• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Bérbeadott szgk. javítási számlájának ÁFA-levonhatósága, biztosítós kártérítés eseté | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. május 10. 13:43

    Társaságunk fő tevékenysége személygépjárművek bérbeadása.
    Figyelemmel az ÁFA tv. 125. § (2)/c) pontjába foglaltakra a bérbeadás keretében hasznosított személygépkocsik üzemeltetéséhez, fenntartásához igénybevett szolgáltatások előzetesen felszámított ÁFÁ-ját 100 %-ban levonásba helyezzük, mivel bérleti díjunk úgy kerül megállapításra, hogy (értelemszerűen a normál használattal összefüggően felmerült) ezen szolgáltatásokat is tartalmazzák.
    A gépjárművek teljeskörű casco biztosítással rendelkeznek.
    Szerződésünk értelmében (viszont) káresemény (okozása) esetén felmerülő költségeket a biztosító felé érvényesítjük, a bérbevevő partnerünk kötelezettsége „csak” az önerő (mint ÁFA-körön kívüli tétel) megtérítése.
    Kérdésem: mi a helyes eljárás ebben az - nem normál, hanem káreseményt követő, casco-biztosítást maga után vonó - esetben:
    1. A javítási számla ÁFÁ-ját 100 % levonásba helyezzük, és így a biztosítótól „kárunk” nettó értékével számolunk el, és partnerünk az (általában 50.000,-Ft-nyi) önerőt téríti meg számunkra?, vagy
    2. A javítási számla ÁFÁ-ját – figyelemmel az ÁFA-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltakra – csak 50 %-ban helyezzük levonásba, és a biztosítóval ennek figyelembevételével (tehát nettó+ 50% ÁFA) számolunk el, és partnerünkre az önerőt továbbterheljük (mint ÁFA körön kívüli tétel)!
    3. vagy ha 1. vagy 2. pontban foglalt eljárás sem helyes, akkor milyen eljárás felel meg a hatályos jogszabályoknak (ÁFA-törvénynek)?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Angoloktatás áfa és egyéb adóhatása | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. március 26. 11:27

    Társaságunk angoloktatást biztosít azon alkalmazottjai részére, akiknek munkakörében lényeges az angol nyelv ismerete. Szeretném kérdezni, hogy a bejövő számlán szereplő áfa levonható-e, illetve van e bármilyen más adófizetési kötelezettségünk (pl. természetbeni juttatásnak minősíthető-e az így kapott oktatás értéke?).
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Közös tulajdonban lévő ingatlan bérbeadása, értékesítése ÁFA szempontból | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. március 26. 14:45

    Önkormányzat által árverésen értékesített, az ingatlan nyilvántartásban lakóház, udvar elnevezéssel feltüntetett ingatlant 7/10 és 3/10 arányban vásárolta meg két gazdasági társaság. A szóban forgó Kft. nevére, az értékesített ingatlan vételárának 7/10 részéről állította ki az Önkormányzat a számlát adómentesen ( 86§. tevékenység egyéb sajátos jellegére hivatkozva).
    Az ingatlan jelentős átalakításra, felújításra szorul, jelenlegi formájában nem hasznosítható. Az állagmegóvással kapcsolatos költségeket a szolgáltatók a tulajdoni hányaduk arányában számlázták.
    Az épület még használható, kisebb hányada ideiglenesen üzlet céljára bérbeadásra került oly módon, hogy mindkét gazdasági társaság a bérleti díj, tulajdoni hányadának megfelelő összegét számlázta a bérlő felé. Mivel mindkét társaság ingatlan és lakóingatlan értékesítésre és bérbeadásra is ÁFA kötelezettséget választott, a bérleti díjakról a számlák 27 %-os ÁFA felszámításával kerültek kiállításra.

    Kérdéseim:

    1., Helyesen járt-e el a társaság a bérbeadás számlázása során, vagy a bérbeadási tevékenységre mindenképp be kellett volna jelentkezni, mint tulajdonostársi közösség és a tulajdonostársi közösség nevében kellett volna a bérleti díjról a számlákat kiállítani? Amennyiben tulajdonostársi közösségként be kellett volna jelentkezni, ez utólag (3-4 év) hogyan korrigálható?

    2, A gazdasági társaságok úgy döntöttek, hogy a közös tulajdonukban lévő ingatlant értékesítik egy ÁFA alany Kft.-nek. Helyesen járnak el, ha a számlát, mindegyik gazdasági társaság, az eladási ár tulajdoni hányadának megfelelő összegéről, a fordított adózás szerint (mivel ingatlan értékesítésre adókötelezettséget választottak) állítja ki ?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    gazdasági társaság által szervezett sportrendezvény | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. március 27. 11:41

    A 2017.06.24-én az „adozona.hu”-n közzétett „Sportrendezvény juttatásainak és bevételeinek elszámolása” című értekezés (válaszadók: Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló és Surányi Imréné okleveles közgazda) elolvasását követően Társaságunknál a cikk témájával kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel:
    1. Társaságunk ipari gyártással foglalkozó gazdasági társaság, tevékenységei között nem szerepel sporttevékenység. Évente egyszer szabadidős sportversenyt szervez, ahol a társaság márkanevének és termékeinek reklámozása hangsúlyosan megjelenik a rendezvény helyszínén (amely egy sportlétesítmény) kihelyezett reklám és dekorációs eszközök (léggömbök, molinók, plakátok, stb) által.
    A rendezvény több száz résztvevőt tud a verseny során kiszolgálni, a létszám maximumát a sportlétesítmény befogadó képessége határozza meg, ezen belül a versenyen bárki (dolgozók is, de többségében kívülállók, tanulók, nyugdíjasok) részt vehet.
    A résztvevők a versenyben való részvételért nevezési díjat nem fizetnek. A rendezvény időtartama alatt egészségügyi szolgáltatói felügyelet, zenei szórakoztatás illetve fotózás, média megjelenés történik, mely a Társaságnál eü humán tevékenységként, hangosításként, rendezvény szervezésként, fotózásként jelenik meg a befogadott számlákon.
    A versenyben résztvevők ajándékként a sportversenyben történő részvételhez sportfelszerelést kapnak, amelyen a cég logója is megjelenik, azonban egyedi értéke a bruttó 5.000 Ft-ot nem éri el.
    Kérdéseink:
    - Abban az esetben, ha 1 fő résztvevőre vetítve a rendezvény összes bekerülési költsége (ajándék + helyszínen nyújtott szolgáltatás) nem éri el az 5 E Ft-ot, az említett szolgáltatások (eü szolgáltatás, hangosítás, fotózás) ÁFA-ja levonható?
    - A résztvevők számára átadott kisértékű sportfelszerelés ÁFA-ja levonható? Keletkezik e SZJA és EHO fizetési kötelezettség?
    - Mivel az egész sportrendezvény fő célja – az egészséges életmódra nevelés mellett – Társaságunk reklámozása, a kihelyezett molinók, plakátok, a megjelenő hirdetések után felmerül e a személyi jellegű egyéb kifizetéseket terhelő SZJA és EHO fizetési kötelezettség?

    2. Abban az esetben, ha a szervező olyan gazdasági társaság, amelynek főtevékenysége sportszolgáltatás és ezáltal a Sporttörvény előírásai alapján sportszervezetnek minősül, akkor
    - az említett sportrendezvény során nyújtott minden fent említett szolgáltatás és juttatás (ajándék) adómentesen, ÁFA levonással elszámolható (az étel-italt terhelő ÁFA le nem vonhatósága mellett természetesen) a sportrendezvényre tekintettel?
    - szükséges e, hogy a sportszervezetnek legyen az említett sportrendezvény sportágának megfelelő szakosztálya?
    - mennyiben változnak az 1. pontban feltett kérdésekre adott válaszok?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Parkoló áfa | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 5. 9:58

    Ügyfelem egy "kivett, beépítetlen terület" művelési ágú belterületi ingatlan vásárolt. Ezen a területen parkolókat alakított ki és azokat adja bérbe.
    Tevékenységként felvette az ingatlan bérbeadást, de nem jelentkezett be ennek az áfa körébe. (csak az általános szabályok szerint állapítja meg az adófizetési kötelezettségét)

    Helyesen jár el, ha a parkolóbérletről kiállított számlákat mentesen állítja ki? (fizetendő áfát nem számol fel)

    A parkolókialakítással kapcsolatosan felmerült számlákon nem élt adólevonási jogával. Helyes-e így?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Idegen ingatlanon végzett feljújítás | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 9. 10:32

    Adott egy kft., aki egy irodát ad bérbe hosszú távra egy másik gazdasági társaságnak. A bérbevevő kft. felújítaná ezt az irodát, így a bérleti díjat nem fizetne, hanem "lelakná". Amennyiben a bérlő elvégzi a felújítást, kimutatja a könyveiben,mint idegen ingatlanon végzett beruházás, és a felújítás végeztével kiszámlázza, mi a helyes könyvelési eljárás? Ebben az esetben is ki kell mutatni a könyveiben? Vagy a kiszámlázáskor ki is vezeti? A számlát a felújítás végeztével szeretné kiállítani egy összegben. A bérbeadó havonta kiállítja a bérleti díjról a számlát szintén áfásan, és így van lehetőség a tartozások összevezetésére? Mi lesz az áfával ebben az esetben? (Mindkét cég áfakörös.) Nincs pénzmozgás, amíg ki nem fut a felújítás költsége. Ezt szerződésben rögzíteni kell, hogy az felújítás összegéig a bérleti díj megfizetése alól mentesül?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Egyéb szálláshely szolgáltatás áfája | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 16. 15:30

    Egy Kft. lakóingatlant vásárolt, melyet az 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás tevékenység keretében hasznosítja. (18 %-os áfa kulcs)
    Kérdés: Levonható-e a lakóingatlan felújítása kapcsán számlában szereplő, áthárított 27 %os áfa?
    Az áfa tv 124 § (1) i) pontjában levonási tilalom szerepel a lakóingatlan felújításával kapcsolatosan. A 125 §-ban viszont nem találom ennek feloldását.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Teljesítés napja a számlán | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. február 26. 13:28

    Egyik általunk könyvelt társaság saját eszközeivel, munkavállalóival teljeskörű mezőgazdasági szolgáltatást nyújt más gazdasági társaságok, magánszemélyek részére.
    Szerződésük szerint a termőföldeken végzett szolgáltatás magában foglalja a szántást, vetést, permetezést, mélylazítást, műtrágyaszórást, simítózást, aratást, terményszárítást..stb., gyakorlatilag a vetéstől, a termény raktározásáig végez szolgáltatást a megrendelők igényei szerint.
    Szerződésük szerint időközönként, egyes a mezőgazdaságban elfogadott folyamatok végeztével számolnak el a partnerekkel (így a szántás, majd a vetés, majd a permetezés…stb. végeztével külön-külön) a szerződésben előre meghatározott, hektárokra vetített díjtételek ismeretében.
    Az időközönkénti elszámolás előre nem rögzíthető tekintettel a mezőgazdasági munkavégzés specialitásaira. Tehát előfordul olyan eset, hogy pár nap alatt végeznek egy technológiai folyamattal – és teljesítésigazolás alapján számláznak, majd hetekig nem kerül sor munkavégzésre (így számlázásra sem).
    A fentiek alapján (bár a szolgáltatásnyújtás folyamatos, azonban) a szerződés szerint számlázás a tényállásszerű megvalósulást követően történik, ezért az ÁFA tv. 59.§-a szerint járnunk el.
    Kérdésem az alábbi:
    Pl. a tarlóhántás 150 ha-nyi területen az alábbi ütemezés szerint végezzük.
    10.20-án 31 ha
    10.25-29 között 85 ha
    10.30-31 között 34 ha

    A teljesítésigazoláson a fentiek szerint a konkrét munkavégzési dátumok feltűntetésre kerülnek, majd ezt követően a megrendelő 11.02-án alá is írja a teljesítésigazolást.
    Fentiek alapján kiállított számlán mi lesz a teljesítés dátuma?
    Mi az ÁFA törvény szerinti „tényállásszerű megvalósulás” dátuma? A munkafolyamat befejezésének napja (10.31.), vagy a teljesítés igazolás megrendelő által történő aláírásának napja (11.02)?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Ingatlan eladás | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. március 19. 19:27

    Egy Kft építési telket vásárolt 27 % áfa tartalommal. Erre a telekre több lakásos társas házat épít ezek mellé garázst is.
    Kérdésünk arra irányul, hogy a telek részt az értékesítéskor miként kell szétválasztani mind szerződésben, mind áfa tekintetében. Azaz, amennyiben az értékesített lakás 5 % alá esik, akkor ehhez kapcsolódó telek értéket külön ki kell- e mutatni egyáltalán számlázáskor, mert az is 5 % -os értékkel értékesítendő, illetve a garázs esetében az értékesítés áfa kulcs 27 % , így a telek - áfa kulcsa is 27 %?
    (Az ingatlanokat még elkészülte előtt értékesíteni kezdi a cég, előlegeket kér be az egyes lakásokra a vevőktől, az ingatlan elkészülte után készül el a végszámla).
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Kártalanítás áfája ingatlannál | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. március 20. 7:38

    Egy Kft lakóingatlant vásárolt, a számla értéke 5 % áfát tartalmazott. Az ingatlannal kapcsolatos áfát nem igényelte vissza, mert lakóingatlanról van szó. Az ingatlan eladástól később az eladó elállt, és így a kifizetett érték visszakerül, és kártalanítást fizet a vásárlónak. A vásárlónak a kártalanításról számlát kell kiállítani, viszont nem egyértelmű mi lesz az áfa kulcsa a kártalanítás számlának.
    - nem fog áfát tartalmaz, mert lakóingatlanhoz kapcsolódik, ráadásul az ingatlannal kapcsolatos ügyleteit a vállalkozás amúgy sem tette semmilyen formában áfa kötelesség?
    - 5 % áfás, mert felveszi az alaptevékenység áfáját?
    - esetleg 27 % -os áfa?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Szakértőink

  • Győri Éva

  • Bálint József

  • Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.
  • Cserteg Rita

Újdonságok