Az itt hivatkozott kormányrendelet a rokkantsági járadékot megállapító társadalombiztosítási igazgatóság helyett az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot jelölte meg megállapító szervként. Az MT-rendelet 2010. XII. 31-ig nem módosult.

A 351/2010. (XII.30.) Korm. rendelet az MT rendeletet annyiban módosította csupán, hogy a rokkantsági járadékot megállapító szerv már nem a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság, hanem az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetve a megállapítás alapjául nem szakértői bizottság a szakvéleménye vagy állásfoglalása szolgál, hanem az orvosszakértői szervé. Az MT-rendelet 2014. XII. 31-ig nem módosult.

A 348/2014. (XII.29.) kormányrendelet 2015. I. 1. hatállyal módosította a rokkantsági járadék összegét, azt megemelte 2200-ról 33.390 forintra.

A 70/2015. (III.30.) kormányrendelet ismét módosította a járadékot megállapító szervet, az igénylő lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervre, továbbá a jogosultsági feltételeket vagylagossá tette. Az MT-rendelet 2015. XII.31-ig egyebekben nem módosult.

A 417/2015. (XII.23.) kormányrendelet – 2016. január 1-jei hatállyal – sok tekintetben módosította az MT-rendeletet, megváltoztatta a rokkantsági járadékra jogosultság feltételeit, ami szerint az jogosult rokkantsági járadékra, akinek 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, továbbá beiktatta ama rendelkezést, hogy a jogosult személy egészségi állapotát a döntésben meghatározott időpontban felül kell vizsgálni. Ennek értelmében a „teljesen munkaképtelenné vált” meghatározás kikerült az MT-rendelet szövegezéséből, így az orvosszakértői szerv megállapításai között sem szerepelhet a „munkaképtelenség” megállapítása.

Az itt hivatkozott kormányrendelet hatályon kívül helyezte az MT-rendelet 2. § (2) bekezdését, ami arról rendelkezett, hogy nem állapítható meg rokkantsági járadék annak az igénylőnek, akit térítés nélküli intézményben helyeztek el. A kormányrendelet az MT-rendelet szövegezésébe beiktatott egy 6. §-t, amely a 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekre, a 2015. december 31-ét követően indult ügyekre, és a 2016. január 1-jét megelőzően a teljes munkaképtelenségre tekintettel megállapított járadékokra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. 2016. XII. 31-ig az MT-rendelet egyebekben nem módosult.

A jelenleg – 2017. I. 1-től – hatályos járadékösszeget a 416/2016. (XII.14.) kormányrendelet állapította meg 35.025 forintban, amelyet már nem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, hanem a nyugdíjfolyósító szerv folyósít.

Az MT-rendelet módosításait követve megállapítható, hogy 1988. I. 1-től 2016. I. 1-ig (417/2015. (XII.23.) kormányrendelet) jelentős módosítás a rokkantsági járadék feltételrendszerében, megállapításban és folyósításban nem volt, a változtatások követték a szervezeti, illetve a szakértői rendszer változásait. Először a 2015. január 1-től hatályos változás volt lényeges, mivel jelentősen megemelkedett az ellátás összege, ezután pedig a 2016. január 1-től hatályos módosítás eredményezett lényegi változást, mivel megváltoztatta a jogosultsági feltételeket.

Jelentős változást eredményeztek a háttérben húzódó egyéb jogszabályváltozások is, különös tekintettel a 2012. január 1-jétől életbe lépett, megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó új szabályozásra, és a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI-rendeletre – amelyek a rokkantsági járadék megállapításának alapjául szolgáló orvosszakértői állásfoglalások vagy szakvélemények esetében is új szabályokat állítottak fel a szakértők számára az egészségkárosodás mértékének megállapításához –, azonban ennek elemzése nem a jelen publikáció témája.

III.       Rokkantsági járadékra való jogosultság, az ellátás összege, a jogosultság megszűnése

Nem kizáró ok a rokkantsági járadék megállapításánál, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Fenti két párhuzamos ellátási lehetőség közül a családi pótlék esete ismertebb, azaz az a szabály, mely szerint saját jogán jogosult nevelési ellátásra (ez a családi pótlék egyik fajtája, a másik lehetőség, az iskoláztatási támogatás mellett) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. A fogyatékossági támogatásra a súlyosan fogyatékos, tizennyolcadik életévét betöltött személy jogosult meghatározott feltételek megléte esetén.

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani.

Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető.

A rokkantsági járadék megállapításának nem előfeltétele szolgálati idő megléte.

Ezzel a rendelkezéssel válik lehetővé ellátás megállapítása ama fiatalok számára, akik egészségi állapotuk miatt az esetek túlnyomó részében nem tudnak munkát vállalni, és így szolgálati időt szerezni.

A rokkantsági járadék összege meghatározott (fix összegű) – amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik –, 2017-ben havi 35.025 forint az ellátás összege.

Megszűnik a rokkantsági járadékra való jogosultság, ha a járadékos részére nyugellátást állapítanak meg, ha egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el.

IV.       A rokkantsági járadék igénylése, folyósítása, kedvezmények, lemondás a járadékról

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervnél. Az igénybejelentés elektronikus úton is megtehető. Az igényléshez szükséges formanyomtatvány az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról tölthető le. A kérelemhez mellékelni kell az egészségi állapotra vonatkozó orvosi dokumentumokat (zárójelentéseket, az egészségi állapotra, rehabilitációra vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt), gondnokság alatt álló személy esetében a gondnokrendelésről szóló határozatot is.

Az ellátásra való jogosultság megállapítása határozattal történik, a folyósítási feladatot a nyugdíjfolyósító szerv látja el.

Nem akadálya az ellátás folyósításának, ha a járadékos álláskeresési járadékban is részesül.

A rokkantsági járadékra való jogosultságot nem érinti, ha a rokkantsági járadékos ideiglenesen külföldön tartózkodik, vagy az országot végleges letelepedési szándékkal elhagyja.

A rokkantsági járadékban részesülő személy jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre, azaz az ellátottak utazási utalványára.

Míg a megállapított nyugdíjról lemondani nem lehet, a nyugdíjszerű ellátásnak minősülő rokkantsági járadékról igen, például akkor, amikor a rokkantsági járadékban részesülő személy hozzátartozói nyugellátásra is jogosulttá válik, a szülő halála esetén árvaellátást igényelhet, és a kettő közül kedvezőbb összegű ellátást választva a rokkantsági járadék helyett a hozzátartozói nyugellátást kéri.

A két ellátás együtt azért nem folyósítható, mert a jogi szabályozás szerint a rokkantsági járadék megállapításának akadálya a nyugellátás megállapítása, nyugellátás alatt pedig mind a saját jogú (öregségi), mind a hozzátartozói nyugellátás értendő.


Kapcsolódó cikkek:


Van már magyar szabályozás hard Brexit esetére
2019. március 19.

Van már magyar szabályozás hard Brexit esetére

Az Országgyűlés egyhangúlag, 168 igen szavazattal elfogadta egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosítását.

 Januártól nyugdíjelőleg, áprilisban végleges határozat
2019. március 19.

 Januártól nyugdíjelőleg, áprilisban végleges határozat

Minden év elején, így a 2019. január 1. és a márciusi valorizációs szorzószámok közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is nyugdíjelőleg megállapítása történik a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámok megjelenéséig.

A társas vállalkozók biztosítási jogviszonyáról dióhéjban
2019. március 19.

A társas vállalkozó biztosítási jogviszonya nagy érdeklődéssel övezett és szinte kimeríthetetlen téma, amely akár napokig tartó vitákra is lehetőséget ad. Első lépésben talán azt érdemes tisztázni, hogy ki-kicsoda a rendszerben.

Márciusban kezdődik a külföldön élő nyugdíjasok éves adategyeztetése
2019. március 13.

Mint ismeretes, minden év márciusában kerül sor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtási rendeletében előírtak szerint az évenkénti adategyeztetési eljárás lefolytatására a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal.