Egy évre megkönnyítik a pénzmosást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés 129 igen szavazattal, 68 nem ellenében kedden elfogadta a 2016-os költségvetést megalapozó törvénycsomagot, amely alapján egyebek mellett módosul a Stabilitás Megtakarítási Számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettség is. A könnyítés egy évig marad érvényben.

Az új törvény 2015. július 1-jétől átalakítja a külföldön elhelyezett vagyonok kifehérítésére életre hívott Stabilitás Megtakarítási Számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget. A befektetés „feltörése” esetén az adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az 1 éven túli befektetésben tartás esetén 10 százalék.

Mindez a 2016. július 1-jéig elhelyezett pénzekre vonatkozik, ezt követően továbbra is a jelenleg érvényes adózás áll vissza, vagyis a külföldről ide érkező összegeket három éven belül 32 százalékos adó megfizetése mellett, a negyedik évben 16, míg az ötödik évtől 8 százalékos adó mellett lehet felvenni.

A törvény indoklása szerint a befektetésben tartás időtartamát befolyásoló adómérték csökkentése lehetővé teszi az említett összegek mielőbbi bekapcsolását a gazdasági vérkeringésbe. Az új szabályokat a 2015. július 1-jétől megnyitott számlák esetében kell alkalmazni, az ezen időpontot megelőzően nyitott számlákra a korábbi szabályok vonatkoznak, vagyis 5 évet elérő befektetésben tartás esetén adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A Stabilitási Megtakarítási Számlát 2013 nyarán vezette be a kormány. Ennek szükségességét azzal indokolták, hogy a központi költségvetés bruttó adósságának több mint 41 százaléka devizaadósság, ami megnehezíti az adósság kezelését, s nehezebben kiszámíthatóvá teszi az alakulását az árfolyamok változásai miatt. Az új számlanyitás lehetőségének bevezetésével a kormányzat csökkenteni akarta a devizaadósság arányát az államadósságon belül.

A számlán elhelyezett összeg – függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e – a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, s az állampapír hozamával vagy az állampapírral végzett ügylet nyereségével együtt szja fizetési kötelezettség (16 százalék) terheli.

Adófizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a számlatulajdonos az összeget a számláról felveszi. A törvény nem tiltja, hogy a befizetett összeget és annak esetleges hozamát részletekben vegyék fel, ilyen esetben mindig külön-külön kell az adóalapot megállapítani.

Különös adózási módok az áfa rendszerében
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. További információ és megrendelés >>

A jelenlegi szabályozás szerint, ha az összeg felvétele és a befizetés között 3 évnél kevesebb telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 200 százaléka; ha legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 100 százaléka; legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év esetén az adóalap a kifizetett összeg 50 százaléka, ha pedig legalább 5 év telt el, a kifizetés után nem keletkezik adófizetési kötelezettség azzal, hogy a számlán található értékpapírok kivonásakor kifizetett összegnek minősül a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is.

A törvény szerinti adófizetési kötelezettségen túl más közteher nem terheli a számlára befizetett jövedelmet.

---