Ügyvezetés és járulékfizetés II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ügyvezetés személyes közreműködéssel, megbízási szerződéssel, vagy mindezek nélkül. Melyik eset miként értelmezhető a társadalombiztosítás szempontjából? Folytatjuk cikksorozatunkat.


6. Ügyvezető, aki a Kft-ben személyesen is közreműködik tagi jogviszonyban

A cikksorozatban szereplő 3.) és 6.) pont nagyon szorosan összefügg, mert így szeretném bemutatni azt, hogy a megbízási szerződés egyes esetekben milyen zavaró tud lenni. Kérem, mindig az adott esetnél felsorolt adottságokat vegyék figyelembe az értelmezés során! Olvassák újra a 3.) pontnál felsorolt körülményeket! Ott az szerepel – a címétől függetlenül, – hogy a kft magánszemély tagja az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződéssel látja el, és mellette személyesen közreműködik a cégben a tagi jogviszonya alapján. A 3.) pont magyarázata ennek felel meg.

A probléma abban van, hogy az ügyvéd a személyes közreműködésre is ír egy megbízási szerződést, mondván, a munkafeladatokat ilyen módon lehet meghatározni. Biztos igaza van, – ezt nem fogom megítélni, – de a könyvelő így nem tudja meghatározni a biztosítási jogviszonyokat, mert van a kezében egy taggyűlési határozat arról, hogy a tag a társasági tagi jogviszonya alapján közreműködik a cég tevékenységében, és van egy megbízási szerződése is. Akkor most társas vállalkozó, vagy megbízott foglalkoztatott?

Tisztelettel kérek mindenkit, hogy ne írjanak össze-vissza megbízási szerződéseket, csak a kapcsolódó, de nem konzekvens törvényeket átgondolva!(Gt., Tbj., Mtk., Ptk., stb.)

És most nézzük a 6.) pontbeli eset feltételeit, melyek a következők:

  • egy kft magánszemély tulajdonosáról beszélünk, aki a társasági szerződés szerint önállóan képviseli a céget, tehát ügyvezetői feladatokat lát el; (Díjazást ezért nem vesz fel.)
  • műszaki szakértőként megbízási szerződéssel személyesen közreműködik a vállalkozás egyik tevékenységében; (Ez nem szerepel a társasági szerződésben, de taggyűlési határozatot hoztak róla, kiemelve, hogy csak a felmerülő megrendelések alapján végez szakértői tevékenységet megfelelő díjazásért. Megbízási szerződése van.)
  • nem nyugdíjas a Tbj. szerint;
  • a Kft nem kötött vele semmilyen tevékenységre munkaszerződést;
  • más vállalkozások is foglalkoztatják szakértőként megbízási jogviszonyban.

Tehát van egy ügyvezetőnk külön szerződés és díjazás nélkül, aki megbízási szerződés alapján személyes közreműködést végez.

Ez a cikksorozat az ügyvezetőkről szól, de ennek ellenére kénytelen vagyok kitérni arra is, hogy a kft magánszemély tulajdonosának személyes közreműködése háromféle formában történhet a társaság tevékenységében. Ezek a következők:

  • társasági tagi jogviszony alapján,
  • munkaviszonyban,
  • megbízási szerződéssel.

A társasági tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködés nem változtatta meg 2012-től az ügyvezető biztosítási jogviszonyát.

A Tbj. 4.§ d/1. pontja szerint társas vállalkozónak minősül a biztosítás szempontjából

  • a betéti társaság bel- és kültagja,
  • a közkereseti társaság tagja,
  • a korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő tagja,
  • a közös vállalat,
  • az egyesülés, valamint
  • az európai gazdasági egyesülés tagja,

ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.

Tehát az ebben a pontban foglalt esetben a megbízásos személyes közreműködés nem jelent társas vállalkozót társadalombiztosítási szempontból. Ezért 2012. január 1-től ügyvezetőként lesz társas vállalkozó, és teljesen mindegy, hogy kap-e ezért pénzt vagy sem. Ügyvezetőként fizeti a minimum-járulékot, vagy ha a változás időpontjától a minimálbérnél nagyobb lesz az ügyvezetői ténylegesen kifizetett járandósága, akkor azután fizet közterheket.

Ettől teljesen független a megbízásos jogviszonyában teljesített szakértői közreműködéséért kapott díjazásának elszámolása. (Lásd a 4. esetnél a minimálbér 30%-át!) Ha egy hónapban kevesebb a megbízási díja a minimálbér 30%-ánál, akkor nem lesz biztosított, ezért az szja mellett 27% egészségügyi hozzájárulást fizet a cég.

2012-től társas vállalkozóként be kellett jelenteni és ekkortól minden hónapban küldeni kell a 08-as bevallást mindkét jogviszonyáról.

Egy ilyen szakértő számára – írtam a feltételek között, hogy több helyen foglalkoztatják megbízási szerződéssel, – aki heti 2-3 órát tölt ügyvezetéssel, menekülési útvonalat jelentett 2012-től a társadalombiztosítás havi 57 ezres nagyságrendje alól, ha mindenhol átalakították a megbízási szerződését részmunkaidős munkaviszonnyá és ezek összesen elérik a heti 36 órát. Ebben az esetben sem változik ugyan a bejelentési és bevallási kötelezettség, de csak akkor fizet járulékot az ügyvezetés után, ha ezért ténylegesen jövedelmet vesz fel. (Lásd Tbj.31.§)

7.) Ügyvezető, aki a személyes közreműködését munkaviszonyban végzi.

Ennek az esetnek a konkrét körülményei a következők:

  • egy kft magánszemély tulajdonosáról beszélünk, aki a társasági szerződés szerint önállóan képviseli a céget, tehát ügyvezetői feladatokat lát el; (Díjazást ezért nem vesz fel.)
  • munkaszerződés keretében teljes munkaidős munkaviszonyban (heti 40 óra) személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében; (Ez nem szerepel a társasági szerződésben, de taggyűlési határozatot hoztak róla.)
  • nem nyugdíjas a Tbj. szerint;
  • a Kft az ügyvezetésre nem kötött vele munkaszerződést;
  • más vállalkozások is foglalkoztatják megbízási jogviszonyban.

A példabeli kft-nk szempontjából van egy ügyvezetőnk a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti jogviszonyban, aki maga is dolgozik a cégénél munkavállalóként.

2012-től az ilyen helyzetben lévő ügyvezető társas vállalkozónak minősül a cégénél, tehát be kellett jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Ettől az időponttól a 08M lapját két jogviszony alapján kell egyes oldalakon beküldeni, mert két jogviszony (társas vállalkozó 36 órás munkaviszony mellett, és munkaviszonyos munkavállaló) alapján biztosított. Ez teljesen független attól, hogy részesül-e javadalmazásban az ügyvezetésért vagy nem.

A munkaviszonyában természetesen úgy kell kezelni, mint bármelyik másik munkavállalót (például: minimálbér, vagy nettó jövedelemre vonatkozó rendelkezések, szabadság, pótlékok, stb.). Amennyiben ügyvezetőként (társas vállalkozóként) nem vesz fel jövedelmet, akkor a Tbj. 31.§-ában foglaltak szerint ezt megteheti. Véleményem szerint ezt legalább taggyűlési jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ha ügyvezetőként is kap jövedelmet, akkor ezt a tényleges összeget kell a társas vállalkozó jövedelmeként kezelni. Hagyjuk a megbízást, mert ez nem az!

A példabeli feltételek között szereplő többi cég, ahol megbízási szerződéssel ellát néhány feladatot, ténylegesen megbízási jogviszony alapján fogja megítélni a foglalkoztatott közterheit. Ezeknél a cégeknél nincs hatása annak, hogy van egy teljes munkaidős munkaviszonya is.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Hogyan kérhetünk igazolást a szolgálati időről?

Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. június 17.

Diákmunka: hogyan lehet dolgozni árvaellátás mellett?

A nyári iskolai szünetben sok diák dolgozik rövidebb, hosszabb ideig. Ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy árvaellátásban részesülő diák esetén a keresőtevékenység befolyásolja-e az árvaellátás folyósítását.