BEPS a magyar jogban

Kertész Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Régóta emlegetett fogalom a röviden csak CbC-nek nevezett szabály, melyet több ország már bevezetett az EU-ban, Magyarország azonban kivárt a végső határidőig. Cikkünk a legfontosabb tudnivalókat foglalja össze az idén immáron biztosan hatályba lépő szabályról.

Valószínűleg csak a szakmai részletekre leginkább odafigyelők tudják, hogy a BEPS – azaz az OECD Adóalap-erózió és Nyereségátcsoportosítási Projektje – jelentés egyes részei már ma is megtalálhatóak a magyar szabályozásban, pontosabban azokat alkalmazni szükséges. A társasági adó törvény ugyanis 2016. nyara óta hivatkozik arra, hogy a jogszabály a BEPS 5. akciópont kapcsán publikált jelentés 4. fejezete figyelembevételével készült. Az 5. akciópont nem másról, mint a „káros adóztatási gyakorlat”-ról szól, a 4. fejezet pedig a jogdíj adóztatási rendszerekről. Ez azt jelenti, hogy a 2016. július 16-án hatályosult jogdíj-rendelkezések már összhangban vannak a nemzetközi irányokkal.

Legalább ekkora, ha nem nagyobb jelentőségű lépés, hogy Magyarország – már a 2016. pénzügyi évre visszamenőlegesen -, eleget téve EU-beli kötelezettségének, be fogja emelni szabályozásába az országonkénti jelentést, ami a multinacionális vállalatcsoportok számára új adminisztratív kötelezettséget jelent, egyben egy újabb lehetőséget az adóhatóságok számára a szokásos piaci ár ellenőrzésére. A már eddig is igen vaskos, az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény ugyanis új fejezettel fog kibővülni. Az új rész egy EU-s irányelvnek való megfelelést biztosítja és a mostani tervezet alapján az „Az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás és automatikus információcsere egyes szabályairól” hangzatos címet fogja viselni. Az összefüggés ott keresendő, hogy a jelzett EU tanácsi irányelvet a BEPS cselekvési terv 13. pontjára alapján alakították ki.

 

A sok részletszabály bemutatása helyett első körben a javaslat céljára összpontosítunk, ami leginkább az új fejezet címének kibontását jelenti. Mit jelent az országonkénti jelentés? Az új szabályozás a multinacionális vállalatcsoportokat érinti, illetve azok különböző országokban, tagállamokban adóügyi illetőséggel bíró tagvállalatait, állandó telephelyeit. Amennyiben egy ilyen vállalatcsoportnak az éves, konszolidált árbevétele eléri, vagy meghaladja a 750 millió EUR-t, akkor a csoport egészének részletes – jellemzően pénzügyi és operatív - adatokat kell szolgáltatnia, országonkénti bontásban. A csoportban létezik egy ún. adatszolgáltatásra kijelölt szervezet, ez az az egység, amelyik az adatokat lejelenti a megfelelő adóhatóságnak. Nyilvánvaló, hogy ezt akkor tudja megtenni, ha a többi tagvállalat időben megküldi neki a saját adatait. A vállalatcsoport tehát adatot szolgáltat, méghozzá az adóévet követő 12 hónapon belül. Ezt követi a fejezet címében szintén felfedezhető automatikus információcsere. Ezt azt jelenti, hogy nem kérésre, nem rendszertelenül, hanem a jogszabályban előírt határidőn belül az adatokat begyűjtő hatóság továbbítja a releváns információkat a másik állam illetékes hatóságának. Például egy belga végső anyavállalattal rendelkező cégcsoport, melynek 14 államban, köztük Magyarországon vannak leányvállalatai, a magyar adóhatóságnak kizárólag a magyar tagvállalattal kapcsolatban begyűjtött adatokat továbbítja.

És hogy mit kezd mindezzel az adóhivatal? Erre is megtaláljuk a választ a jogszabály-tervezetben: a beérkezett adatokat a szokásos piaci ár megállapításához, az adóalap-erózióhoz és nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési célra használja fel. Kiemelendő, hogy egyebet nem nagyon tehet az adatokkal, mint beazonosíthatja, hogy hol érdemes transzferár, illetve adóelkerülés szempontból tovább vizsgálódni, ugyanis explicit megjelenik a törvény-javaslat szövegében, hogy az állami adóhatóság a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő adó- és adóalap-módosítást nem alapozhatja az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokra.

Amire első körben ügyelni kell, hogy amennyiben cégünk egy multinacionális vállalatcsoport magyar illetőségű csoporttagja, úgy azt is be kell jelenteni a NAV-nak, ha adatszolgálatásra kötelezett csoporttag a minősítése és azt is, ha nem.

 

Felhasznált jogszabályi helyek, tájékoztatók:

Tao. tv. 30/E §

2017. évi .... törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról (TERVEZET)

A cikk szerzője Kertész Gábor, az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • leitnerleitner

    2018 áprilisától Fotiadi Ágnes az újonnan létrehozott transzferár üzletág vezetőjeként csatlakozott a LeitnerLeitnerhez. 

  • Európai Unió

    Több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által súlyosan meggyötört déli tagállamokba, köztük Spanyolországba és Görögországba a következő költségvetési időszakban - írta a hétfői Financial Times. A brit üzleti napilap vélekedése szerint a folyósítási program átalakítása különösen Varsóban és Budapesten kelt majd aggodalmakat.

  • grafikon

    Áprilisban a februári történelmi csúcsnál kissé alacsonyabb szinten maradt a GKI konjunktúraindexe, az üzleti várakozások hibahatáron belül romlottak, a fogyasztóiak viszont tovább javultak - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

  • alma

    Nem stimmeltek a papírok, a sofőr be sem volt jelentve, legalább a Körös-Maros Nemzeti Park állatai jól jártak.

  • internet

    Április közepéig több mint 2 millió megtekintést fogadott a személyi jövedelemadó (szja) bevallási tervezetének internetes oldala, így jóval többen látogatták az e-szja felületet, mint tavaly.