Értékcsökkenési leírás önálló tevékenységnél

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A személyi jövedelemadózás szabályai szerint az önálló tevékenység körébe azok a tevékenységek tartoznak, amelyek eredményeként a magánszemély oly módon jut bevételhez, hogy annak költségeit ő viseli, és amelyek nem tartoznak a nem önálló tevékenység körébe. Önálló tevékenységnek minősül például a nem egyéni vállalkozóként folytatott bérbeadási tevékenység, továbbá a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység, de önálló tevékenység az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő tevékenysége is. Cikkünkben a fenti tevékenységek végzése során érvényesíthető értékcsökkenési leírás szabályait foglaltuk össze, külön részletezve az egyéni vállalkozóra és az őstermelőre vonatkozó specialitásokat.

Az önálló tevékenységet folytató magánszemély (az egyéni vállalkozót kivéve), ha tételes költségelszámolás alkalmazásával állapítja meg jövedelmét, akkor az önálló tevékenység adott évi bevételéből annak mértékéig, az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költségeket vonhatja le [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. évi törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 17. § (1)–(3) bekezdései]. Ilyen igazolt költség lehet az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának a pénzben kifejezett értéke, azaz az értékcsökkenésnek az a része, amelyet költségként lehet elszámolni.

A bevétellel szemben érvényesíthető, levonásba helyezhető értékcsökkenési leírás szabálya különböző a kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszközök és nem kizárólag üzemi célú saját tulajdonú tárgyi eszközök esetében.

Ha az önálló tevékenység adóévi bevételével szemben átalányban (10 százalék költséghányad) történik a jövedelem megállapítása, akkor költségként nem lehet értékcsökkenési leírást érvényesíteni.

1. Önálló tevékenység (nem egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő)

Az önálló tevékenységet végző magánszemély az adóévi bevételével szemben – tételes költségelszámolás választása esetén – értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

Az önálló tevékenységet végző magánszemély csak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. (Kizárólag üzemi célúnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak minősülnek, amelyek használata nem terjed túl az önálló tevékenység vagy több önálló tevékenység keretein. Tételesen kizárt a „kizárólag üzemi célú” körből a személygépkocsi, annak költségelszámolására külön szabályok vonatkoznak.) Ez alól kivétel a bérbeadással, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatással hasznosított épület értékcsökkenési leírása, amely a hasznosítás időtartamával és a hasznosított alapterülettel arányosan számolható el [Szja tv. 17. § (3) bekezdés ab) alpont].

Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó, tételes költségelszámolást alkalmazó magánszemély az épület, épületrész esetében – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt, illetve a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg [Szja tv. 18. § (1) bekezdés].

A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében az önálló tevékenységet folytató magánszemély átalányban számolhat el értékcsökkenési leírást. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott, nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.

Az önálló tevékenységet folytató magánszemély a jármű beszerzési árát nem írhatja le, erre is csak átalányban számolhat el értékcsökkenési leírást. Az átalány összege több ilyen jármű használata mellett is, és más tárgyi eszközök és nem anyagi javak átalány-értékcsökkenésével együtt is, legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is a nyilvántartásban szereplő járművek nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Ebben az esetben is olyan nyilvántartást kell vezetni az elszámoláshoz, amely tartalmazza a jármű azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát – mint nyilvántartási értéket –, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel időpontját is. Egy adott jármű értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. A több önálló tevékenységhez használt jármű esetében az önálló tevékenységet végző magánszemély választhat, hogy melyik önálló tevékenységének bevételével szemben (szellemi, egyéni vállalkozói, őstermelői) érvényesíti az átalányban elszámolható értékcsökkenést, mert az nem osztható meg a különböző tevékenységek között.

Az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek – mivel a tárgyi eszközei után csak átalányban számolhat el értékcsökkenési leírást – elégséges egy egyszerű nyilvántartást vezetnie, amely tartalmazza a tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, nyilvántartási értékét (beszerzési, illetve előállítási árát), a beszerzés, az előállítás, továbbá a használatbavétel időpontját (Szja tv. 3. számú melléklet III.).

Személygépkocsi esetén is értékcsökkenési átalány alkalmazható, amely nem lehet több mint az éves bevétel 1 százaléka és legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka. Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány (Szja tv. 3. számú melléklet IV.).

Az önálló tevékenységet végző magánszemély – az előzőekben foglaltaktól függetlenül – a tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás felhasználásával megszerzett (előállított) tárgyi eszköz, nem anyagi jószág beszerzési (előállítási) árának azt a részét, amely egyenlő a megszerzéséhez (előállításához) felhasznált támogatás összegével, az eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatbavételének) – az üzembe helyezés elmaradása esetén kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a nyilvántartásból bármely más ok miatt történő kivezetésének – időpontjában értékcsökkenési leírásként számolhatja el [Szja tv. 19. § (1)–(3) bekezdései].

2. Egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozó esetében értékcsökkenési leírással csak a kizárólag üzemi célt szolgáló, saját tulajdonú tárgyi eszközök és nem anyagi javak esetében lehet költséget elszámolni. Kizárólag üzemi célúnak azok a „leírandó eszközök” minősülnek, amelyeket a magánszemély csak az önálló tevékenysége(i)hez használ, és más célra nem veszi azokat igénybe. Ha a magánszemély többféle önálló tevékenységet is folytat (például egyéni vállalkozása mellett mezőgazdasági őstermelést és szellemi tevékenységet is), úgy választhat, hogy a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenését melyik önálló tevékenységének bevételével szemben érvényesíti, mert csak egy tevékenységnél lehet az adott tárgyi eszközzel és nem anyagi javakkal kapcsolatban költségeket érvényesíteni, mivel azok nem oszthatók meg, így az értékcsökkenést a teljes leírásig ugyanazon a tevékenységnél kell elszámolni.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

áfa kiskönyvtár

A csomag tartalma:

- Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

- Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

- Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a 100 ezer forint alatti értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására fordított kiadást (Szja tv. 11. számú melléklet I.7. pont).

Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámítani. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, a nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházási költségnyilvántartásban fel kell tüntetni [Szja tv. 11. számú melléklet II.2. b) pont]. Nem kell az időarányosításos szabályt alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó a beruházást a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe, és egy összegben számolja el értékcsökkenésként a beruházást [Szja tv. 11. számú melléklet II.2. b) és II.2. p) pontok].

Értékcsökkenési leírás a leírási kulcsok jegyzéke szerint számolható el (Szja tv. 11. számú melléklet II.3. pont). Ha ugyanazon tárgyi eszközre több szabály is alkalmazható (például a vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetben üzembe helyezett tárgyi eszközeire), akkor a módszerek között választani lehet, de a választott és egyszer már alkalmazott módszertől a későbbi években nem lehet eltérni.

Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók (az áfa kivételével), az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb. a beszerzési ár részét képezi. Az épület, építmény beszerzési áraként az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (a szerződés szerinti érték vagy az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték stb.). Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el.

Lucz Zoltánné, az Adó Szaklap 2015/8. számában megjelent cikkéből a mezőgazdasági őstermellő és az egyéni vállalkozó nyilvántartási kötelezettségeiről is tájékozódhat.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • kerekesszék

    A rehabilitációs kártya kiterjesztése, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő új munkaerőpiaci programok, illetve a rehabilitációs hozzájárulás 19 százalékos megemelése az idei évben tovább javította a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeit. A Trenkwalder becslése szerint mára az érintett kör foglalkoztatási rátája elérte a 34 százalékot.

  • napszám

    A kis- és középvállalkozások (kkv) ötöde tervez beruházást a következő egy évben, a legnagyobb beruházók pedig az agrárvállalkozások és a magasabb árbevétellel rendelkező kkv-k lesznek - derült ki a Budapest Bank országosan reprezentatív kutatásából.

  • munkanélküliség

    A munkanélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent március-májusban az egy évvel korábbihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

  • ügynök

    Őrizetbe vette és gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három hivatásos állományú tagját, egy helyi ügyészségi ügyészt és egy további személyt a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt - közölte a főügyészség az MTI-vel.

  • account

    Az EU megnyitja a banki adatokra épülő pénzforgalmi szolgáltatások piacát, így az online vásárlás egyetlen gombnyomás lesz.