Ukrán állampolgárok táppénz és baleseti táppénz jogosultsága (1. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégünknél az orosz-ukrán háború miatt megnőtt az ukrán állampolgárságú munkavállalók száma, akiknél betegség, vagy üzemi baleset miatt felmerülhet a táppénz, illetve baleseti táppénz iránti igény. A háborús helyzetre tekintettel méltánytalan az Ukrajna tekintetében még alkalmazandó magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény azon előírásának követése, hogy csak akkor lehet pénzbeli egészségbiztosítási ellátást, illetve baleseti táppénzt megállapítani a Magyarországon biztosított személy részére, ha itt található az állandó lakóhelye. Nem lehetne-e a háborús veszélyhelyzetre tekintettel eltekinteni ettől az értelmezéstől?

Valóban – az Ukrajna tekintetében még alkalmazott – a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 16. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: magyar-szovjet egyezmény) 7. cikkének (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy „az ideiglenes munkaképtelenség esetén járó táppénzt, a terhességi-, gyermekágyi-, szülési- és egyéb segélyt, valamint a családi pótlékot a reá nézve érvényes jogszabályok szerint és saját terhére annak a Szerződő Félnek illetékes szerve állapítja meg és folyósítja, amelynek területén a jogosultnak állandó lakóhelye van.”

A magyar-szovjet egyezmény végrehajtása tárgyában kiadott 7/1964. (VIII. 30.) MüM rendelet 1. §-a alapján a magyar-szovjet egyezmény végrehajtása szempontjából állandó lakóhely alatt – az ideiglenes tartózkodási hellyel ellentétben – azt a helyet kell érteni, ahol az egyezmény hatálya alá tartozó személy végleges szándékkal és az illetékes hatóságok hozzájárulásával letelepedett.

Az idézett jogszabályi rendelkezéseken alapul az – a kérdésben is hivatkozott – a jelen háborús helyzetben különösen méltánytalan értelmezés, hogy a magyar-szovjet egyezmény alapján csak akkor lehet pénzbeli egészségbiztosítási ellátást, illetve baleseti táppénzt megállapítani a Magyarországon biztosított személy részére, ha itt található az állandó lakóhelye. (Pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, illetve baleseti táppénz a magyar-szovjet egyezmény alapján történő megállapítására lásd a TB803. számú kérdést.)

A jogalkotó is érzékelte ezt, és a kérdés érkezését követően – 2022. július 9-én – lépett hatályba a veszélyhelyzet alatt az ukrán állampolgárok egyes társadalombiztosítási ellátásainak egyszerűsítéséről szóló 246/2022. (VII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), amelynek 1. §-a értelmében a magyar-szovjet ”egyezmény 7. cikk (1) bekezdésének a táppénzre – ideértve a baleseti táppénzt is – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárnak

a) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény vagy

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

szerinti szálláshelyét állandó lakóhelynek kell tekinteni.”

Az R. 3. § (1) bekezdése alapján a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig volt hatályban. A 2022. évi VI. törvény 2022. november 1-jén hatályát vesztette, de a 2022. november 1-jén hatályba lépett a veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépéséről és veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 425/2022. (X. 28.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés 13. pontja továbbra is alkalmazhatóvá teszi a veszélyhelyzet alatt az ukrán állampolgárok egyes társadalombiztosítási ellátásainak egyszerűsítéséről szóló 246/2022. (VII. 8.) Korm. rendeletet.

(Lásd a TB889. és TB890. számú kérdéseket is.)

A kérdésre Kiss Sándor válaszolt.

Az Adó Jogtár plusz és prémium szintjén elérhető TB kérdés-válaszok adatbázis évente 50 kérdéssel bővül. Új sorozatunkban a legfrissebb kérdések közül válogatunk.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 9.

Nyugdíj: hogyan kérhető az évek összeszámítása?

Az évek „összeszámítása” megtörténik kérés nélkül is, a hivatalból történő adategyeztetési eljárás során a jogszabály által előírt időpontban, de nincs akadálya annak sem, hogy valaki ezt korábban kérje. A kérelem évente csak egyszer nyújtható be.