Szolgálati idő betegápolás esetén

A beteg, különösen a beteg gyermek, tartós, személyes ápolásában többféle ellátás segítheti az ápolást végzőt. Ezek az ellátások a nyugdíjjal is kapcsolatban vannak.

Releváns jogszabályok: – 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Ápolási díj

Mivel az állandó felügyelet, ápolás, gondozás legtöbbször a munkavégzés akadályát jelenti, a kereső tevékenységből származó jövedelemszerzés helyébe szociális ellátásként az ápolási díj igénybevétele léphet.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 40. §-a szerint az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerint ápolási díjra jogosult a nagykorú hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg tizennyolc év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

Ha az ápolást végző személy munkaviszonyban áll, részére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 131. §-a szerint a hozzátartozó személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.

Az ápolási díjból nyugdíjjárulék fizetése történik, így az ápolási díj időtartama szolgálati időt jelent a nyugdíjjogosultsághoz.

A nők negyven év jogosultsági idő alapján igénybe vehető kedvezményes nyugellátásánál jogosultsági időnek számít a nő beteg gyermeke ápolására tekintettel kapott ápolási díjánakj időtartama.

Gyermekek otthongondozási díja

Önellátásra képtelen súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg gyermekéről gondoskodó szülő. örökbefogadó szülő gyermekek otthongondozási díját igényelheti az Szt. 38.§-a szerint. Ez az ellátás is nyugdíjra jogosító szolgálati időt,és a nők negyven év jogosultsági idő alapján igénybe vehető kedvezményes nyugellátásánál jogosultsági időt jelent.

Tartós ápolást végzők időskori támogatása

A tartós ápolás azonban mindezen kedvezmények ellenére általában az ápolást végző személy életútjára is hatással van, mivel munkavégzését, és keresete nagyságrendje révén későbbi öregségi nyugdíja összegét érintheti.

Az Szt. 44/A §-a alapján állapítható meg a tartós ápolást végzők időskori támogatása. Az ellátás nem minősül nyugellátásnak.

Tartós ápolást végzők időskori támogatására az a szülő jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha az öregségi nyugdíj megállapításának napját megelőzően összeszámítva legalább húsz éven át saját háztartásában ápolta, gondozta súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét, és ez alatt az idő alatt legfeljebb napi négy órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet otthonában végezte.

Ha az ápolást végző személy részére az öregségi nyugdíj folyósítás nélkül kerül megállapításra (nyugdíjrögzítés) nem jogosult tartós ápolást végzők időskori támogatására.

Nem állapítható meg az ellátás akkor sem, ha még csak nyugdíjelőleg kerül folyósításra.

A tartós ápolást végzők időskori támogatása havonta ötvenezer forint.

Gondozói szabadság

Jó tudni, hogy ez az újonnan megnyíló lehetőség a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló személy személyes gondozását végző munkavállaló számára nyújt segítséget munkaviszonyában többlet szabadidőként, nem jelent azonban szolgálati időt a nyugellátásra való jogosultsághoz.

Az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól évente legfeljebb öt munkanapra súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából.

Erre az időszakra díjazás nem illeti meg a munkavállalót, így, járulékfizetés sem történik, melynek hiányában nem keletkezik szolgálati idő ezekre a napokra.

---