Az ellenőrzött külföldi társaságok veszélyei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen veszélyeket hordoz, ha ellenőrzött külföldi társasággal kötünk üzletet? Mit jelent az, hogy egy cég ellenőrzött külföldi társaságnak minősül? Cikkünkben ismertetjük a lényegi pontokat, és azt is, hogyan biztosítsuk be magunkat a 2 millió forintos mulasztási bírság és a további adóügyi buktatók ellen.

Fokozott óvatossággal kell kezelni azokat a kifizetéseket, amelyek ellenőrzött külföldi társaság részére kerültek kifizetésre, illetve azokat a bevételeket, amelyek ellenőrzött külföldi társaságtól realizálódtak. A külföldi szóhasználatban ezeket a társaságokat „controlled foreign company” (röviden „CFC”) elnevezéssel illetik, de a köznyelvben gyakran hallhatjuk „offshore társaság” kifejezést is alkalmazni rájuk. Miért szükséges ismernünk az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát?

Több okból is fontos beazonosítani, hogy vannak-e az üzleti partnerek között, illetve a vállalatcsoporton belül ellenőrzött külföldi társaságok, például:

– részükre történő kifizetéseknél bizonyítani szükséges, hogy a vállalkozás érdekében (magánszemélyek esetében a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggésben) merült-e fel a költség,

– a bizonyításhoz nyilvántartást kell készíteni minden vállalkozásnak (függetlenül attól, hogy kisvállalkozásról vagy közép-, illetve nagyvállalkozásról van-e szó),

– a magánszemélynek külön nyilvántartást kell vezetnie az általa közvetlenül vagy más társaságokon keresztül közvetve legalább 25%-os részesedéseiről, melyek ellenőrzött külföldi társaságokban állnak fenn (közeli hozzátartozók részesedéseit/szavazati arányait össze kell számítani),

– speciális társasági adóalap növelő és csökkentő tételek kapcsolódhatnak hozzájuk,

– a bejelentett részesedés kedvezménye nem alkalmazható náluk,

– a kedvezményezett részesedéscsere esetében további bizonyítási teher állhat fenn,

– a szokásos piaci ár esetében csökkentő tétel nem alkalmazható, ha a tranzakció piaci ár alatt került megkötésre.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online: díjmentes cikk és szaklap értesítő kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata egyedi szaklap ajánlatok Részletes információk »

Költség elszámolás a társasági adó rendszerében

A társasági adó törvény egyik legfontosabb alapelve, hogy csak azokat a költségeket ismeri el, amelyek valóban a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel. Ilyenkor fő szabály szerint az adóhatóságon van a bizonyítási teher. Olyan költségek esetében azonban, amelyek az adójogszabályokban „ellenőrzött külföldi társaságként” hivatkozott, de gyakran csak „offshore társaságként” emlegetett társaságok részére juttatott ellenérték eredményeként merültek fel, a bizonyítási teher megfordul, és az adózónak kell bizonyítania, hogy a költség a vállalkozás tevékenységét szolgálja.

Költségelszámolás a személyi jövedelemadó rendszerében

Nem számít költségnek az a kiadás, amely alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy vagy egyébként ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a kiadás a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel.

2012-től nyilvántartási kötelezettség a kifizetésekre

2012. január 1-től kezdődően az ellenőrzött külföldi társaságokkal kapcsolatos tranzakciókra is kell nyilvántartást készíteni, nem csak a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletekre. Minden olyan magyar vállalkozást érinti az új kötelezettség, aki ellenőrzött külföldi társaság részére ellenértéket fizet. A nyilvántartási kötelezettség megsértése esetén az adózók nyilvántartásonként első ellenőrzés esetén 2 millió Ft-ig, ismételt jogsértés esetén 4 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók. A magyar társasági adóalanyok az említett körbe eső szerződéseikre vonatkozóan olyan nyilvántartást kötelesek készíteni, amely bemutatják az ügyletben részt vevő vállalkozások azonosító adatait, a szerződés tartalmát, valamint a szerződésen alapuló költségek elszámolását megalapozó okokat.

2010-től nyilvántartási kötelezettség a magánszemélyek cégtulajdonaira

Ha a magánszemély ellenőrzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot, egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből, a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A magánszemély e bekezdés szerint megállapított jövedelmének halmozott összegéről nyilvántartást vezet.

Speciális társasági adóalap módosító tételek

A társasági adóalapot nem csökkenti az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel. Az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel összegével a társasági adóalapot maximum a Tao. törvény 8.§. (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg erejéig lehet csökkenteni.

A társaságiadó-alapot növeli az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott – az adózónak az adóéve utolsó napján az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen részesedésére jutó – pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része, feltéve, hogy az adózó az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával vagy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik, és az adózóban tényleges tulajdonosként nem rendelkezik részesedéssel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély.

A társasági adóalapot növeli az adózónál az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része.

Ellenőrzött külföldi társaság fogalmi meghatározása

Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát a Tao. törvényben (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 4.§. 11. pont) találjuk meg.

Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik, tehát e feltételnek megfelelő a társaságokat nem szükséges tovább vizsgálni.

Ellenőrzött külföldi társaság:

A) Az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a Szja törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van.

Tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik.

B) Az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak.

Ha vagy az A), vagy a B) feltétel érvényesül, akkor a következő feltételt kell megvizsgálnunk.

C) A külföldi társaság, ha az általa az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó és az adóalap hányadosa nem éri el a 10%-ot vagy nulla, vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív.

Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy
– valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát;

– befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint az adott államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége.

A külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni. A rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is. A rendelkezésben foglaltakat – a tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállásának kivételével – az adózó köteles bizonyítani.

Különös adózási módok az áfa rendszerében
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. További információ és megrendelés >>

Mi a lényeg tehát?

Ha olyan államban illetékes külföldi cégnek fizetünk, aki nem EU-tag és nincs Magyarországgal kettős adóztatást elkerülő egyezménye, akkor nézzük meg, hogy

• abban a cégben van-e magyar tulajdonos?

• annak a cégnek a bevételei adott évben többségében Magyarországról származnak-e?

• az a cég fizet-e társasági adónak megfelelő adót legalább 10%-os mértékben, és ha pozitív eredménye volt, fizetett-e társasági adót?

Nagyon fontos, hogy a tényleges tulajdonosok kivételével mindent nekünk kell bizonyítanunk!

Ezért, egy külföldi partnerrel való üzleti kapcsolat létrejöttekor javasolt nyilatkozatot kérnünk a külföldi partnertől azon információk tekintetében, amelyek a vállalkozás CFC–státuszát megalapozhatják (tulajdonosi viszonyok, Magyarországról származó bevétel stb.).

A szerző, Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

---