A hét kérdése: reprezentáció
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gyógyszertárakba kitett ásványvíz adagoló bérleti díja, a feltöltéshez megvásárolt vizes palack reprezentációnak minősül? Az ásványvíz fogyasztásakor nem lehet szétválasztani, hogy mi az, ami gyógyszer bevételhez fogy és mi az, amit a gyógyszertári vásárlók fogyasztanak.
A személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 26. pontja értelmében reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.
A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet 6. § (5) bekezdése szerint az officinában ivóvizet és ehhez poharat kell biztosítani.
Az officinába kitett ásványvíz adagoló bérleti díja, a feltöltéshez megvásárolt vizes palack nem minősül reprezentációnak. Egyrészt nem felel meg a reprezentáció fogalmának, másrészt pedig jogszabály teszi kötelezővé. Az ásványvíz adagoló bérleti díját és a feltöltéshez megvásárolt vizes palackot a gyógyszertár a költségei között számolja el, függetlenül attól, hogy a gyógyszertárban megforduló emberek milyen indokból fogyasztják a vizet.
A kérdést Bánházi Erika szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.