Sokat buktunk a pénztárak államosításán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mintegy 18 milliárd forintot veszített az állam és az adófizetők a magánpénztáraktól átvett vagyon kezelésén – írja az Index.


Az állami rendszerbe visszalépők 3 ezer milliárd forintnyi vagyonának nagyobb része állampapírokban feküdt, ezeket az állam bevonta, a a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolója szerint az adósságot ez több mint 1400 milliárd forinttal csökkentette – olvasható az Indexen.

További 53 milliárd forinttal csökkent az államadósság az MNB és az alap közötti eszközcserével − jelzáloglevelek ellenében − átkerült államkötvények bevonásával.
A gyorsan romló piaci körülményekhez az NGM−ÁKK páros nem tudott alkalmazkodni: az alap 2011-ben 607,6 milliárd forint átvételi értékű értékpapírt adott el, az ügyleteken elért összbevétele 589,2 milliárd forint volt − vagyis 18,4 milliárd forintot bukott az állam az átértékelődési veszteség miatt – írja a lap.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.