Az adóellenőrzés teljességi nyilatkozatot kérhet az adózótól

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Eddig elsősorban a könyvvizsgálattal összefüggésben találkoztunk a teljességi nyilatkozattal. A könyvvizsgáló részére adott teljességi nyilatkozat lényege, hogy a vállalkozás vezetője az átadott adatok teljeskörűségére vonatkozóan nyilatkozik. Egyrészt arról, hogy a beszámoló minden általuk ismert pénzügyi adatot tartalmaz, másrészt, hogy a könyvvizsgáló részére adott információk teljes körűek.

2017. január 1-i hatállyal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénybe bekerült egy új paragrafus (93/A.§.), teljességi nyilatkozat címen. 

Eszerint, ha az adóellenőrzés a magánszemély adózó bevallásainak utólagos vizsgálatára irányul, az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés megindítását követő 15 napon belül felhívja az adózót, hogy az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeire vonatkozó teljességi nyilatkozatot tegyen és 15 napon belül küldje meg az állami adó- és vámhatóság részére.

A határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható, de a határidő az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. 

Az adózó a nyilatkozattételt - akár egészben, akár részben - megtagadhatja. Amennyiben az adózó nem vagy csupán részben tesz nyilatkozatot, az állami adó- és vámhatóság az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatja tovább.

Mindezeket a 2016. évi CXXV. törvény 184.§-ával építették be az Art-ba.

Új jogintézményként került tehát bevezetésre év elejétől a teljességi nyilatkozat alkalmazása az adóellenőrzés során.

A módosító törvény indoklása szerint, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) joggyakorlat-elemző testülete szerint a NAV azon gyakorlata, mely a vagyonosodási vizsgálatok során, a tényállás tisztázása érdekében bekéri az adózóktól a vagyoni helyzetüket feltáró részletes nyilatkozatot, nem felel meg a jogbiztonság követelményének, hiszen nincsenek törvényi szinten szabályozva az adatlap kiküldésének garanciális szabályai (mikor, kinek, milyen határidővel, a visszaküldés jogkövetkezménye stb.). 

Az OBH javaslata alapján ezért törvényi szinten került rögzítésre, hogy a NAV a tényállás tisztázása érdekében az adózóktól a vagyoni helyzetüket feltáró részletes nyilatkozatot bekérhesse, amely az adó alapjának megállapítása szempontjából releváns körülményeket tárja fel.

Az ellenőrzés folyamatán az ellenőrzési cselekmények összességét kell érteni. Az ellenőrzés a
megbízólevél átadásával kezdődik és általában a megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv adózó részére történő átadásával zárul le.

 

A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzési folyamat első lépéseként meg kell állapítani, hogy adózónak van-e érvényes adóbevallása (az önrevíziót is beleértve), a bevallását alátámasztó dokumentumokkal rendelkezik-e és ezeket az ellenőrzés rendelkezésére bocsátotta-e. A bevallások vizsgálata a bevallás analitikája és a bizonylatok közötti egyenlőség fennállásának ellenőrzésével kezdődik meg.

Az ellenőrzés a vizsgálati programjában meghatározza, hogy mely időszakot, ügyletet (üzleti partnerek, ügyletek típusai), mely összeghatár felett fogja tételes vizsgálattal ellenőrizni. Az így rögzített feltételeken kívül az ellenőrzés szúrópróba szerűen folyik le, melyet természetesen befolyásol az ellenőrzés alá vont időszak nagysága, az adózó adóteljesítményének a mérete, továbbá a rendelkezésre bocsátott bizonylatok tartalma egyaránt.

Az ellenőrzésnek joga van különböző nyilatkozatokat kérni az adózótól, például egy ügyletre, vagy a teljes dokumentációra vonatkozóan. Ebből is látható, hogy a mostani teljességi nyilatkozatnak meg volt az előzménye.

Az ellenőrzés bizonyítási eszközei lehetnek:

  • Közvetlen bizonyítási eszközök
  • Közvetett bizonyítási eszközök.

Közvetlen bizonyítási eszközök például

  • 1. Helyszíni szemle
  • 2. Leltározás
  • 3. Próbavásárlás
  • 4. Próbagyártás.

Közvetett bizonyítási eszközök, módok többek között:

  • az iratok (nyilvántartások, bizonylatok)
  • a szakértői vélemény
  • az adózó, annak képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata
  • a tanúvallomás,
  • más adózók adatai,
  • az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai
  • más hatóság nyilvántartásából származó adat, stb.
  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.

  • Varga Mihály

     Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén