TAJ szám érvényessége és a járulékfizetés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2020. július 1-től változtak az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítésével összefüggő rendelkezések, ezáltal fókuszba kerültek az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételével kapcsolatos szabályok. Az alábbi cikkben a járulékfizetési kötelezettségen túl áttekintjük, hogy mit tehetünk, ha nem tudjuk fizetni a járulékot, a „lámparendszer” jelentését, a jogviszonyrendezési eljárást érintő tudnivalókat, valamint azt, hogy miként ellenőrizhetjük, hogy érvényes-e a TAJ számunk.

Az adóhatóság júliustól lényegesen nagyobb figyelmet fordít azokra a személyekre, akiknek egészségügyi szolgáltatási járulékot (2020-ban 7 710 Ft/hó, illetve 257 Ft/nap) kell fizetniük. A NAV rövid időn belül értesül arról, ha egy személynek megszűnik a biztosítási jogviszonya, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Ezt követően 8 napon belül tájékoztatja a személyt a fizetési kötelezettséggel, illetve az egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban. Tehát – általánosságban – már nem kell be- és kijelentkezni a magánszemélyeknek a járulékfizetés okán, ezt most már a hatóság automatikusan intézi, illetve várhatóan a kötelezettség megszűnéséről is értesíti a személyt.

A 2020. július 1-jét megelőző időszakban alkalmazandó szabályokhoz képest fontos változás, hogy ha a személy tartozása az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének hatszorosát meghaladja, (2020-ban 46 260 Ft) akkor a TAJ kártya érvénytelenné válik („BARNA” lámpa), térítésmentesen nem vehetünk igénybe egészségügyi szolgáltatást. Erről a NAV szintén tájékoztatja a személyt, úgy mint a járulék összegéről és a fizetés elmulasztásának következményeiről is.

Szintén lényeges módosítás, hogy a TAJ-kártya csak a tartozás megfizetését követően lesz ismét érvényes. Ha a tartozás utólagosan megfizetésre kerül, a TAJ kártya akkor sem lesz visszamenőlegesen érvényesítve, vagyis a TAJ kártya érvénytelenségének idején igénybe vett orvosi ellátás költségét meg kell téríteni. Célszerű tehát kiegyenlíteni a tartozást, és megvárni az erről szóló adóhatósági adatszolgáltatást mielőtt még pl. orvosi ellátást vennénk igénybe.

Ha valakinek előírnak egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget, de a személy ezzel nem ért egyet, mert az adott időszakban pl. munkaviszonyban állt, akkor lehetősége van egyeztetést kezdeményezni. Addig, amíg az eljárás kapcsán meghozott határozat nem válik véglegessé, nem tekintik hátraléknak az egészségügyi szolgáltatási járulék felhalmozott tartozását.

Ha nehézséget jelent az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése

Ha a magánszemély méltányolható gazdasági vagy személyes okból nem tudja határidőre befizetni járulékát, a NAV-tól kérheti a fizetési kötelezettség halasztását, részletekben történő megfizetését, mérséklését vagy elengedését.

Akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, tehát 2020-ban 34 200 Ft-ot (egyedül élő esetén 150%-át, vagyis 42 750 Ft-ot), és családjának vagyona nincs, annak a személynek a járási hivatal megállapítja szociális rászorultságát az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele tekintetében. A szociális rászorultságról a járási hivatal 1 évig érvényes hatósági bizonyítványt állít ki, ami biztosítja a magánszemélynek az ingyenes egészségügyi ellátását. (Szoctv. 54. §)

A „lámparendszer” jelentése

Az egészségügyi szolgáltatók minden orvos-beteg találkozó alkalmával on-line ellenőrzik, hogy a beteg szerepel-e az egészségbiztosítónál a jogosultakról vezetett nyilvántartásban.

A jogviszony-ellenőrzés során a rendszer színekkel jelölt jelzéseket ad a szolgáltatónak a jogviszonnyal összefüggésben. A színek jelentései:

„ZÖLD lámpa” – TAJ érvényes, jogviszonya rendezett.

„PIROS lámpa” – TAJ érvényes, jogviszonya rendezetlen. Ez esetben az egészségügyi szolgáltató nem tagadhatja meg az ellátás elvégzését, azonban a jogviszony rendezése érdekében a kormányhivatalhoz kell fordulni.

„KÉK lámpa” – Külföldön biztosított, a TAJ átmenetileg érvénytelen, mert azt jelentették be az egészségbiztosítóhoz, hogy a személy külföldön létesített biztosítási jogviszonyt.

„BARNA lámpa”- TAJ egyéb okból érvénytelen. Ekkor az egészségügyi szolgáltatások csak térítés mellett vehetők igénybe.

„SÁRGA lámpa” – TAJ érvényes, de korlátozott egészségügyi szolgáltatásokra jogosult. A sárga lámpa azt jelzi, hogy a beteg az egészségbiztosítóval kötött megállapodás alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ezért – a sürgősségi fogászati ellátás kivételével – nem jogosult fogászati ellátásra, külföldi gyógykezelésre, illetve a transzplantációs várólistára sem kerülhet fel.

taj szám érvényességeJogviszony rendezési eljárás

Ha az egészségügyi szolgáltatónál a jogviszony-ellenőrzés nem „sárga” vagy „zöld” jelzést mutat, arról az orvos tájékoztatja a személyt. A jogviszony rendezését elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, illetve közvetlenül a kormányhivatalnál lehet kezdeményezni.

Az eljárás alapján az eljáró hatóságok tisztázzák az adateltérés okát, majd az egészségbiztosítási szerv értesíti a magánszemélyt a jogviszony rendezés eredményéről.

Arról, hogy milyen módon kezdeményezhető a jogviszony rendezési eljárás, bővebben itt tájékozódhatnak.

Mindenekelőtt azonban javasolt a munkáltatót felkeresni és kérni, hogy nézzen utána a jogviszonyunk rendezetlenségének. Sok esetben egyáltalán nem arról van szó, hogy a munkáltató nem akarta bejelenteni a személyt, előfordul, hogy technikai jellegű probléma a kellemetlenségek okozója. Ilyen például, ha a munkavállaló helytelenül adta meg a személyes adatait, és munkáltató sem ellenőrizte figyelmesen azokat a munkaviszony létesítésekor, valamint a munkaviszonnyal kapcsolatos adatok elírása is okozhat fennakadást. Úgyhogy első lépésként ne gondoljunk a legrosszabbra, keressük fel és egyeztessünk a munkaadónkkal!

Végezetül az ügyfélkapu hasznosságát hangsúlyozva, az alábbiakban kattintásról-kattintásra bemutatom, hogy miként ellenőrizhetjük, hogy érvényes-e a TAJ számunk, valamint például azt is, hogy bejelentett-e minket a munkáltatónk.

TAJ szám érvényeségének ellenőrzése

Ügyfélkapun keresztül bármikor, egyszerűen ellenőrizhetjük, hogy szerepelünk-e az egészségbiztosítónál az ellátásra jogosultakról vezetett nyilvántartásban. A lekérdezés folyamata:

  1. www.magyarorszag.hu -> „Ügyintézés” menüpontra kattintva –> „TAJ nyilvántartással összefüggő szolgáltatások”-at kiválasztva
  2. „Használom a szolgáltatást” -> felhasználónév, jelszó beírása -> „Belépés” ->
  3. bal oldali menüsávból kiválasztani, hogy a „TAJ Autorizáció” TAJ szám szerint, Személyi adatok szerint vagy mindkettővel történjen – választásunk szerint.
  4. Ha például a „TAJ szám szerinti” pontra kattintunk, majd a megjelenő rubrikába beírjuk a TAJ számot -> „keres” -> és érvényes a TAJ-unk, akkor a következő választ kapjuk: „A megadott TAJ szám létezik a rendszerben és érvényes”.

Biztosítotti adatok lekérdezése

Ebből a lekérhető táblázatból megtudhatjuk, hogy valóban bejelentett-e minket a munkáltató, ha igen mikor, milyen munkaidőre, és munkakörre. Ha kijelentettek, mikor történt meg a kijelentés, és ami még fontos, hogy van/volt-e szünetelés bejelentve biztosítási jogviszonyunk tekintetében.

  1. www.magyarorszag.hu -> eBEV szolgáltatások: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/ebev.html
  2. „Használom a szolgáltatást” -> felhasználónév, jelszó beírása -> „Belépés” ->
  3. felső vékony sávból válasszuk ki: „Szolgáltatások” -> „Biztosítotti bejelentések lekérdezése” -> „Biztosítotti adatok biztosított részére” ->
  4. „Új lekérdezés” ->
  5. „Adózó neve”-nél saját nevünket lássuk -> „Bejelentés időpontja (-tól)”-n módosíthatunk, de 2007.01.01. a legkorábbi dátum, amikortól megtekinthetők az adatok, tehát akár maradhat ez kezdeti dátumnak -> „Bejelentés időpontja (-ig)” rovatba a kezdetnél későbbi dátum kerüljön, ami lehet akár a mai nap is, mert 2007-től akár egyszerre is lekérhetőek az adatok -> „Lekérdezés indítása” ->
  6. várakozzunk, míg felvillan a kék színű „Elkészült eredmények!” felirat jobb oldalon, közép tájt, majd erre nyomjunk rá ->
  7. az alatta levő sávban zöld lesz az addig szürke színű „excel” ikon, amire ha rákattintunk, megnyitjuk a biztosítotti adatainkat tartalmazó táblázatot.

Értelmezése, a magánszemély részére fontosabb adatok:

  • foglalkoztató neve: a munkáltató neve, aki biztosítási jogviszonyunkat bejelentette;
  • jogviszony kezdete: munkaviszony (egyéb biztosítási jogviszony) kezdő napja;
  • jogviszony vége: munkaviszony (egyéb biztosítási jogviszony) utolsó napja;
  • jogviszony kód: a biztosítási jogviszonyokat kóddal jelöljük, pl. munkaviszony: 1101, megbízási jogviszony: 1202;
  • heti munkaóra: NAV felé nem napi, hanem heti munkaidő bejelentése történik, tehát ha például napi 8 óra munkavégzésben egyeztünk meg a munkáltatóval, akkor a táblázatban heti 40 órát kell látnunk (teljes munkaidőnek heti 36 órától minősül a munkaidő.);
  • Feor kód: a munkakör azonosító száma, amelyen bejelentettek minket (jelentésükről bővebb tájékoztatás itt érhető el;
  • szünetelés kezdete és vége: ha szünetelés lett bejelentve az azt jelenti, hogy abban az időszakban szünetel a biztosításunk, tehát önmagunk után vagyunk kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Kapcsolódó cikkek

2024. november 20.

Így készüljön fel a „nők 40” –re

Év végéhez közeledve gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonulásra, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. november 14.

Hogyan segíthet a nyugdíjpénztár spórolni a hitelkamatokon?

2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) megtakarítást immár lakáscélra és szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztésére is fel lehet majd használni. A money.hu szakértője megnézte, hogy mikor érdemes egyáltalán előtörlesztésben gondolkodni