Az üzleti biztosítások 2015. évi személyi jövedelemadó szabályai – II. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az üzleti biztosítások adókötelezettségével foglalkozó háromrészes cikksorozatunk első részében bemutattuk a Polgári Törvénykönyv biztosítási jogviszonyokat (szerződéseket) szabályozó, az adókötelezettség szempontjából leglényegesebb szabályait. Megismerkedtünk a biztosítási jogviszony alanyaival, továbbá a legjellemzőbb biztosítási jogviszony-esetekkel. Ezután ismertettük a személyi jövedelemadóról szóló törvény biztosítási fogalmait, majd táblázatosan összefoglaltuk a biztosításokat érintő szabályozás struktúráját. Cikksorozatunk második része a magánszemély szerződőkkel foglalkozik (amikor a biztosítási szerződést magánszemély köti). Ebben az esetben a díjfizetéshez adókötelezettség nem kapcsolódik, míg a biztosítói teljesítés vagy adómentes, vagy pedig kamatjövedelemként adózik. Részletesen ismertetjük a biztosításból származó kamatjövedelem meghatározásának személyi jövedelemadó-szabályait. 2014-től állami támogatás jár a magánszemély által megkötött nyugdíjbiztosítás után. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszere 2015-től jelentősen változott, bemutatjuk az új kedvezményi szabályokat is.


4. Magánszemély szerződők és díjfizetők

4.1. A díjfizetés időpontja

Amennyiben a biztosítási szerződés szerződője és díjfizetője magánszemély (aki saját, jellemzően adózott jövedelme/vagyona terhére fizeti a biztosítási díjat), a díjfizetéshez adókötelezettség értelemszerűen nem kapcsolódik, függetlenül attól, hogy kockázati biztosításról vagy kockázati biztosításnak nem minősülő biztosításról van-e szó.

A szerződő magánszemély helyett más magánszemély is fizetheti a biztosítási díjat, ebben az esetben sem keletkezik díjfizetéskor adókötelezettség [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 7.2. alpontjában szereplő rendelkezés figyelembevételével].

4.2. Biztosítói teljesítések

4.2.1. Adómentes biztosítói szolgáltatások

A biztosítói szolgáltatások adókötelezettségéről az Szja tv. 1. számú melléklet 6.6–6.8. alpontjai rendelkeznek.

Biztosító alatt

–   a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosítót, továbbá

–   az olyan államban székhellyel rendelkező, ezen állam joga szerinti biztosítót kell érteni, amely állammal Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén (Szja tv. 1. számú melléklet 6.8. alpont).

A biztosító szolgáltatása (ideértve a személybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatást és a személybiztosításnak nem minősülő, pl. vagyonbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatást is) főszabály szerint– meghatározott kivételekkel – adómentes (Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont felvezető szövege). Melyek ezek a kivételek? A főszabály alól kivételt jelent, azaz nem minősül adómentes biztosítói szolgáltatásnak:

–   a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés;

–   a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás (figyelemmel az Szja tv. 1. számú melléklet 6.7. alpont c) pontjának rendelkezésére, amely adott összeghatárig adómentességet biztosít), feltéve, hogy a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában az Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpont szerint adómentes bevételnek minősült (azaz a díjat más személy fizette) azzal, hogy a biztosító adóköteles szolgáltatása utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;

–   a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak;

–   az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta [Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont a)–d) pontjai].

A második francia bekezdésben szereplő, baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatással összefüggésben – ahogyan arra utaltunk – az Szja tv. 1. számú melléklet 6.7. alpontjánakc) pontjában is találunk rendelkezést. Ezen pont alapján adómentes a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből (ideértve a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) a jövedelemkiesés időszakára napi 15 ezer forintot meg nem haladó rész azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni [Szja tv. 1. számú melléklet 6.7. alpont c) pont].

Az idézett rendelkezéseket figyelembe véve – a személybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatások közül – adómentes

–   a haláleseti szolgáltatás,

–   a balesetbiztosítási, betegségbiztosítási szolgáltatás (ideértve a szolgáltatásfinanszírozó biztosítás szolgáltatását is),

–   a nyugdíjszolgáltatás és

–   a járadékszolgáltatás.

Jelezzük, hogy magánszemély szerződők esetében nem értelmezhető (fogalmilag kizárt) az adóköteles jövedelempótló kifizetés (baleset- és betegségbiztosítás esetén), vagyis a jövedelmet pótló szolgáltatás összeghatártól függetlenül adómentes (a biztosítási díjnak ebben az esetben ugyanis nincs az Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontja szerint adómentes része, hiszen a díjat nem más személy, hanem maga a biztosított magánszemély fizette).

 

4.2.2. Adóköteles biztosítói teljesítések

Ha a biztosító személybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása nem adómentes [lásd az Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c) pontjának megfogalmazását], akkor a magánszemélynek kamatjövedelme keletkezhet.

Kamatjövedelem felhalmozási, megtakarítási jellegű (vegyes) biztosításból

–   lejáratkor (elérési szolgáltatás címén) vagy

–   a szerződés megszüntetésekor, részleges visszavásárlásakor (maradékjog címen)

keletkezhet.

Tekintettel arra, hogy a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) egy vegyes életbiztosítás, ezért – magánszemély szerződőt feltételezve – a magánszemély ezen biztosításból is (az adómentes haláleseti szolgáltatást leszámítva) kamatjövedelmet szerezhet.

A kockázati biztosításnak minősülő biztosításból (amely kizárólag sajnálatos esemény, halál, baleset, betegség bekövetkeztekor nyújt szolgáltatást) kamatjövedelem nem keletkezhet.

4.2.3. A biztosításból származó kamatjövedelemre vonatkozó részletszabályok

4.2.3.1. A kamatjövedelem fogalma

Az Szja tv. alapján kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja [Szja tv. 65. § (1) bekezdés d) pont].

A kockázati biztosítás fogalmának definiálása (Szja tv. 3. § 91. pont) biztosítások esetében is megteremtette a valós (befektetési) hozam adóztatásának lehetőségét. Biztosítások esetében a kamatjövedelem fogalma gyakorlatilag a biztosításon elért hozamot (a befizetett biztosítási díjat meghaladó biztosítói teljesítés összegét) jelenti, amelynek végső forrása lehet kamat, osztalék és árfolyamnyereség is. A normaszöveg rögzíti, hogy nem lehet befizetett díjként figyelembe venni a kockázati biztosítási díjrészt, ugyanis az nem vesz részt az ügyfelet megillető hozam termelésében. A nyugdíjbiztosítások állami támogatásával összefüggésben a törvény a kamatjövedelem idézett szabályánál azt is kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításon jóváírt állami támogatást is befizetett díjként kell figyelembe venni, ebből következően az állami támogatáson keletkező hozam is kamatjövedelemként adóköteles.

4.2.3.2. A kockázati biztosítási díjrész meghatározása

A kamatjövedelem számítása során kockázati biztosítási díjnak kell tekinteni a számviteli jogszabályok szerint elkülönítve kimutatott kockázati biztosítási díjat (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, utólag levonással érvényesített díjat is), vagy – ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített, akkor is, ha az több kockázatra terjed ki – rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát [Szja tv. 65. § (6a) bekezdés első mondata].

Az idézett rendelkezés alapján

–   ha a kockázati biztosítási díjrész a számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve azt is, ha a szerződéses feltételekben egzakt módon meghatározott díjrészt utólag, levonással érvényesíti a biztosító), akkor a kamatjövedelem számításakor a tényleges kockázati biztosítási díjrésszel kell csökkenteni a befizetett biztosítási díjat;

–   ha a kockázati biztosítási díjrész az előzőek szerint nem elkülönített, akkor – még ha a biztosítás több kockázatra is terjed ki – a kamatjövedelem számításakor rendszeres díjfizetésű szerződés esetében a díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát kell kockázati díjrésznek tekinteni.

Az elvárt díjon felüli díjnak (pl. eseti díjnak) – a biztosítási szerződés feltételeiben rögzítetten és igazoltan – jellemzően nincs kockázati biztosítási eleme. Kockázati biztosítási elem hiányában a törvény által előírt diktált kulcsot sem kell alkalmazni.

 

PÉLDÁK

A kockázati biztosítási díjrész meghatározása

1. Ha egy biztosítási szerződés több olyan kockázati biztosítási elemet is tartalmaz, amelyeknek díjai (díjrészei) nem transzparensek, akkor e kockázati biztosítások esetében a törvény szerinti diktált mértéket egyszer kell alkalmazni (azaz a törvény szerinti diktált mértékkel meghatározott kockázati biztosítási díjrész az összes ilyen kockázati biztosítási elem díjrészét magában foglalja). Ha pl. egy adott, rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés 100 egység rendszeres díja háromféle – transzparens, elkülönített díjjal nem rendelkező – kockázatra is biztosítási védelmet nyújt, úgy ebben az esetben is csak 1 × 10 százalék (azaz 10 egység) minősül kockázati biztosítási díjnak.

 

2. Tegyük fel, hogy egy 100 egység díjú alapbiztosítás két beágyazott kockázatot tartalmaz, az egyiket 2 egység transzparens kockázati díjért, a másik kockázat díja transzparensen nem elkülönített. Az alapbiztosítás mellé két kiegészítő kockázati biztosítást is kötnek (számvitelileg elkülönített díjakkal), az egyiket 8 egység díjért, a másikat 3 egység díjért. A példa szerinti esetben a kockázati biztosítás díja:

2 egység + 9,8 egység [(100 egység – 2 egység) × 10 százalék] + 8 egység + 3 egység = 22,8 egység.

Ha az előbbi példát úgy változtatjuk, hogy az alapbiztosítás két beágyazott kockázatának egyike sem rendelkezik transzparens, elkülönített díjjal (a többi feltétel ugyanakkor változatlan), akkor a kockázati biztosítás díja:

10 egység (100 egység × 10 százalék, függetlenül a beágyazott kockázatok számától) + 8 egység + 3 egység = 21 egység.

 

A biztosításból származó kamatjövedelem számítása

1. Egy tízéves tartamú vegyes életbiztosítás lejárati szolgáltatást nyújt.

A befizetett összes biztosítási díj: 1200 Ft.

A kockázati biztosítás díja: 200 Ft.

A biztosító lejárati/elérési szolgáltatása: 1300 Ft.

A számított kamatjövedelem: 1300 – (1200 – 200) = 300 Ft.

 

2. Egy tízéves tartamú vegyes életbiztosításból részleges pénzkivonás történik a 6. biztosítási év végén.

A befizetett összes biztosítási díj: 1200 Ft.

A kockázati biztosítás díja: 200 Ft.

A szerződés teljes visszavásárlási értéke: 1300 Ft.

A részvisszavásárlás összege: 650 Ft.

Az adott esetben alkalmazni kell az Szja tv. 65. § (6a) bekezdésének azon rendelkezését, mely szerint, ha „a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez”.

Az alkalmazandó arányszám: 650/1300 = 50%.

Az arányosítási kötelezettség mind a befizetett biztosítási díjra, mind a kockázati biztosítás díjára vonatkozik.

A számított kamatjövedelem: 650 – (1200/2 – 200/2) = 150 Ft.

Amennyiben az első pénzkivonást (részleges visszavásárlást) követően újabb pénzkivonás történik a biztosításból, az Szja tv. 65. § (6a) bekezdésének azon szabályát is figyelembe kell venni, mely szerint a „biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során”.

Folytassuk tovább a példánkat úgy, hogy nem történt további befizetés a biztosításra, és többlethozammal sem számolunk.

A visszavásárlási érték: 650 Ft (ennyi maradt még a szerződésen: 1300 – 650 = 650).

Korrigált befizetett díj: 1200 – 600 = 600 Ft.

Korrigált kockázati díjrész: 200 – 100 = 100 Ft.

A számított kamatjövedelem: 650 – (600 – 100) = 150 Ft.

4.2.3.3. A kamatjövedelem utáni adó

Az Szja tv. alkalmazásában a kamatjövedelem (így a biztosításból származó kamatjövedelem is) külön adózó jövedelemnek minősül. A külön adózó jövedelem után a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék [Szja tv. 8. § (1) bekezdés].

A kamatjövedelem után 2013. augusztus 1-jétől (az ezt követően képződött hozamra) 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is keletkezik [az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3/A. § (1) bekezdés a) pont, 11/C. §]. Az egészségügyi hozzájárulás alapja megegyezik a személyi jövedelemadó alapjával (ami egyenlő a kamatjövedelemmel). Az összes adóterhelés tehát (alapesetben) 22 százalék.

A kamatjövedelem adóit a biztosító megállapítja, bevallja, levonja, és arról igazolást ad a magánszemélynek [Szja tv. 65. § (2) bekezdés a) pont, Eho tv. 11. § (2) bekezdés].

4.2.3.4. A biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményi rendszere

Az Szja tv. 2013. január 1-jétől – a tartós befektetésből származó jövedelem kedvezményes adózási szabályait alapul véve (így különösen figyelemmel a tbsz-nél előírt gyűjtőévre és a tbsz „zárt” rendszerére) – újrafogalmazta a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményének szabályait. Korábban (2013 előtt) kifejezetten bonyolult, nehezen kezelhető (értelmezhető) kedvezményi rendszer vonatkozott a biztosításokra.

A kamatjövedelem kedvezménye táblázatosan összefoglalva:

 

Jövedelem-csökkentés

Várakozási (türelmi) idő egyszeri díjas biztosításnál

Várakozási (türelmi) idő rendszeres díjas biztosításnál

50%-os

3–5 év között

6–10 év között

100%-os

5 év elteltével

10 év elteltével

 

Az újrafogalmazott kedvezményi szabályok alapján nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót:

–   egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be;

–   rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be (tekintettel arra, hogy egy rendszeres díjfizetésű, 10 éves tartamú biztosítás esetében a befizetett díjak átlagosan 5 évet töltenek befektetésben).

Nem kell megfizetni a kamatjövedelem fele után a kamatjövedelem adóját:

–   egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be;

–   rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be [Szja tv. 65. § (3) bekezdés a) pontac)–ad) alpont].

A bemutatott kedvezmény nem a személyi jövedelemadó mértékének, hanem a kamatjövedelem összegének csökkentése révén biztosítja a fizetendő adó csökkenését (tehát a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó az eltelt idő függvényében változatlan, de a tényleges adóterhelés a kamatjövedelem megfelezésével feleződik, a 100 százalékos kedvezmény esetében pedig nulla lesz).

A törvény a kamatjövedelem előzőek szerinti kedvezményes adózásához további feltételeket ír elő:

a) A biztosítási szerződésre fizetett eseti díjak elkülönítése

Nem alkalmazhatók az előzőekben említett kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (így különösen eseti, rendkívüli, soron kívüli díj fizetése) történt, kivéve, ha a biztosító a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván. Az eseti (rendkívüli, soron kívüli) díjak elkülönített biztosítói nyilvántartása esetén az elkülönített összegeket – az adókötelezettség megállapítása során – úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot (ekkor a szerződés létrejötte időpontjának az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontja minősül) [Szja tv. 65. § (3a) bekezdés a) pont].

Ha a biztosító az eseti díjakat és a hozzájuk tartozó biztosítástechnikai tartalékot (díjtartalékot) nem elkülönítetten tartja nyilván, de az utolsó eseti díj befizetésének időpontjától a kedvezményes adózás feltételéül az Szja tv. 65. § (3) bekezdésében előírt idő (egyszeri díjas biztosítások esetében 3 év, 5 év; rendszeres díjas biztosítások esetében 6 év, 10 év) már eltelt, úgy a kamatjövedelem kedvezményes adózási szabályai ismételten alkalmazhatók [Szja tv. 65. § (3b) bekezdés].

 

b) A rendszeres díjak korlátozott mértékű növekedése

Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok akkor sem, ha a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, továbbá azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj [Szja tv. 65. § (3a) bekezdés b) pont].

A normaszöveg következő négy pontjára tartjuk fontosnak felhívni a figyelmet:

–   Az egymást követő biztosítási évek összehasonlítása során a díjelőírásokat kell figyelembe venni, függetlenül azok pénzügyi teljesítésétől.

–   A törvény a „díjnövekedés” megfogalmazást használja, amelybe minden, akár a biztosító, akár az ügyfél által kezdeményezett olyan cselekmény beleértendő, amelynek révén a fizetendő biztosítási díj az előző időszakhoz képest megemelkedik. A „díjnövekedés” fordulatba természetesen beleértendő a biztosító által felajánlott indexálás is.

–   A díjnövekedés mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, összhangban azzal, hogy a kockázati biztosítási díjat a kamatjövedelem meghatározása során [Szja tv. 65. § (1) bekezdés d) pont] sem lehet csökkentő tételként figyelembe venni.

–   A törvényi szabály kezeli a díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) problémakörét is. A biztosítási jogviszonyokban ugyanis gyakran előforduló eset, hogy a szerződéses feltételek szerinti esetek bekövetkezésekor, körülmények beálltakor – jellemzően a szerződő életkörülményeiben bekövetkező nehéz helyzet, vagy olyan biztosítási esemény, amely a díjfizetést megnehezíti – a díjfizetési kötelezettség átmenetileg szünetel, vagy átmeneti időre díjmentesíthető a szerződés. A díjfizetés szüneteltetését követően a biztosításidíj-fizetési kötelezettség – jellemzően a szüneteltetés előtti szinten – helyreáll. Ha a törvény nem kezelné a díj-nemfizetés eseteit, akkor a szüneteltetési időszakot követően igen nagy valószínűséggel előállhatna olyan helyzet, amikor a díjnövekmény mértéke meghaladja a törvény által tolerált szintet (és a magánszemély a díj-nemfizetés következtében automatikusan elesne a kedvezményi szabályok későbbi alkalmazásától). Ha például egy havi díjfizetési gyakoriságú életbiztosítási szerződés esetén (a havonta fizetendő biztosítási díj 20 ezer forint, így az éves díj 240 ezer forint) az ügyfél – a szerződéses feltételekben rögzített módon – a biztosítási díj hat havi szüneteltetését kéri, akkor a korábbiakban ismertetett szabály alapján a szüneteltetés időszakára (díjfizetés hiányában is) 120 ezer forint biztosítási díj figyelembe vehető, amely azt jelenti, hogy a szüneteltetés időszakának évére vonatkozóan is 240 ezer forintot lehet figyelembe venni a növekedés mértékének kiszámításakor.

A kamatjövedelem kedvezményére vonatkozó szabályok [Szja tv. 65. § (3) bekezdés] ismételten alkalmazhatók, ha az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától az Szja tv. 65. § (3) bekezdése szerinti 3–5, illetve 6–10 év eltelt [Szja tv. 65. § (3b) bekezdés].

A 2013 előtt hatályos – meglehetősen bonyolult – kedvezményi szabályok alkalmazásakor vizsgálni kellett, hogy a biztosítói teljesítés (a törvény korábbi szóhasználatával élve díjtartalék-kivonás) mely időpontban befizetett biztosítási díj (és annak hozama) terhére történt, vagyis jelentősége volt annak, hogy a befizetett biztosítási díj mennyi időt töltött el a befektetésben. A 2013-tól hatályos szabályozás az előbbi logikával szakított, az új szabályok alapján – tekintettel a beiktatott, az eseti díjra és a díjnövekedésre vonatkozó, visszaélést korlátozó szabályokra – csupán azt kell vizsgálni, hogy a szerződés megkötésétől a biztosítói teljesítés időpontjáig mennyi idő telt el. Az Szja tv. 65. § (3a)–(3b) bekezdéseiben foglalt korlátozó rendelkezések hiányában a biztosításra fizetett eseti díjak számával és összegével, valamint a biztosítási tartam végére hirtelen megnövelt rendszeres biztosítási díjakkal az új kedvezményi szabályok kijátszhatók lennének.

 

 

PÉLDA

A biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózása

Egy rendszeres díjas biztosítás esetében a 8. évben sor kerül a biztosítás megszüntetésére.

A visszavásárlási érték: 1300 Ft.

A befizetett biztosítási díj: 1200 Ft.

A kockázati díjrész: 200 Ft.

A számított kamatjövedelem: 1300 – (1200 – 200) = 300 Ft.

Tekintettel arra, hogy a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét megelőzően következik be, ezért az előzőekben számított kamatjövedelem 50 százalékát nem kell jövedelemként figyelembe venni, vagyis az adóköteles kamatjövedelem: 300/2 = 150 Ft.

A kamatjövedelem utáni:

– személyi jövedelemadó: 150 × 0,16 = 24 Ft (48 Ft helyett),

– százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás: 150 × 0,06 = 9 Ft (18 Ft helyett).

 

Az Adó szaklap 2015/6-7 számában megjelent teljes cikkből megismerheti a biztosításokkal összefüggő eho-kedvezményt, a biztosításból származó kamatjövedelemre vonatkozó átmeneti rendelkezések, illetve teljes részletességgel a nyugdíjbiztosítások állami támogatását is.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Négymilliárdos cigarettafogás a NAV-nál, adózatlan és hamis termékek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. A szerda közlemény szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel. Pécs közelében közúti ellenőrzés során bukott le egy magyar férfi, akinél több mint nyolcszáz doboz ukrán cigarettát és hét zacskó vágott dohányt találtak. Továbbá otthonában árult hamis termékek miatt emelt vádat az ügyészség egy böhönyei férfi ellen – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség szerdán.