Az adóellenőrzés teljességi nyilatkozatot kérhet az adózótól

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eddig elsősorban a könyvvizsgálattal összefüggésben találkoztunk a teljességi nyilatkozattal. A könyvvizsgáló részére adott teljességi nyilatkozat lényege, hogy a vállalkozás vezetője az átadott adatok teljeskörűségére vonatkozóan nyilatkozik. Egyrészt arról, hogy a beszámoló minden általuk ismert pénzügyi adatot tartalmaz, másrészt, hogy a könyvvizsgáló részére adott információk teljes körűek.

2017. január 1-i hatállyal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénybe bekerült egy új paragrafus (93/A.§.), teljességi nyilatkozat címen. 

Eszerint, ha az adóellenőrzés a magánszemély adózó bevallásainak utólagos vizsgálatára irányul, az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés megindítását követő 15 napon belül felhívja az adózót, hogy az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeire vonatkozó teljességi nyilatkozatot tegyen és 15 napon belül küldje meg az állami adó- és vámhatóság részére.

A határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható, de a határidő az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. 

Az adózó a nyilatkozattételt – akár egészben, akár részben – megtagadhatja. Amennyiben az adózó nem vagy csupán részben tesz nyilatkozatot, az állami adó- és vámhatóság az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatja tovább.

Mindezeket a 2016. évi CXXV. törvény 184.§-ával építették be az Art-ba.

Új jogintézményként került tehát bevezetésre év elejétől a teljességi nyilatkozat alkalmazása az adóellenőrzés során.

A módosító törvény indoklása szerint, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) joggyakorlat-elemző testülete szerint a NAV azon gyakorlata, mely a vagyonosodási vizsgálatok során, a tényállás tisztázása érdekében bekéri az adózóktól a vagyoni helyzetüket feltáró részletes nyilatkozatot, nem felel meg a jogbiztonság követelményének, hiszen nincsenek törvényi szinten szabályozva az adatlap kiküldésének garanciális szabályai (mikor, kinek, milyen határidővel, a visszaküldés jogkövetkezménye stb.). 

Az OBH javaslata alapján ezért törvényi szinten került rögzítésre, hogy a NAV a tényállás tisztázása érdekében az adózóktól a vagyoni helyzetüket feltáró részletes nyilatkozatot bekérhesse, amely az adó alapjának megállapítása szempontjából releváns körülményeket tárja fel.

Az ellenőrzés folyamatán az ellenőrzési cselekmények összességét kell érteni. Az ellenőrzés a
megbízólevél átadásával kezdődik és általában a megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv adózó részére történő átadásával zárul le.

 

A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzési folyamat első lépéseként meg kell állapítani, hogy adózónak van-e érvényes adóbevallása (az önrevíziót is beleértve), a bevallását alátámasztó dokumentumokkal rendelkezik-e és ezeket az ellenőrzés rendelkezésére bocsátotta-e. A bevallások vizsgálata a bevallás analitikája és a bizonylatok közötti egyenlőség fennállásának ellenőrzésével kezdődik meg.

Az ellenőrzés a vizsgálati programjában meghatározza, hogy mely időszakot, ügyletet (üzleti partnerek, ügyletek típusai), mely összeghatár felett fogja tételes vizsgálattal ellenőrizni. Az így rögzített feltételeken kívül az ellenőrzés szúrópróba szerűen folyik le, melyet természetesen befolyásol az ellenőrzés alá vont időszak nagysága, az adózó adóteljesítményének a mérete, továbbá a rendelkezésre bocsátott bizonylatok tartalma egyaránt.

Az ellenőrzésnek joga van különböző nyilatkozatokat kérni az adózótól, például egy ügyletre, vagy a teljes dokumentációra vonatkozóan. Ebből is látható, hogy a mostani teljességi nyilatkozatnak meg volt az előzménye.

Az ellenőrzés bizonyítási eszközei lehetnek:

• Közvetlen bizonyítási eszközök
• Közvetett bizonyítási eszközök.

Közvetlen bizonyítási eszközök például

• 1. Helyszíni szemle
• 2. Leltározás
• 3. Próbavásárlás
• 4. Próbagyártás.

Közvetett bizonyítási eszközök, módok többek között:

• az iratok (nyilvántartások, bizonylatok)
• a szakértői vélemény
• az adózó, annak képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata
• a tanúvallomás,
• más adózók adatai,
• az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai
• más hatóság nyilvántartásából származó adat, stb.

---