Svájc és Svédország hozzátartozói nyugellátása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és a hozzátartozói nyugdíjakról szóló általános bevezető cikkhez kapcsolódva most a kiválasztott országok állami hozzátartozói nyugdíjbiztosításának bemutatásával foglalkozunk abc sorrendben haladva, így Ausztria, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia és Spanyolország után most Svájccal valamint Svédországgal.


A leírások a lehető legnagyobb körültekintéssel készülnek, azonban mivel a társadalombiztosítás egy igen gyorsan változó és összetett terület, konkrét jogosultsági kérdés esetén mindig az adott nemzeti nyugdíjbiztosítási szervhez érdemes és szükséges fordulni – ezek nevét és elérhetőségét a leírásokban mindig közzétesszük.

Svájc

Alkalmazandó jogszabály(ok): Első pillér (alaprendszer): Szövetségi törvény az öregségi és hozzátartozói biztosításra vonatkozóan  – 1946. december 20. (Bundesgesetz über die Alters- und Hinterlassenenversicherung, AHVG/Loi fédérale sur l’assurance-vieillesse et survivants, LAVS)
Szövetségi törvény a társadalombiztosítási jogszabályok általános rendelkezéseiről – 2000. október 6. (Bundesgesetz über den Allgemeinen Teil des Sozialversicherungsrechts, ATSG/Loi fédérale sur la partie générale du droit des assurances sociales, LPGA)

Második pillér (törvényi kötelező minimum): Szövetségi törvény az öregségi, hozzátartozói és rokkantságra vonatkozó foglalkoztatói ellátásokra nézve – 1982. június 25. (Bundesgesetz über die berufliche Alters-, Hinterlassenen- und Invalidenvorsorge, BVG/Loi fédérale sur la prévoyance professionnelle vieillesse, survivants et invalidité, LPP)

A svájci nyugdíjrendszer két pillérből áll.

Az első pillér adja az alaprendszert, amely általános biztosítást jelent, és az alapszükségletek fedezetére szolgál. Finanszírozása járulékokból és adókból történik. Az egyes szempontok bemutatása során „alaprendszer” kifejezéssel szerepel.

A második pillér törvényen alapuló (ld. a fenti jogszabályt) minimum szabályokat fektet le, amelyen felül a nyugdíjbiztosítási intézmények nyújthatnak kiterjedtebb ellátásokat a belső szabályaik alapján. Itt most csak ezek a minimum követelmények kerülnek bemutatásra a második pillér során. Ez a rendszer is kötelező biztosítást jelent a bizonyos összeg feletti jövedelemmel (évi CHF 21.060) rendelkezőknek, finanszírozása járulékokból történik. Az egyes szempontok bemutatása során „kötelező minimum” kifejezéssel szerepel. Az első pillérrel kombinálva képesnek kell lennie a személy korábbi életszínvonalának megfelelő módon történő fenntartására.

A hozzátartozói ellátásokra jogosult személyek lehetnek az alábbiak:

Első pillér (alaprendszer):

  • túlélő házastárs: özvegy férfi és nő gyermekkel, özvegyasszony gyermek nélkül bizonyos feltételekkel,
  • elvált házastárs,
  • túlélő regisztrált élettárs,
  • gyermekek, beleértve a nevelt gyermeket is.

Második pillér (kötelező minimum):

  • túlélő házastárs: özvegy férfi és nő,
  • elvált házastárs,
  • túlélő regisztrált élettárs,
  • gyermekek, beleértve a nevelt gyermeket, ha az elhunyt felelős volt az eltartásáért.

Feltételek az elhunyt személyre nézve:

Első pillér (alaprendszer): 1 évi járulékfizetés, amely akkor teljesül, ha

  • járulékfizetés történt legalább 12 hónapon keresztül, vagy
  • ha minimum egy évi jóváírás történt gyermeknevelési vagy ápolási feladatok teljesítése miatt, vagy
  • az elhunyt biztosított volt, és a házastársa legalább a járulékminimum kétszeresét fizette meg minimum 1 éven át.

Második pillér (kötelező minimum):

  • az elhunyt a halála vagy a halálához vezető rokkantság bekövetkezésének időpontjában biztosított legyen, vagy
  • az elhunyt öregségi/rokkantsági nyugdíjban részesült a halál időpontjában.

Feltételek a házastársra nézve:

Első pillér (alaprendszer): Nő esetén:

  • 1 vagy több gyermek, vagy
  • 45 éves kor és legalább 5 évi házasság szükséges.

Férfi esetén: egy vagy több 18 év alatti gyermek szükséges a jogosultsághoz, és ez addig tart, amíg a 18. életévet be nem tölti(k).

Második pillér (kötelező minimum):

Mindkét nemre nézve:

  • 1 vagy több eltartott gyermek, vagy
  • 45 éves kor és legalább 5 évi házasság a követelmény a jogosultsághoz.

Feltételek az elvált házastársra nézve:

Első pillér (alaprendszer):

  • 1 vagy több gyermek szükséges, és az, hogy a házasság legalább 10 évig tartott;
  • a házasság legalább 10 évig tartott, és az elvált személy elérte a 45 éves kort a váláskor;
  • a legfiatalabb közös gyermek azután töltötte be a 18. életévét, hogy az elvált személy 45 éves lett.

Ha egy feltételt sem teljesít az elvált házastárs, csak akkor van lehetőség jogosultságra, ha van 18 év alatti gyermeke, és a 18. életév betöltéséig.

Második pillér (kötelező minimum): a házasság legalább 10 évig tartott, és az elvált házastárs tartásdíjban részesült.

Feltételek az élettársra nézve:

Első pillér (alaprendszer):

  • 1 vagy több 18 év alatti gyermek

Második pillér (kötelező minimum):

  • 1 vagy több eltartott gyermek, vagy
  • 45 éves kor és a regisztrált élettársi kapcsolat legalább 5 évig tartott.

A regisztrált élettársi kapcsolat jogi megszüntetése válásnak minősül.

Feltételek a gyermekekre nézve:

Első pillér (alaprendszer): Legfeljebb 18 éves korig, vagy 25 éves korig tanulmányok folytatása esetén.

Második pillér (kötelező minimum): Legfeljebb 18 éves korig, vagy 25 éves korig tanulmányok folytatása esetén, illetve ha az árva legalább 70%-os rokkant és nem képes fizetett munkavégzésre.

Ebben a tagállamban más személyek nem lehetnek jogosultak hozzátartozói nyugdíjra.

Ellátások szabályai – házastárs/elvált házastárs/élettárs: Első pillér (alaprendszer):
Túlélő házastárs/élettárs: az átlagos éves jövedelemnek megfelelő öregségi nyugdíj (Altersrente/rente de vieillesse) 80%-a az ellátás mértéke.

Második pillér (kötelező minimum):

Túlélő házastárs/élettárs: annak a teljes rokkantsági nyugdíjnak (Invalidenrente/rente d’invalidité) a 60%-a, amelyre jogosult lett volna az elhunyt.

Elvált házastárs/volt élettárs: legfeljebb a tartásdíj mértéke ítélhető meg az igénylőnek.

Ellátások szabályai – gyermekek: Első pillér (alaprendszer):

Egyik szülőjét elveszítő gyermek: az átlagos éves jövedelemnek megfelelő öregségi nyugdíj (Altersrente/rente de vieillesse) 40%-a.

Mindkét szülőjét elveszítő gyermek: két árvaellátás (Waisenrenten/rentes d’orphelin). Az ellátás összegét csökkentik, amennyiben az meghaladja a maximum öregségi nyugdíj 60%-át, azaz CHF 1.404/hó összeget.

Második pillér (kötelező minimum):

Egyik szülőjét elveszítő gyermek: annak a teljes rokkantsági nyugdíjnak (Invalidenrente/rente d’invalidité) a 20%-a, amelyre jogosult lett volna az elhunyt.

A mindkét szülőjét elveszítő gyermek két árvaellátásra jogosult.

Van-e maximum összeg az összes ellátottra nézve?

Első pillér (alaprendszer): Az árvaellátást (Waisenrenten/rentes d’orphelin) csökkentik, ha hozzáadva az apa vagy anya nyugdíjához az annak alapjául szolgáló átlagos éves jövedelem 90%-át meghaladná.

Második pillér (kötelező minimum): Csökkentik az ellátást, amennyiben az a hasonló ellátásokkal összeadva az igénylő elvesztett jövedelmének 90%-át meghaladná.

A hozzátartozói nyugdíjak minimum összege:

  • Első pillér (alaprendszer):
  • Teljes nyugdíjak (Vollrenten/rentes complètes):
  • Túlélő házastárs/regisztrált élettárs nyugdíja: CHF 936/hó
  • Árvaellátás (Waisenrente/Rente d’orphelin): CHF 468/hó
  • Második pillér (kötelező minimum): nincs ilyen.

A hozzátartozói nyugdíjakra nézve maximum összeg:

  • Első pillér (alaprendszer):
  • Túlélő házastárs/regisztrált élettárs nyugdíja: CHF 1.872/hó
  • Árvaellátás (Waisenrente/rente d’orphelin): CHF 936/hó
  • Második pillér (kötelező minimum): nincs ilyen.

Van-e járulékfizetési és/vagy adózási kötelezettség a nyugdíj összegéből? Az ellátás adózik, járulékfizetés azonban nem terheli.

További információk a svájci társadalombiztosítási szerv honlapján találhatók:
Caisse Suisse de compensation, vagy Bundesamt für Sozialversicherungen

Svédország

Alkalmazandó jogszabály(ok): Társadalombiztosítási törvény (Socialförsäkringsbalken) „E”rész, 2010

A svéd nyugdíjrendszer kötelező, általános biztosítási rendszer, amely három részből áll:

  • a kereset-alapú kiegyenlítő nyugdíj (inkomstpension) és az 1938 és 1953 között születettek részére a kereset-alapú kiegészítő nyugdíj (tilläggspension), járulékokból finanszírozva felosztó-kirovó elven;
  • a teljesen tőke-alapú prémiumnyugdíj (premiepension) egyéni számlákon;
  • és a garantált nyugdíj (garantipension), amelyet adókból finanszíroznak minden helyben lakó személy számára, akinek nincs vagy alacsony a kereset-alapú nyugdíja.

Amennyiben az elhunyt személy, aki 1938-ban vagy ezt követően született, a prémiumnyugdíj részből az öregségi nyugdíja igénylésekor hozzátartozói nyugdíjbiztosításra is igényt tartott, a jogosultnak a Nyugdíjintézet automatikusan kifizeti a vonatkozó összeget. Az alábbiakban a kereset-alapú kiegyenlítő nyugdíjat és a garantált nyugdíj vonatkozó szabályait mutatjuk be.

Bérszámfejtők feladatai a 2015-ös szabályok alapján

Személyi jövedelemadó
Társadalombiztosítás
Járulékfizetés
Munkaügy

Előadók: Dr. Andrási Jánosné, Farkasné Gondos Krisztina, Széll Zoltánné, Dr. Kártyás Gábor

Időpont: 2014. november 20.

A hozzátartozói ellátásokra jogosult személyek az alábbiak lehetnek:

Túlélő házastárs (a regisztrált élettárs házastársnak minősül) és a gyermekek.

Feltételek az elhunyt személyre nézve:

  • Garantált nyugdíj (garantipension till omställningspension): követelmény, hogy az elhunyt legalább 3 évig lakjon Svédországban (40 évig a teljes nyugdíj esetén).
  • Kereset-alapú kiegyenlítő nyugdíj (inkomstrelaterad omställningspension): az elhunyt az öregségi nyugdíjrendszerben jogosultságot szerezzen.

Özvegyi nyugdíj: az átmeneti szabályok miatt özvegyi nyugdíj fizethető a túlélő nőnek, amely hosszabb időtartamú lehet, mint a kiegyenlítő nyugdíj. Az 1944-ben vagy ez előtt született nők, akik 1989. december 31-én házasok voltak az elhunyttal, özvegyi nyugdíjat kaphatnak a férjük halála esetén.

Az 1945-ben vagy ez előtt született nők, akik 1989. december 31-én és ezt követően folyamatosan házasok voltak az elhunyttal, özvegyi nyugdíj bizonyos százalékára lehetnek jogosultak a férjük halála esetén. A 65 év alatti nők elsősorban a fenti kiegyenlítő nyugdíjat kapják.

Feltételek a házastársra nézve:

A túlélő házastárs 65 év alatti legyen, és:

  • 18 év alatti gyermekkel éljen együtt, vagy
  • az elhunyttal legalább 5 évig megszakítás nélkül együtt élt.

Feltételek az élettársra nézve: A személy, aki állandóan együtt élt az elhunyttal házasságkötés nélkül, házastársnak tekintendő, ha korábban házasok/regisztrált élettársak voltak, vagy a halál időpontjában volt gyermekük, illetve gyermeket vártak.

Feltételek a gyermekekre nézve: Árvanyugdíj és túlélő gyermek ellátása (barnpension och efterlevandestöd till barn): addig a hónapig (azt is beleértve) folyósítható, amíg a gyermek betölti a 18. életévét (ha tanulmányokat folytat, annak az évnek a júniusáig, amikor a 20. életévét betölti).

Ebben a nyugdíjrendszerben az elvált házastárs és más személyek nem lehetnek jogosultak ellátásra.

Ellátások szabályai – házastárs/élettárs:

Garantált nyugdíj: az éves alap összeg (prisbasbelopp) 2,13-a, amelyet annak arányában csökkentenek, ahogy a kereset-alapú kiegyenlítő nyugdíj növekszik.

Kereset-alapú kiegyenlítő nyugdíj: az elhunyt személy nyugdíjalapjának 55%-át teszi ki.

A nyugdíj 12 hónapig jár, amelyet meghosszabbítanak addig az időtartamig, amíg a túlélő házastárs 12 év alatti gyermeket nevel. A kiegyenlítő nyugdíj 12 és 18 év közötti gyermek esetén 12+12 hónapra folyósítható.

Ellátások szabályai – gyermekek

Az árvanyugdíj (barnpension) az elhunyt személy (kereset-alapú) nyugdíj alapjának 35%-a (30%-a, amikor a legfiatalabb gyermek is eléri a 12 éves kort).

Ha több, mint egy gyermek  van, a második gyermektől 25% (20%, ha a legfiatalabb gyermek is elérte a 12 éves kort). Ha mindkét szülő elhunyt, az árvaellátás 35% mindkét szülő után.

Túlélő gyermek ellátása (efterlevandestöd till barn) akkor nyújtható, ha az árvanyugdíj alacsony vagy nincsen. Az ellátás 40%-a az alap összegnek (prisbasbelopp). Ha mindkét szülője elhunyt, az alap összeg 80%-a az ellátás.

Van-e maximum összeg az összes ellátottra nézve: igen, az elhunyt személy nyugdíjának 100%-a.

A hozzátartozói nyugdíjak minimum összege: nincs ilyen ebben a tagállamban.

A hozzátartozói nyugdíjak maximuma: nincs ilyen ebben a tagállamban.

Van-e járulékfizetési és/vagy adózási kötelezettség a nyugdíj összegéből? Az ellátás adózik (kivéve a túlélő gyermek ellátását – efterlevandestöd till barn), azonban az ellátásokat járulékfizetés nem terheli.

További tájékoztatás a svéd nyugdíjbiztosítás honlapján található: Pensionsmyndigheten

 


Kapcsolódó cikkek

2024. december 14.

Mekkora az özvegyi nyugdíj összege?

A hozzátartozói nyugellátások egyik leggyakrabban előforduló esete az özvegyi nyugdíj, amelynek nyomán számos kérdés adódik. Az egyik ilyen fontos kérdés, hogy mekkora, mitől függ az özvegyi nyugdíj összege.

2024. december 5.

Adóváltozások 2025-ben: Mire érdemes figyelni az új évben a könyvvizsgálói szemmel

Új év, új adótörvények – ahogy az ünnepi szezon közeledtével már megszokhattuk, ez az időszak korai „karácsonyi ajándékként” friss adószabályokat is hoz. Cikkünkben áttekintjük a 2025-ös adócsomag legfontosabb változásait, hogy Ön is időben kicsomagolhassa ezeket a „meglepetéseket”. Segítünk felkészülni, hogy az új évben magabiztosan és jól tájékozottan vághasson bele a teendőkbe!