Elektronikus és egyéb szolgáltatások áfája külföldön

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A belföldi vállalkozásoknak nem belföldi vevők esetében adatot kell szerezniük és tárolniuk arról, hogy a nem adóalany megrendelőjük mely országban számít letelepedettnek, illetve hol van a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye. 2015-től ugyanis ennek függvényében fizeti a szolgáltató az általános forgalmi adót. Ilyen szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett.

2014. július 14-én jelent meg a Magyar Közlöny 94. számában az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény. Ebben módosították az általános forgalmi adóról szóló törvényt, és az adózás rendjéről szóló törvényt is egymással összefüggésben. Ezek nem saját elhatározású módosítások, hanem az uniós hozzáadott értékadó rendelkezések tették kötelezővé az alkalmazásukat 2015-től.

Kedvezően értékelhető az, hogy az érintett belföldi vállalkozásoknak így lesz lehetőségük felkészülni. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a nem belföldi vevők esetében adatot kell szerezniük és tárolniuk arról, hogy a nem adóalany megrendelőjük mely országban számít letelepedettnek, illetve hol van a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye. A vevőazonosítás azért fontos, mert 2015-től annak függvényében fizeti a szolgáltató az általános forgalmi adót.

2015. január 1-től beiktatnak az áfa törvénybe egy új, 45/A.§-t, mely szerint a nem adóalany részére nyújtott – az alábbiakban felsorolt – szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:

• a) telekommunikációs szolgáltatások;
• b) rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások;
• c) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

Ezzel megvalósul ezeknek a szolgáltatásoknak a fogyasztás helye szerinti adóztatása.

Aki nem foglalkozik adózással, annak furcsa lehet, hogy miért keressük mindig az értékesítések teljesítési helyét? Azért nagyon fontos a teljesítési hely, mert az ottani szabályok szerint kell meghatározni a felszámított általános forgalmi adót. Köznapi/nyelvtani értelemben a teljesítési helynek nagyon gyakran nincs köze ahhoz a helyhez, ahol értékesítenek.

2015-től azok a belföldi vállalkozások, melyek telekommunikációs-, rádiós- és audiovizuális médiaszolgáltatást, valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatást nyújtanak külföldi nem adóalany vevőnek (például: magánszemélynek), abban az országban fognak áfát fizetni, ahol ez a nem adóalany letelepedett (lakik).

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye
Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat. További információ és megrendelés >>

Ennek megfelelően nyilvántartást kell vezetni a szolgáltatás tagállamában nem letelepedett adóalanynak országonként e különleges szabályozás hatálya alá tartozó vevőkről és a tőlük kapott ellenértékről.

Bontsuk két csoportra a nem adóalany vevőket! A nem adóalany jelenthet magánszemélyt és jelenthet nem adóalany szervezetet is.

Amennyiben a nem adóalany vevő a közösség egy másik tagállamában számít letelepedettnek, mint a közösségi szolgáltató, akkor a szolgáltatónak be kell jelentkeznie a vevő országában. (Az one stop shop szabályról majd később!)

Ha a nem adóalany vevő harmadik országban számít letelepedettnek, akkor a közösség tagállamában letelepedett szolgáltató áfa nélkül számláz a részére azzal az indokkal, hogy az értékesítés teljesítési helye az áfa törvény hatályán kívüli.

Megjegyzem még, hogy a harmadik országban letelepedett szolgáltatók is bejelentkezhetnek az egyablakos rendszerbe.

Könnyű belátni, hogy a közösség valamely tagállamában letelepedett adóalanyok által az előzőekben felsorolt szolgáltatások ára drágulni fog a Magyarországon élő nem adóalanyok (magyar fogyasztók) számára a 27%-os általános forgalmi adókulcs miatt. Ugyanakkor azok a belföldi szolgáltatók, amelyek egy másik tagállam nem adóalany polgárainak nyújtanak ilyen szolgáltatást, a jelenleginél kisebb áfa kulcsot fognak használni a számlázáskor, mert nálunk a legmagasabb az adókulcs.

A 2015-től hatályba lépő új szabály alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:

• a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
• b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
• c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
• d) zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
• e) távoktatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik.

A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása – ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is – azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.

A telekommunikációs-, rádiós- és audiovizuális médiaszolgáltatást, valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatást végző áfa alanyok számára 2015-től felállítanak egy elektronikus rendszert, amelybe a közösségi szolgáltató bejelentkezhet a saját országában és ennek segítségével bonyolíthatja az áfa bevallását és befizetését minden másik tagállamba a különböző adókulcsok szerint. Az one stop shop rendszer (egyablakos ügyintézési rendszer, melyet MOSS-nak is hínak) választás kérdése. Ha viszont már bejelentkeztünk, akkor két évig benne kell maradnunk.

Ennek megfelelően az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény hatályát is kiterjesztették a távolról is nyújtható szolgáltatás utáni, az Európai Közösség más tagállamát megillető hozzáadott értékadó-fizetési és – bevallási kötelezettségre, ha az adózó ezen kötelezettségének a magyar állami adóhatóság útján tesz eleget. Ebben a speciális bevallásban adólevonási jog nem gyakorolható.

A rendszerben befolyt fizetendő általános forgalmi adót majd a tagállamok hatóságai osztják meg egymás között a teljesített ügyleteknek megfelelő arányban.

Az adózás rendjéről szóló törvény 2014. október 1-től hatályos 10. mellékletében találhatók a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok.

Az említett szolgáltatásokat értékesítő magyar vállalkozásoknak fel kell készülniük mind a vevőtörzs, mind az áfa-analitika, mind pedig a számlázás vonatkozásában az új szabályokra!

 

---