Evás egyéni vállalkozás szüneteltetése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos tennivalóval jár, s sok tudnivalót igényel egy még oly egyszerűnek látszó döntés végrehajtása is, mint az evás egyéni vállalkozás szüneteltetése.

A tevékenység szüneteltetésének lehetőségét biztosító, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján a szüneteltetés ideje alatt az egyéni vállalkozó nem végezhet egyéni vállalkozói tevékenységet. Nem szerezhet az egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot és új kötelezettséget sem vállalhat. (Leegyszerűsítve: szerződést nem köthet, megrendelést nem fogadhat el, számlát nem állíthat ki.)

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt a vállalkozó adószáma megmarad, és eva adóalanyi minősége nem szűnik meg, ha volt evás bevétele. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

2011. I. 1-től az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2. §-ának (8) bekezdése szerint, a folyamatos tevékenység végzésére és a bevétel realizálására vonatkozó követelmény, valamint a belföldi pénzforgalmi számlával való rendelkezés előírása nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét szünetelteti. A vállalkozás szüneteltetését egyébként is be kell jelenteni a banknak, de véleményem szerint hosszabb szüneteltetés esetén megszüntethető a bankszámla is.

Az Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság tájékoztatója szerint az adózó eva-alanyisága megszűnik, ha adózó nem számolt el bevételt a tevékenységének szüneteltetése megkezdése előtt és a tevékenységét az adóév hátralévő részében is szünetelteti.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (főfoglalkozású) egyéni vállalkozó biztosított.

A Tbj. 8. § d) pontja alapján azonban szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. A biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét 8 napon belül kell az állami adóhatóság felé a 14T1041-es nyomtatványon bejelenteni. (Egyébként ez a nyomtatvány eleget tesz az Art. 16. § (4) bekezdés a)-c), valamint (4b) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségnek is.)

Céginfo.hu – az üzleti információ
Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra! A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

Amennyiben az evás egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, és az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére egyéb címen sem jogosult, akkor a Tbj. 39. § (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni a szünetelés megkezdésétől számított 15 napon belül a 10T1011-es adatlapon, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezetté vált.

Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

 

Az eva-alanyiság megszűnésének időpontja a változás bekövetkezésének napját megelőző nap. Ez a dátum lesz a következő év február 25-ig benyújtandó eva-bevallás záró dátuma. Ez persze sehol nincs leírva, legfeljebb egy kitöltési utasításban, ami nem jogforrás. Mint ahogy a NAV nem sorolja fel azokat a bevallásokat sem, melyeket 30 napon belül be kell küldeni. Az evás jövedelem bevallására azért nem vonatkozik a 30 napos beadási határidő, mert előfordulhat, hogy a tárgyévben az egyéni vállalkozó újra folytatja a tevékenységét.

A tevékenység szüneteltetésének megkezdését követően – a nem a közvetlen tevékenységéből – befolyt bevételeket (jóváírt bankkamat, kártérítés, adó-visszatérítés) az Szja-törvény rendelkezései szerint önálló tevékenységből származó bevételnek kell tekinteni.

Ugyanakkor egy év végi számla esetében előfordulhat az is, hogy az ún. 30 napos szabályból kifolyólag a bevétel már a következő adóévet érinti. Ebben az esetben az így megszerzett bevétel evás bevétel lesz, ami azt jelenti, hogy a megszerzés adóévére emiatt eva bevallást kell benyújtani (jóllehet a szüneteltetés akár az egész adóévre is vonatkozhat).

A tevékenység szüneteltetésétől számított 30 napon belül be kell küldeni a 1458-as bevallást és az áfa-bevallást is. Ezen kívül az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének kezdő napját követő 30 napon belül kell az iparűzési adót is bevallani. (Ez is értelmetlen, ha a tárgyévben még újra kezdi a tevékenységét.)

A vállalkozás sajátosságaitól függ, hogy 30 napon belül a 1401-es és 1408-as bevallásokat is be kell-e küldeni, illetve más helyi adók bevallásait. (Egyébként, amíg dolgozója van, addig nem tud szüneteltetni a vállalkozó.)

A szüneteltetést az önkormányzati adóhatóságnál is be kell jelenteni a változás-bejelentő nyomtatványon.

A szüneteltetést csak a vállalkozó és csak elektronikus úton – ügyfélkapun – keresztül jelentheti be. Ez országszerte komoly gondokat okoz. Van, ahol a polgármesteri hivatalban megpróbálnak segíteni a vállalkozóknak az ügyfélkapu létesítésében, de hiába, mert továbbra sem tudják használni.

A szüneteltetés bejelentését követő naptól történik meg a vállalkozói tevékenység szüneteltetése. Az egyéni vállalkozói igazolványt a vállalkozás székhelye szerinti illetékes okmányirodában le kell adnia a vállalkozónak.

A szüneteltetés végét – a kezdéshez hasonlóan – az okmányiroda útján kell bejelenteni. Amennyiben a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem intézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozói tevékenységtől határozatával eltiltja és törli a vállalkozót a nyilvántartásból.

---